Ünnep, de dolgozni kell: mutatjuk, mi lesz nyitva és mi zár be szeptember 15-én Koleszár Linda2026. 09. 14., h – 17:42
Szeptember 15-e, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe továbbra is ünnepnap Szlovákiában, 2026-ban azonban nem munkaszüneti nap. Kedden ezért a legtöbb üzlet kinyit, számos hivatalban dolgoznak, és az iskolákban is főszabály szerint lesz tanítás. A helyzet azonban korántsem egységes: több nagybank bezárja valamennyi fiókját, egyes iskolák szabadnapot adnak, több kórház pedig ünnepnapi üzemmódra áll át. Mutatjuk, mire érdemes számítani szeptember 15-én.
Szeptember 15-én Szlovákiában a Hétfájdalmú Szűzanya napja. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a dátum továbbra is ünnepnapnak számít, 2026-ban azonban a konszolidációs intézkedések következtében nem jár automatikusan munkaszünettel.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szeptember 15. idén munkanap, így a munkavállalók jelentős részének ugyanúgy munkába kell állnia, mint egy átlagos keddi napon.
Az ünnepnapon végzett munkára vonatkozó munkajogi szabályok ugyanakkor továbbra is érvényesek. A törvény szerint tehát az ezen a napon dolgozóknak a munkabérük mellett legalább az átlagkeresetük 100 százalékának megfelelő ünnepnapi pótlék jár. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban is, hogy a pótlék helyett pótszabadnapot kap a dolgozó.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány a közpénzek konszolidációja érdekében idén munkanappá nyilvánította szeptember 15., de egyben meghagyta ünnepnapnak. Ez a kettősség – akárcsak május 8. esetében – sok gondot okoz a munkaadóknak, sokan trükköznek a spórolás érdekében.
Szeptember 15., azaz a Hétfájdalmú Szűz Mária ünnepe idén már munkanap, azonban továbbra is ünnepnap maradt. Ez alapvetően két dolgot jelent az alkalmazottak szempontjából: munkába kell menni, de – mivel ünnepnap dolgoznak – jár az ünnepi pótlék.
„Az ünnepnap végzett munkáért az alkalmazottnak jár a munkabére ezen felül pedig a bérkiegészítés, ami legalább a napi átlagkeresetének a 100 százaléka”
– tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Munkafelügyelőség (Národný inšpektorát práce – NIP).
A problémát a Fico-kormány okozta azzal, hogy idén munkanappá nyilvánította május 8-át és szeptember 15-ét, de egyben meghagyta ezeket továbbra is ünnepnapoknak. Ez munkaszüneti napokról és az ünnepnapokról két különböző törvény rendelkezik, a kormánykoalíció az ünnepnapokról szólót nem módosította, ezért történt ez a keveredés. Télen még Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter is arról beszélt, hogy kijavítják a hibát, vagyis május 8-ig úgy módosítják a törvényt, hogy a két „új” munkanap, vagyis május 8. és szeptember 15. ne legyen ünnepnap, ezt azonban nem tették meg. Robert Fico kormányfő tavasszal már úgy nyilatkozott, hogy szándékos volt ez a tévedés: azt akarták, hogy a munkavállalóknak járjon az ünnepi bérpótlék ezeken a napokon.
Pótszabadnap bérpótlék helyett
Sok munkaadó azonban el akarja kerülni a szeptember 15-i munkavégzéssel járó pluszkiadást, sokan pótszabadnapot (náhradné voľno) adnak inkább az ünnepre, amit megtehetnek.
„Ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy az ünnepnapon végzett munkáért cserébe a munkavállaló pótszabadságot vesz igénybe, akkor minden ünnepnapon ledolgozott munkaóra után egy óra pótszabadság jár neki. Ebben az esetben bérpótlék nem illeti meg”
– tájékoztat az NIP. Ebben az esetben a szabadnapot nem az éves szabadságból írják le, a munkaadó azt a ledolgozott ünnepnapért kapja.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákiában idén különös helyzet alakult ki május 8-a, a fasizmus feletti győzelem emléknapja körül. Bár a nap hivatalosan állami ünnep, nem minősül munkaszüneti napnak, ami számos gyakorlati problémát okoz a munkahelyeken, az iskolákban és a családok mindennapjaiban.
