Ünnepelt Kézdivásárhely

Ünnepelt Kézdivásárhely

Rengeteg ajánlat közül választhattak mindazok, akik a hétvégén részt vettek a Kézdivásárhelyi Sokadalom programjain: a Gyermekvárosban nyüzsögtek a kicsik, a színes kirakodóvásáron régóta nem vett részt ennyi kézműves, az ízletes falatokat kínáló lacikonyhások kínálatában mindenki találhatott kedvére való falatokat, még ha kissé mélyebben is kellett a zsebébe nyúlnia, nagyon sok érdeklődőt vonzottak a főszínpadon zajló koncertek is. Különleges színfoltja volt az eseménynek a néptánctalálkozó, amelyen hatszáz táncos ropta a táncot. De maradandó nyoma is van az idei Sokadalomnak: felavatták Molnár Józsiás szobrát a róla elnevezett parkban.

Színes forgatag magas árakkal

A céhes város főterét már pénteken benépesítették a hagyományos termékeket forgalmazó árusok és az utcai gyorsétkezdések. 

Az ételek és a nassolni valók árai vélhetően az elszabadult inflációt és az általános drágulást tükrözték, eléggé mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk a forgatagban étkezőknek. Ha egy öttagú család minden tagja lángost fogyasztott, azt legolcsóbban 75 lejért tehette meg, egy fagylalt is legalább öt lejbe került, a poharas sört kilenc lejért, a limonádét ugyanannyiért mérték. Öt miccs kenyérrel és mustárral 30 lejnél kezdődött, az árak azonban sátranként változtak, volt, ahol ennél többe került.

A Vigadó Művelődési Ház udvarán az ifjúság vert tanyát, a hely a Grund nevet viselte, ahol különböző előadásokra, kötetlen beszélgetésekre, szakmai és sportbemutatókra került sor.

A főtéren működött a nagyon népszerű Gyermekváros is, a három nap során rengeteg apróság próbálhatott ki különböző hagyományos játékokat a bekerített területen, a Caritas önkéntesei foglalkoztak velük.

A Sokadalom mindhárom estéjén telt házas koncertek voltak, fellépett a New Level Empire, Caramel, Tóth Gabi és a Fricska, Kaly Roland, a 4S Street és a Kowalsky meg a Vega. Szombaton és vasárnap utcazene is volt, a Fuse Band, az Ego Sum, az Old Bumeráng, a ZanZa és a Felső-háromszéki Ifjúsági Fúvószenekar szórakoztatták a főtéren sétálókat.

 

Kirakodóvásár a központban. Fotó: Bartos Lóránt

 

Csodálatos régi autók közszemlén

A főtéri forgatagtól pár méterre, a Székely Katonanevelde előtt régi amerikai autókat és motorbicikliket lehetett megcsodálni.

Ezek a Transylvania Speed­shop révén kerültek Kézdivásárhelyre, a tulajdonosuk, Jürgen Hausdorf németországi életét váltotta Székelyföldre, Bögözben él. A bútormérnök végzettségű vállalkozó a régi amerikai autók szerelmese, aki gyűjteménye több darabját a nulláról építette újra, közöttük egy narancssárgában pompázó 1974-es Cobra Shelbyt. Gyűjteményében ezen kívül két Mustang, két Corvette, két Chevrolet pick-up és egy Buick oldsmobile van, ez utóbbi a legrégebbi, 1937-ben készült. Az autók mellett kis táblán olvasni lehetett a tudnivalókat, a környezetvédők minden bizonnyal viszolyogva néztek az autócsodákra látva, hogy kivétel nélkül 20–30 liter a fogyasztásuk száz kilométeren…

Az autók mellett motorbicikliket is kiállítottak, a Flagellum Dei MC tagjainak a kétkerekű, gyönyörű festésű, krómozott járgányait.

 

Régi járgányok a Katonanevelde előtt. Fotó: Bartos Lóránt

 

Felavatták  Molnár Józsiás szobrát

A Sokadalom egyik legkiemelkedőbb momentumát Molnár Józsiás szobrának avatóünnepsége képezte. A bronz mellszobor a róla elnevezett parkban kapott helyet.

