Nem javult a "romák" helyzete a társadalmi integráció terén az Európai Unió által meghatározott közös célokhoz viszonyítva – állapítja meg kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA).
A bécsi székhelyű szervezet szerint a cigányság továbbra is "a nélkülözés, a kirekesztés és a megkülönböztetés megrázó mértékével" kénytelen szembenézni.
Micheal O’Flaherty, az FRA főigazgatója szerint a tagállami kormányoknak minden lehetséges eszközt be kell vetniük, hogy változtassanak ezen a "tűrhetetlen" helyzeten.
Az ügynökség 8500 cigánnyal készített interjút tíz európai országban, és arra jutott, hogy az elért eredmények elégtelenek és túl lassúak. Az FRA azt találta, hogy a cigányság 80 százaléka él szegénységben, miközben az uniós átlag 17 százalék. Ez a szám a legutóbbi felmérés idején, 2016-ban is ugyanennyi volt. Valamelyest, 61 százalékról 50 százalék fölé csökkent azok aránya, akik olyan helyen élnek, ahol nincs megfelelő tisztálkodó helyiség, és a 6 évvel ezelőtti 30 százalékhoz képest mostanra 22 százalék lett azok aránya, akiknél nincs vezetékes víz.
Az FRA adatai szerint a cigányok foglalkoztatottsága 43 százalékos, ami jelentősen elmarad a 72 százalékos uniós átlagtól (ennek persze semmi köze ahhoz, hogy nem szeretnek dolgozni, és a divatos bűnöző életmódnak sem – a szerk.). A cigány nők várható élettartama 71 év, a férfiaké 67, miközben az uniós átlag 82 és 76 év a nőknél és a férfiaknál.
Az uniós ügynökség szerint az oktatásban drámai a helyzet. A fiatal cigányok 71 százaléka idő előtt kiesik az oktatási rendszerből (és nagyon fáj nekik, szinte elkergetik őket a gonosz fehérek… – a szerk.), miközben a 18-24 év közöttiek iskolaelhagyási aránya az unióban mindössze 10 százalék. Ráadásul a hat évvel ezelőttihez, 44 százalékhoz képest 52 százalékra emelkedett azoknak a "roma" gyerekeknek az aránya, akik szegregált oktatásban kénytelenek tanulni (a tanulás erős szónak tűnik – a szerk.). Különösen Szlovákiában és Bulgáriában rossz a helyzet ebből a szempontból – állapítja meg az FRA.
Az uniós ügynökség szerint a "zaklatás és a romák elleni gyűlöletbűncselekmények" terén javult a helyzet, de ez nem mondható el az őket érő megkülönböztetésről. Az FRA úgy véli, hogy kiszolgáltatott kisebbségként a koronavírus-járvány és az infláció jelentette társadalmi megrázkódtatások "első áldozatai" is a cigányok.
A felmérést 2021-ben végezték Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Észak-Macedóniában és Szerbiában. Bulgáriában és az ún. Szlovákiában a tagállami hatóságok gyűjtötték az adatokat az FRA munkatársainak segítségével.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