A 241/1993-as törvény módosítása alapján 2026-ban május 8. továbbra is nemzeti ünnep, azonban ideiglenesen nem minősül munkaszüneti napnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nap elveszíti az automatikus szabadnap jellegét, és sok esetben sima munkanapként kell kezelni.
Ennek következtében a dolgozóknak be kell menniük dolgozni, ha be vannak osztva, a munkáltatók pedig szélesebb mozgástérrel rendelkeznek a munkavégzés elrendelésében. A korábban ünnepnapokra jellemző korlátozások ebben az esetben nem érvényesek, így egy indokolatlan hiányzás akár fegyelmi következményekkel is járhat.
Zűrzavaros szabadságok
A legnagyobb félreértések a szabadságkezelés körül alakultak ki. Mivel május 8. nem munkaszüneti nap, nem jár automatikusan szabadnap, és ha valaki szabadságot vesz ki erre a napra, az ugyanúgy levonódik a szabadságkeretéből, mintha bármely más munkanapról lenne szó – figyelmeztet egy, a Refresher által megszólaltatott szakértő.
Ez jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest, amikor az ünnepnapok nem számítottak bele a szabadságba. Sok munkavállaló számára ez kevésbé átlátható rendszert eredményezett, különösen ott, ahol a korábbi beidegződések még élnek a céges gyakorlatban.
Eltérően reagálnak a cégek
A vállalatok reakciói rendkívül eltérőek, ami tovább növeli a bizonytalanságot. Vannak olyan bankok és szolgáltató cégek, amelyek inkább zárva tartanak, és fizetett szabadnapot biztosítanak a dolgozóiknak. Más vállalatok viszont teljesen normál munkarendben működnek, gyakran kiegészítő pótlékkal.
Az iparban és a kereskedelemben sok helyen nem áll le a termelés, viszont a dolgozók magasabb bérrel számolhatnak az ünnepi nap miatt. Egyes cégek vegyes megoldásokat alkalmaznak, ahol például pozíciótól függően kap valaki szabadnapot vagy dolgozik tovább.
A munkáltatók számára különösen érzékeny kérdés a bérköltség, mivel a jogszabály alapján május 8-i munkavégzés esetén akár 100 százalékos ünnepi pótlék is járhat. Emiatt több cég inkább a fizetett szabadság vagy pótnap mellett dönt, ami ugyan csökkenti a költségeket, de sok helyen átszervezést és termelési fennakadásokat is okoz.
Ennek következtében a vállalati gyakorlat rendkívül eltérően alakul, amit a Refresher által bemutatott példák is jól szemléltetnek. Egyes pénzintézetek és irodai szereplők, mint a Szlovák Takarékpénztár, inkább bezárnak erre a napra, és fizetett szabadnapot biztosítanak dolgozóiknak. Ezzel szemben az ipari szektorban működő vállalatok, például a Kia Slovakia, nem állítják le a termelést, hanem a munkavégzés mellett kifizetik az ünnepi pótlékot. A kiskereskedelemben hasonló a helyzet: a Lidl üzletei nyitva maradnak, a dolgozók pedig 100 százalékos pótlékot kapnak. Más cégek, mint az O2 Slovakia vagy a Tatra Bank, vegyes megoldást választanak, ahol egyes alkalmazottak dolgoznak pótlékért, míg mások szabadnapot kapnak.
Kapcsolódó cikkünk
Kiadta tájékoztatását a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK).
Mivel május 8. az idei évtől kezdődően munkanap, így sokan utaznak majd munkába, iskolába vagy egyéb ügyeket intézni. A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) járatai ezért a szokásos, munkanapokra érvényes menetrend szerint fognak közlekedni.
Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a frekventált vonatok – úgymint a Pozsony–Zsolna–Kassa vonal –, hanem minden más járat is rendelkezésre áll majd az emberek számára.
A menetrenddel, a jegyekkel és a vonatokon nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos aktuális információk a ZSSK weboldalán, a mobilalkalmazásban vagy a pénztáraknál érhetők el.