A szoboravatás a Pityókafesztivállal és egy sor más rendezvénnyel egy időben zajlott, de így is mintegy száz érdeklődő jelent meg a Molnár Józsiás park főbejáratával szemben frissen kialakított kis tér körül, köztük magyarországi küldöttségek képviselői is.

Bán Karen egyetemista, a rendezvény konferálója először Bokor Tibor polgármestert szólította mikrofonhoz, a céhes város polgármestere pedig elsősorban azt méltatta, hogy Kézdivásárhely soha nem szűkölködött nagylelkű mecénásokban.

„Kevés az a háromszéki település, amely ne büszkélkedhetne egy-egy jótevővel, mecénással. Kézdivásárhely, a céhek városa nagyon szerencsés helyzetben van, hiszen minden időszakban akadt pár tehetősebb személy, aki a közért tett és munkálkodott. Nem is olyan régen parkot neveztünk el néhai Wilhelm Wegenerről, aki szintén beállt a sorba, és azon volt, hogy városunkat élhetőbbé, gazdagabbá tegye. És ma itt vagyunk a Molnár Józsiás parkban, Kézdivásárhely első zöldövezetében, hogy az évszázados fák árnyékában törlesszük egy régi adósságunkat a névadó felé” – mondotta, majd az ifjúság érdemeit domborította ki.

„A jövő az ifjúságé, övék az ígéret és nyugodt szívvel mondhatom: az elkövetkezendő időszakra nézve is van remény, látszik, hogy megvan a tenni akarás készsége. Hiszen ez a szobor egy maroknyi fiatal összefogásának köszönhető, a Csomópont Egyesület tagjai gondolták úgy, hogy a múltból is kell s lehet építkezni, és nem szabad megfeledkezni egykori nagyjainkról. A jövőhöz kell egy alap, és bizony ahhoz vissza kell menni az időben, ihletet meríteni, példaképeket keresni” – tette hozzá.

 

A műalkotást Bokor Tibor és Vetró András leplezte le. Fotó: Bartos Lóránt

 

A polgármester köszönetét tolmácsolta a kezdeményezőknek, a szobrászművésznek és a városháza munkatársainak is, hiszen ez utóbbiak rekordidő alatt elkészültek a tér kialakításával.

Az avatóünnepség kulturális momentummal folytatódott, Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín színésze kalotaszegi népdalokat énekelt, Gecse Noémi, az Udvartér Teátrum művésze Ady Endre Jóság síró vágya és Juhász Gyula A szobor című versét szavalta el.

Ezt követően Vetró András szobrászművész szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondotta, a szobor születésének gondolata elsősorban néhai Incze László múzeumigazgatóhoz kötődik, az ő noszogatására készült el először gipszből, majd a Csomópont Egyesület fiataljainak köszönhetően bronzba öntötték a székelyudvarhelyi Lázár Imre műhelyében. Öt éven át Hegedüs Ferenc biztosított helyet a műalkotásnak a Kosztándi Galériában, ahonnan végül felkerülhetett az őt megillető helyére. A szobrászművész örömét fejezte ki azért is, hogy Kézdivásárhely egyike azoknak a városoknak, amelyek nem feledkeznek meg nagyjaikról, a céhes város gazdag szobrokban és plakettekben. Beszélt a szobor körüli térről is, amelyet ifj. Gál Zoltán tervezett, és a cél az volt, hogy formabontó legyen, ne lehessen más hasonlóval találkozni a környéken. A talapzat és a két, padként is szolgáló gránittömb a bélafalvi kőüzemben készült – tette hozzá a szobrászművész.

Hírdetés

A műalkotást Bokor Tibor és Vetró András leplezte le, végül a szobornál elhelyezték az emlékezés koszorúit.

 

Nagy élet a Gyermekvárosban. Fotó: Bartos Lóránt

 

Néptánctalálkozó  több mint hatszáz táncossal

Az Antanténusz Egyesület szervezésében került sor szombaton az egész napos sokadalmi néptánctalálkozóra: több mint hatszáz sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kézdiszentléleki, kézdiszentkereszti, esztelneki, csíkszeredai, gelencei, torjai, csernátoni és külsőrekecsinyi táncos ropta a különböző vidékekre jellemző népi táncot a nagyszínpadon.