A családok életét is bonyolítja
Az oktatási intézményekben sem alakult ki egységes gyakorlat. Egyes iskolák igazgatói szabadnapot rendeltek el, mások viszont normál tanítási rendben működnek tovább, mivel a nap hivatalosan nem munkaszüneti. Néhány iskola azonban még nem foglalt állást.
Ez a szülők számára komoly szervezési problémát jelent. A gyermekfelügyeletet sok családnak előre kell megoldania, ami nem mindenhol kivitelezhető egyszerűen. Emiatt egyesek gyermekgondozási támogatást, ún. OČR-t vesznek igénybe, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekekkel, de az országon belüli eltérő iskolai döntések miatt a helyzet továbbra sem egységes.
Politikai kritika
A kialakult helyzetet több politikai szereplő is bírálta. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) szerint a május 8-a körüli intézkedések átgondolatlanok és káoszt idéznek elő az országban. A párt úgy látja, hogy azzal, hogy az ünnep megmaradt, de a munkaszüneti napot megszüntették, egy jogilag és gyakorlatilag is nehezen kezelhető helyzet jött létre.
Álláspontjuk szerint ez bizonytalanságot okoz a vállalatoknak, többletköltségeket generál, megnehezíti az intézmények működését, és aránytalan terheket ró a családokra is. Az SaS bírálata szerint a döntés nem hoz valódi megtakarítást, viszont növeli a bürokráciát és a gazdasági szereplők, valamint a lakosság problémáit.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány tavaly a konszolidációs csomag keretében munkanappá tette május 8-át és szeptember 15-ét, viszont meghagyta őket „ünnepnapnak”. Most a munkaügyi minisztérium magyarázza, hogy akkor mennyit is kell erre a napra fizetni az alkalmazottaknak.
Komoly problémát okozott a Fico-kormány a munkáltatóknak azzal, hogy munkanappá változtatta május 8-át és szeptember 15-ét, meghagyta azonban „ünnepnapi” besorolásukat. Az intézkedés célja – a konszolidációs csomag többi pontjához hasonlóan – a költségvetési bevételek növelése volt. A három új munkanappal – ebbe beleszámít a november 17-e is, amely már tavaly lett munkanap – 230 milliót nyer a költségvetés a pénzügyminisztérium számításai szerint.
Ez az újabb két nap csak idén lesz munkanap, jövőre újra munkaszüneti nappá változik, hacsak a kormány meg nem gondolja magát.
100 százalékos bónusz?
A probléma viszont az, hogy hiába nyilvánították munkanapnak, a munka törvénykönyve még mindig úgy ismeri, mint ünnepnapot, amire 100 százalékos bónuszt kell fizetni az alkalmazottnak.
Vagyis hiába munkanap május 8. és szeptember 15., a munkaadónak úgy kell fizetnie az alkalmazottakat, mintha ünnepnapon dolgoznának.
A munkaadók már hónapokkal ezelőtt figyelmeztették a kormányt a hibára, de a minisztériumok egymásra mutogatnak. A munkaügyi minisztérium szerint a hiba kijavítása a pénzügyminisztérium dolga lenne, mert a törvénymódosításokat ők terjesztették be a konszolidációs csomag részeként. A pénzügyminisztérium viszont úgy véli, a munka törvénykönyve a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért nekik kellene elkészíteni a módosítást.
A hibára már tavaly figyelmeztettek a munkaadók, Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter akkor azt mondta, hogy még sok idő van a javításra, mert „május 8. még messze van”.
„Mi pontosan tudtuk”
A javítás azóta sem történt meg, és május 8-ig valószínűleg már nem is fog. Néhány hete Robert Fico miniszterelnök előállt egy másik „megoldással”, szerinte ugyanis nem hiba történt, hanem szándékosan készültek így a törvények.
„Milyen hiba? Mi pontosan tudtuk, miről van szó”
– jelentette ki a köztelevízió vasárnapi vitaműsorában. Szerinte ezzel azt akarták elérni, hogy az emberek fizetése nőjön, mert ez is segíti a gazdaságot.
Kapcsolódó cikkünk
Szándékosan hagytuk meg a május 8-i és szeptember 15-i ünnepi bérpótlékot – jelentett ki szerdán Robert Fico (Smer) kormányfő a parlament európai ügyekért felelős bizottságában.
„Nagyon jól szórakozok azon, hogy mindenki azt állítja, csúnya hibát követett el a kormány, amikor eltörölt több munkaszüneti napot, de az ünnepi bérpótlékot meghagyta. De ez természetes, hiszen kiket érint a legjobban a munkaszüneti nap eltörlése? Hát azokat, akiknek munkába kell menniük. Miért kellene kevesebbet kapniuk a megszüntetett ünnepnapon végzett munkáért? A mi elsődleges célunk a gazdaság beindítása volt, hogy működjenek a cégek. Akkor milyen hibáról is beszélünk?” – tette fel a kérdést a kormányfő.
„Pontosan tudtuk, mit teszünk. Szabadnapot vettünk el az emberektől. A gyárak, a tulajdonosok örülnek, mert folyik a termelés. Ha valamelyik tulajdonosnak nem tetszik, hogy többet kell kifizetnie ilyen megszüntetett ünnepnapi munkáért, akkor ne dolgoztasson aznap. Megállapodhatnak erről” – tette hozzá.
Fico szerint a munkaszüneti nap eltörlése a munkába járókat sújtotta a legjobban. „Tehát azt szeretném kérni, mindenki legyen kicsit tisztességesebb, amikor a kormány döntéseit interpretálja” – jelentette ki a kormányfő.
A munkaadók viszont úgy látják, hogy ezt velük is meg kellett volna beszélni, mert ez a pluszkiadás nem szerepelt a pénzügyi tervükben.
A munkaügyi minisztérium a napokban kiadott egy 5 oldalas útmutatót és magyarázatot a munkaadóknak, hogy milyen lehetőségeik vannak a két ünnepnappal kapcsolatban. A munkaadók keresik a lehetőséget, hogy hogyan kerüljék el a nem is olyan alacsony költséget. A U. S. Steelnek például ez az egy nap egymillió eurójába fog kerülni.
„Még mindig mérlegeljük, hogyan reagáljunk erre a konszolidációs hibára, mert hiba a vállalatokra olyan többletkiadásokat terhelni, amelyek sem nem voltak betervezve, sem nem egyeztették őket a szociális partnerekkel”
– mondta az SME-nek Ján Bača, a U. S. Steel Košice szóvivője.
A munkavállalók járnak rosszul
A munkaügyi minisztérium szerint annak az alkalmazottnak mindenképpen ki kell fizetni a 100 százalékos bónuszt, aki dolgozik, viszont a vállalatok elrendelhetnek kötelező szabadságot. Ebben az esetben ugyanis csak a megszokott módon, a fizetést kell kifizetni a kivett szabadnap után. Igaz, ez az alkalmazottnak lesz kellemetlen, mert eggyel kevesebb szabadnapról dönthet szabadon, mert ezt leszámítják a 20 nap (vagy 25 nap, ha idősebb alkalmazottról van szó) éves szabadságból.
Ezt ugyan vitatja Jozef Mihál adóügyi szakértő, volt munkaügyi miniszter, szerinte ugyanis május 8. még mindig ünnepnap maradt, csak már nem munkaszüneti nap, az ünnepnapot viszont nem lehet levonni az éves szabadságkeretből.
A „szabadságos” megoldás ellen a szakszervezetek is tiltakoznak, mivel szerintünk nem a munkavállalók szabadságkeretének kárára kellene megoldani a munkaadók problémáját, amit ráadásul a kormány okozott.
„A szabadságnak a pihenést kell szolgálnia, nem pedig azt, hogy a munkavállalók kárára oldjanak meg egy helyzetet”
– írta Martina Nemethová, a Szakszervezetek Konföderációjának szóvivője. Szerinte ráadásul a szakszervezetnek is bele kellene egyeznie abba, ha a munkaadó kötelező szabadságot rendel el, mert ez egyfajta üzemi szabadság, amibe beleszólásuk van.
A kormány okozta hiba nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem az önkormányzatoknak is problémát okoz, akár a saját alkalmazottjaik, akár az oktatási intézményekben dolgozók fizetése miatt. A legtöbb önkormányzat várhatóan szabadnapot ad majd dolgozóinak.