Három népi zenekar, a sepsiszentgyörgyi Folker, a kézdivásárhelyi Finom és a csíkszeredai Tarló húzta a talpalávalót.

A táncosok délelőtt a Vigadó elől énekszóval felvonulva a nagyszínpad előtt néptánc villámcsődületet mutattak be, majd sorra léptek színpadra, elsőként a Perkő Néptáncegyüttes.

Délelőtt a Borudvarban a Guzsalyas Alapítvány jóvoltából gyermekfoglalkozásokat és gyermektáncházat tartottak, a Vigadóban pedig kerekasztal-beszélgetésre került sor Kádár Elemér, Rádu József, Vargha Mihály, Jancsó Katalin, Virág Endre, Bakó-Fazakas Zsuzsa és Nagy-Babos Tamás részvételével, akik Kézdivásárhelyi táncháztörténet címmel az egykori céhes városi táncházakról beszélgettek. Szabó Szende visszaemlékezéseit Vargha Mihály tolmácsolta.

Délután Szalay Zoltán Csak tiszta forrásból című könyvét mutatták be, majd A háromszéki néptáncok nyomában címmel Kádár Elemér néptáncpedagógus tartott előadást.

A néptánctalálkozó a Bor­udvar Pajta termében és a Kosztándi Képtárban fergeteges táncházzal ért véget. A résztvevők Szántó József és családja által készített szív alakú Sokadalmi néptánctalálkozó, 2023 feliratú mézes pogácsát kaptak ajándékba.

 

Táncház a Pajtában. Fotó: Dénes Botond

 

XIX. századi időutazás

Akárcsak az előző esztendőkben, az idei Sokadalomban is egyik leglátványosabb színfoltot a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete szervezésében tizedik alkalommal zajló XIX. századi vásári séta elnevezésű időutazás jelentette.

Péntek délután mintegy harmincfős csapat, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete és a Zöld Nap Egyesület tagjai – a külföldi önkénteseket is beleértve – zömében XIX. századi korhű viseletben, valamint a 15. székely határőr gyalogezred egyenruhájában a Vigadótól elindulva korzóztak a Gábor Áron téren, ahonnan a Molnár Józsiás parkban lévő zenepavilonhoz vonultak. A magukkal vitt sütemény kóstolása után a rendezvény a hagyományos csoportkép elkészítésével ért véget. Sajnos, idén a gyöngyösiek és a kézdiszentlélekiek nem vonultak fel.

 

Fotó: Iochom István

 

Bográcsfesztivál

Szombaton tartották meg a városháza és a Kézdivásárhelyi és Környékbeli Vállalkozók Egyesülete közös szervezésében a Molnár Józsiás parkban a tizenharmadik pityókafesztivált, melyet idén az időpontra való tekintettel találóbban bográcsfesztiválnak kereszteltek át. A gasztronómiai esemény társszervezője a Szabadtűzi Lovagrend erdélyi rendje volt.

A népszerű versenyre idén tizennégy csapat – a paksi Szedmák pincészet, Gyöngyös, a Mezőkövesdi Rendőrök, a Lányos-asszonyok, a Nyujtódi Ifjúsági Szervezet, a Hetvenkedő Vadleányok, a GÁMOK Jót-evők, a mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium, az Apor Péter Szaklíceum, a Zöld Nap Egyesület, a Nexxon Ízvarázs csapata, a Pityókászok, a Férfiak Klubja és a Háromszéki Borbarátok – nevezett be. A nevezés feltétele, hogy a „pályamű” szabad tűzön, bográcsban készüljön, továbbá minden ételnek tartalmaznia kell pityókát. A főétel mellett minden csapat egy-egy hidegtálat is bemutatott. A zsűri tagja volt Sikó-Barabási Sándor ny. megyei főállatorvos, Könczei Csaba parlamenti képviselő, Jánosi Imre, Vajda Zsigmond és Biszak Enikő.