Csallóközcsütörtökön is várhatóan ezt a megoldást választják majd, de még nem döntöttek véglegesen.
„Éppen ma tárgyaltam az óvoda vezetőjével, kértem, derítsék ki, hogy a szülők el tudják-e helyezni gyerekeiket, ha bezár az óvoda”
– mondta lapunknak Őry Péter, a falu polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke. A hivatal dolgozóinak szinte biztosan szabadnapot kell majd kivenniük.
A munkaadók arra figyelmeztetik a kormányt, ha a legtöbb cég szabadnapot ad alkalmazottainak, akkor éppen a konszolidációs cél veszik el, vagyis ahelyett, hogy működne a gazdaság, az alkalmazottak szabadnapjukat töltik majd. Ezzel a tervezett bevételektől is elesik a kabinet.
Ne maradjon le semmiről! Iratkozzon fel Hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkünk
Több mint fél évvel a harmadik konszolidációs csomag elfogadása után, és közel három hónappal az intézkedések életbe lépését követően a kormány kénytelen ismét a hibajavításra koncentrálni. Azt maguk a döntéshozók is elismerték, hogy a nagy sietségben komoly adminisztratív tévedés történt, amely aránytalan terheket ró a munkáltatókra.
Robert Fico kormánya 2025 szeptemberében fogadta el a 2026-ra előirányzott konszolidációs csomagot, amely intézkedései között két munkaszüneti nap ideiglenes megszüntetése is szerepelt. A kabinet döntése értelmében a polgárok idén a fasizmus felett aratott győzelem napján (május 8.) és a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén (szeptember 15.) is dolgozni fognak. Az alkalmazottak nem fogadták kitörő örömmel a változtatást, a vállalatok érdekvédelmi szervezetei azonban üdvözölték a döntést, mivel úgy vélik, a Szlovákiára eddig jellemző 15 ünnep olyan luxus, amit az ország gazdasága nem engedhet meg magának. Azzal azonban senki nem számolt, hogy végül egy zavaros, hibákkal tarkított módosítás kerül elfogadásra, amely árát végső soron a munkáltatók fizethetik meg. A korrekció azonban a felismerés ellenére is várat magára, mivel az érintett minisztériumok cselekvés helyett a bűnbakkeresésre koncentrálnak, és egymásra mutogatnak.
Paradox helyzet
Bár a politikusok a megszorító intézkedések jóváhagyásakor rábólintottak, hogy a lakosok idén kettővel több napot dolgozzanak, arról megfeledkeztek, hogy egy ilyen módosítás néhány tollvonásnál nagyobb erőfeszítést igényel, mivel több vonatkozó törvényben is változtatásokat kellett volna eszközölniük. Ezek egyike a Munka törvénykönyve, amely továbbra is ünnepként kezeli a szóban forgó dátumokat. „A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy azok, akik május 8-án és szeptember 15-én munkába mennek, a jogszabályok szerint jogosultak az ünnepen történő munkavégzéskor járó bérpótlékra” – mutatott rá az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD).
Marakodó minisztériumok
Azután, hogy ezek, a munkáltatók szempontjából igen kedvezőtlen fejlemények napvilágra kerültek, az Ipari és Közlekedési Szövetség képviselői egyeztetést kezdeményeztek a munka-, szociális és családügyi minisztérium képviselőivel, a szaktárca munkatársainak válasza azonban sokakat meglepett. „A lex konszolidáció szerzője a pénzügyminisztérium volt, így az ilyen jellegű módosítások előkészítése is az államkincstár őrének hatáskörébe tartozik” – üzente az Erik Tomáš (Hlas) vezette tárca. A pénzügyminisztérium élén álló Ladislav Kamenický azonban Tomášhoz hasonlóan igyekezett másra hárítani a felelősséget.
„Ebben az esetben egy jogszabályi ütközéssel állunk szemben, a probléma forrása pedig a Munka törvénykönyve, így ezt a csorbát a munkaügyi minisztériumnak kellene kiküszöbölnie” – áll Kamenický munkatársainak tájékoztatásában.
„A kialakult helyzetnek egyáltalán nincs logikus magyarázata, így feltételezzük, hogy tévedés történt. Korábban ígéretet kaptunk, hogy a döntéshozók majd sort kerítenek a változtatások végrehajtására. Bízunk benne, hogy legkésőbb az áprilisi parlamenti ülésen sikerül egyértelművé tenni az új szabályokat” – jegyezte meg Andrej Lasz, az Ipari és Közlekedési Szövetség főtitkára. A mielőbbi hibajavítás pedig a kormány érdeke is, mivel azok a vállalatok, amelyek nem kívánnak pótlékot fizetni az alkalmazottaiknak, elrendelhetik, hogy a dolgozók ezeken a napokon szabadságra menjenek, így a konszolidációs csomag ezen intézkedése teljesen hatástalan lenne.
Elhibázott döntések
Nem ez az első eset, hogy a Fico-kabinet utólag kénytelen kozmetikázni a korábban elfogadott, tökéletlen változtatásokat. A kedvezőtlen fejlemények sora azonban közel sem ért véget a munkaszüneti napok megszüntetésével kapcsolatos fejleményekkel. A Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) legfrissebb elemzése egyértelműen igazolja, hogy a Ladislav Kamenický nevével fémjelzett nagy állami spórolás igen gyenge lábakon áll.
A tanács munkatársai 1500 konszolidációs stratégiát elemeztek, ezeket pedig a Kamenický-csomagban foglaltakkal is összevetették. Az eredmény bizonyára nem imponál majd az államkincstár őrének, mivel a szakértők arra jutottak, hogy az általa alkalmazott megoldások a gyengébb alternatívák közé tartoznak. A tavaly jóváhagyott intézkedések mintegy háromnegyede ugyanis a korábbi baklövések kiigazítására koncentrál, így egyáltalán nem véletlen, hogy az államháztartási hiány mérséklése nem a várt ütemben halad.
(td)
Az „ünnepnap áthelyezése”
A gond akkor van, ha a munkaadó az éves szabadság számlájára akar „szabadnapot” adni. Lapunk egyik olvasója szerint a munkaadójuk szeptember 14-én – idén hétfő – szabadságra küldi a dolgozóit, viszont a keddi napon dolgozniuk kell – bérpótlék nélkül.
„A terv szerint hétfőn mindenki kötelező szabadságon lesz, kedden pedig dolgozunk és nem kapunk 100 %-os pótlékot, mivel az ünnepet kivettük hétfőn”
– írta lapunknak az olvasó.
Az NIP szerint a munkaadó elrendelheti a kötelező szabadságot hétfőre, azaz szeptember 14-re, mert ez az ő jogköre.
„Ha a munkáltató egyszerűen közölte/elrendelte, hogy szeptember 14-én a munkavállalóknak szabadságot kell kivenniük, akkor – a törvényi feltételek betartása mellett – ez a szabadság igénybevételének szabályos meghatározása lehet, mivel az adott naptári évre járó szabadság igénybevételének időpontját a munkáltató határozza meg”
– írja az NIP. Ebben az esetben azonban a ledolgozott szeptember 15-ért jár a 100%-os bérpótlék.
„Ez azonban nem jelenti az ünnepnap „áthelyezését”, munkáltató nem „helyezheti át” az ünnepnapot szeptember 14-re”
– válaszolta lapunknak Martina Neckárová, a NIP munkajogi osztályának vezetője.
Szabadság szeptember 15-én?
A munkaadónak nem spórolás, ha kötelező szabadságot rendel el szeptember 15-ére, ezért a szabadnapért ugyanis szintén fizetnie kell a 100 százalékos bérpótlékot.
„A munkáltató szeptember 15-re ugyanúgy elrendelheti a munkavégzést, mint egy rendes munkanapon, de ha a munkavállaló szeptember 15-én nem szeretne dolgozni, erre a napra szabadságot kérhet”
– tájékoztatott Neckárová.
A munkatörvénykönyv nem különbözteti meg a munkavállaló által kért és a munkaadó által elrendelt szabadnapot, mivel a törvény szerint minden szabadnapot a munkaadó engedélyez/rendel el.
Ebben az esetben viszont ezt a napot levonják az alkalmazott szabadnapjaiból, vagyis ekkor nem az ünnepnap miatt járó pótszabadnapról van szó, ezért jár az alkalmazottnak a 100 százalékos bérpótlék.
Érdekes
2026. szeptember 15.
ünnepnap,2026-ban azonban nem munkaszüneti nap,a munkáltató elrendelheti a munkavégzést, de az alkalmazottnak jár a 100 százalékos bérpótlék vagy megegyezhetnek pótszabadnapban,a munkavállaló szabadnapot vehet ki, amire azonban a munkaadónak fizetnie kell a bérpótlékot is.
Mi az a pótszabadnap?
Az ünnepnapon végzett munkáért a munkaadó megegyezhet az alkalmazottal, hogy pótszabadnapot ad (náhradné voľno), pontosabban minden ünnepnapon ledolgozott munkaóráért egy „szabad óra” jár.
Ha a munkaadó pótszabadnapban egyezik meg a munkáltatójával, akkor nem jár neki az ünnepi bérpótlék az ünnepnapon végzett munkáért.
Mi az a szabadság?
Minden alkalmazottnak évente legalább 4 hét, vagyis 20 nap szabadnap jár.
Annak az alkalmazottnak, aki az adott naptári évben betöltötte 33. életévét 5 hét, vagyis 25 nap szabadnap jár évente.
Szintén legalább 25 nap jár annak a munkavállalónak, aki tartósan gyermeket gondoz, életkortól függetlenül.
A szabadságot a törvény szerint a munkaadó rendeli el, akkor is, ha ezt formálisan a munkavállaló kéri.
Mit kell tudni a szeptember 15-i „ünnepről” Az üzletek többsége kinyit
Mivel szeptember 15. idén nem munkaszüneti nap, az üzletek kinyithatnak, így nem kell a korábbi évekből megszokott általános boltzárral számolni. Hasonló lesz a helyzet a május 8-án tapasztaltakhoz.
A nagy üzletláncok közül a Kaufland, a Lidl, a Tesco, a Billa és a COOP Jednota üzletei is nyitva lesznek, jellemzően a szokásos keddi nyitvatartás szerint.
Az egyes boltok, illetve a bevásárlóközpontokban működő üzletek nyitvatartása ugyanakkor eltérhet, ezért indulás előtt érdemes ellenőrizni az adott egység tájékoztatását.
A legtöbb nagybank bezárja a fiókjait
A bankok esetében már jóval vegyesebb a kép. Annak ellenére, hogy szeptember 15. munkanap lesz, több pénzintézet úgy döntött, szabadnapot biztosít alkalmazottainak.
A Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sporiteľňa) úgynevezett „nem banki napot” hirdetett szeptember 15-re, és fizetett szabadnapot biztosít dolgozói többségének. Ennek következtében valamennyi bankfiókja és vállalati központja zárva lesz.
A bank elektronikus szolgáltatásai ugyanakkor tovább működnek: a George internet- és mobilbank, az ATM-ek és a befizetőautomaták is használhatók lesznek, és az ügyfélszolgálat is elérhető marad.
Ezt a megoldást választotta a VÚB Bank és az UniCredit Bank is.
A többi bank esetében eltérő nyitvatartásra lehet számítani, ezért aki személyesen szeretne banki ügyet intézni, annak érdemes előzetesen ellenőriznie saját bankja, illetve az adott fiók szeptember 15-i nyitvatartását.
Lesz tanítás, de nem minden iskolában
Az iskolák esetében sem lesz teljesen egységes a helyzet. A hivatalos tanév rendje alapján szeptember 15. tanítási nap, vagyis főszabály szerint a diákoknak iskolába kell menniük.
Az egyes intézmények azonban dönthetnek úgy, hogy szabadnapot biztosítanak a tanulóknak és a dolgozóknak. Emiatt lesznek olyan iskolák, amelyek kedden rendesen kinyitnak és megtartják az órákat, máshol viszont a gyerekek otthon maradhatnak.
Tomáš Drucker oktatási miniszter korábban jelezte, hogy a tanév rendje alapján ezen a napon tanítani kellene, az egyes intézmények azonban saját helyzetüknek megfelelően szervezhetik meg a napot.
Az STVR tájékoztatása szerint amennyiben egy iskola szeptember 15-én zárva marad, a 11 év alatti gyermek szülője a feltételek teljesülése esetén ápolási díjat (ún. OČR) is igényelhet.
A szülőknek és a diákoknak ez eltérő intézkedések miatt mindenképpen érdemes figyelniük saját iskolájuk tájékoztatását.
A hivataloknál sem egységes a munkarend
Az állami és önkormányzati hivatalok esetében szintén abból kell kiindulni, hogy szeptember 15. munkanap, a gyakorlatban azonban jelentős eltérések lehetnek.
Ez jól látható a megyei önkormányzatok döntéseiből is. A Pozsonyi, a Nagyszombati és a Besztercebányai megyei hivatal rendes munkanapként működik. Az ott dolgozók az ünnepnapi munkavégzésért járó pótlékra jogosultak.
Ezzel szemben a Nyitrai, a Trencséni és a Kassai megyei önkormányzat alkalmazottai szabadnapot kapnak.
Aki kedden személyesen szeretne hivatalos ügyet intézni, annak ezért célszerű előzetesen ellenőriznie az adott intézmény ügyfélfogadási rendjét.
A kórházakban is lehetnek korlátozások
Különösen fontos előzetesen tájékozódni azoknak, akik szeptember 15-re orvosi vizsgálatot vagy kórházi ügyintézést terveztek. Bár munkanapról van szó, egyes egészségügyi intézmények ünnepnapi vagy hétvégi üzemmód szerint működnek.
A Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) például hétvégi rendet vezet be, és elsősorban az akut, illetve halaszthatatlan egészségügyi ellátást biztosítja.
Az egyes kórházak és szakrendelők működése eltérhet, ezért akinek szeptember 15-re van előjegyzett időpontja, annak érdemes ellenőriznie, hogy az adott rendelés valóban megtartja-e a tervezett vizsgálatokat.
A vonatok munkanapi menetrend szerint járnak
A vasúti közlekedésben egyszerűbb a helyzet. A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) tájékoztatása szerint szeptember 15-én a távolsági és regionális vonatok a munkanapokra érvényes menetrend szerint közlekednek.
A városi és regionális autóbusz-közlekedés esetében ugyanakkor már lehetnek helyi eltérések, mivel az egyes közlekedési vállalatok és integrált közlekedési rendszerek külön menetrendet alkalmazhatnak.
A Pozsonyi kerület integrált közlekedési rendszerében a járatok túlnyomó többsége a tanítási időszak munkanapi menetrendje szerint közlekedik, egyes járatoknál azonban kivételekkel kell számolni.
A csomagkézbesítés sem feltétlenül áll le
A DPD közlése szerint szeptember 15-én a vállalat normál munkanapi üzemmódban működik. A csomagok felvétele és kézbesítése a megszokott rend szerint zajlik, az ügyfélszolgálat pedig 8 és 17 óra között lesz elérhető.
A Szlovák Posta fiókjainak a Teraz.sk korábbi tájékoztatása alapján a megszokott nyitvatartás szerint kellene működniük.
Érdemes előre ellenőrizni a nyitvatartást
Mivel az egyes intézmények és szolgáltatók eltérően döntöttek a szeptember 15-i működésről, érdemes indulás előtt tájékozódni az aktuális nyitvatartásról és ügyfélfogadásról. A kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében célszerű az adott intézmény, üzlet vagy szolgáltató honlapján, illetve hivatalos felületein ellenőrizni a friss információkat.
Kapcsolódó cikkünk
Szeptember 15-én a szokásos menetrend szerint közlekednek a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) vonatai. Ez a távolsági és regionális vonatokra is vonatkozik – tájékoztatott a társaság.
Ugyanakkor a ZSSK azt tanácsolja az utasoknak, hogy az utazás megtervezésekor előre ellenőrizzék az aktuális menetrendet. Szeptember 14-től a zsolnai vasúti csomópontnál végzett munkálatok miatt egyes vonatok útvonalát módosítják, ami miatt bizonyos járatokat törölhetnek, és az érintett vonalakon az utazási idő is meghosszabbodhat. Ezenkívül: a pozsonyi vasútállomáson végzett munkálatok miatt továbbra is előfordulhat vágányzár.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