A vándorkupát egy évre az Apor Péter Szaklíceum csapata – Bardócz Livia tanárnő, Csiszár Mónika mesternő, Bokor Éva szakácsnő, valamint Kellán Anita, Csákány Edina, Veres Andrea és Kocsis Hunor tanulók – vehette át. Az első díjat a Mezőkövesdi Rendőrök, a második díjat a Férfiak Klubja, a harmadik díjat pedig a Nyujtódi Ifjúsági Szervezet kapta.

 

Az Apor Péter Szaklíceum győztes csapata. Fotó: Iochom István

 

Kézimunka-kiállítás

Péntek délelőtt nyílt meg a Maassluis Nyugdíjasklubban a Felső-Háromszéki Kézműves Egyesület hímzőkörének kézimunka-kiállítása, melyen a kör kilenc tagja – Bagoly Erzsébet, Pászka Éva, Baróti Tünde, Bálint Piroska, Csiszár Katalin, Deák Irén, Dobri Ildikó, Fazakas Irén és Orbán Enikő – állította közszemlére az általa készített szebbnél szebb kézimunkákat.

A kiállítást és a kiállítókat házigazdaként Szántó Éva, a Maassluis Nyugdíjasklub Egyesület elnöke köszöntötte, elárulva: idén ősszel még terveznek egy nagyobb méretű kiállítást, melyen a kézműves-egyesület tagjai mutatkoznak majd be. László Károly keramikus, a Felső-Háromszéki Kézműves Egyesület vezetője örömének adott hangot, hogy sikerült tető alá hozni a tárlatot. A kilenc kiállítót és az általuk készített, több erdélyi tájegységre jellemző kézimunkákat Bagoly Erzsébet és Pászka Éva mutatta be. A tárlat e hét végéig 11 és 19 óra között látogatható.

Az idei Sokadalomban rekordszámú, nyolcvan háromszéki, Brassó, Hargita és Maros megyei népművész és kézműves állított ki és kínálta eladásra változatos, a népi viselettől a forgácskalapig terjedő portékáit a Gábor Áron téren. László Károly elmondása szerint a nagyszámú jelenlét annak tudható be, hogy a Sokadalom nem esett egybe más hasonló rendezvénnyel, mint az előző években, amikor augusztus végén, szeptember elején tartották meg. Jelen volt többek között a forgácskalap-készítő Ferencz Sándor Csomakőrösről és Szentivánlaborfalváról Fazakas Sándor csontfaragó. A Felső-Háromszéki Kézműves Egyesület tizenhárom tagja vett részt az idei sokadalmi vásáron.

 

Szántó Éva, László Károly és Pászka Éva. Fotó: Iochom István

 

A pillanat végtelenítése

Szombaton és tegnap az érdeklődők az Incze László Céhtörténeti Múzeum udvarán a helyi Napfényterem értékes anyagába kaphattak betekintést A pillanat végtelenítése című, vándorfényképészettel kapcsolatos pop-up kiállításon, mely köré több programot is szerveztek.

Szombaton és tegnap délben Dimény Attila múzeumvezető tartott fotótörténeti ismertetőt, ezt követően az érdeklődők a helyi Turóczi Mózes-iskola Örökségünk őrei műemlékvédelmi vetélkedő országos döntőjén díjazott Napfényírda Őrei nevű diákcsapatának – Szilveszter Orsolya tanárnő, Perdi Petra, Barta Nikolett, Vitus Szabolcs, Sós Zoltán Márió, Csiszár Viktor Dániel és Lupán Norbert tanulók – élménybeszámolóját és előadását láthatták-hallhatták. Tegnap a Nagy Lajos fotóművész vezette kézdivásárhelyi fotóklub tagjai látták el az amatőr fotósokat jó fotók készítéséhez szükséges gyakorlati tanácsokkal a múzeum időszakos kiállítótermében.

Fotózáshoz kötődő állandó programokkal is várták a múzeumbarátokat. Az érdeklődők megismerkedhettek a korabeli és modern vándorfényképészettel, részt vehettek fényképezőgép-simogatón, különböző hátterek előtt, mögött és 19. század végi ruhákban is fotózkodhattak. Emellett a Legyél te is vásári fényképész! címmel rendezett kihíváson is részt vehettek a fotózás szerelmesei.

 

Bartos Lóránt és Iochom István


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »