Sorozatunk mai részében az Európai Tanács és az Európai Unó Tanácsának működését szeretnénk közelebb hozni az olvasóhoz. Először is jó, ha tudjuk, a címben szereplő első két megnevezés két külön intézményt takar, a harmadiknak: az Európa Tanácsnak pedig tulajdonképpen semmi köze az Európai Unióhoz.
Az Európai Tanács és annak feladatai
Nézzük tehát az első intézményt, az Európai Tanácsot! Ez egy olyan uniós intézmény, amely tulajdonképpen meghatározza az Európai Unió által követendő politikai irányvonalakat és prioritásokat, és megvalósítja az uniós országok közötti politikai együttműködést a legmagasabb szinten. Tudni kell azonban, hogy maga uniós jogszabályokat nem vitat meg és nem is fogad el.
Az Európai Tanács egyike az Unió hét hivatalos intézménynek. Tagjai, az uniós országok állam-, illetve kormányfői, akik – rendszerint negyedévente – csúcstalálkozókon ülnek össze.
Üléseiket állandó elnök vezeti, jelenleg Charles Michel az, aki 2022. június 1-jétől már második hivatali időszakát tölti.
Ez a tisztség először 2009-ben a Lisszaboni Szerződéssel került bevezetésre. Az elnököt az Európai Tanács tagjai maguk választják meg és a megbízatása két és fél évre szól, ami egy alkalommal megújítható. Az elnök megválasztásához minőségi többség szükséges. Egyéb feladatai mellett az elnök képviseli az Európai Uniót a nemzetközi színtéren. Az Európai Tanácsnak az Európai Bizottság elnöke is a tagja.
Szlovákia részéről az Európai Tanács tagja jelenleg Robert Fico kormányfő.
Az Európai Tanács feladatai közé tartozik – amint azt fentebb is említettük –, elsősorban az, hogy
Mindemellett az ülésein felmerülő kérdésekkel kapcsolatban az Európai Tanács felkérheti az Európai Bizottságot arra, hogy megoldási javaslatot dolgozzon ki; vagy úgy határozhat, hogy az Európai Unió Tanácsa (azaz a Miniszterek Tanácsa) elé utalja az ügyet.
Az Európai Tanács évente rendszerint 4 alkalommal ülésezik, de az elnök rendkívüli üléseket is összehívhat a sürgős kérdések rendezése céljából.
Az intézmény többnyire konszenzussal, egyes esetekben viszont egyhangúlag vagy minősített többséggel hozza meg döntéseit. Az Európai Tanács ülésein csak az állam- és kormányfők rendelkeznek szavazati joggal.
Miért van szükség az EU Tanácsára?
A demokrácia és az értékeink védelméhez, valamint az uniós polgárok javát szolgáló tartós béke és jólét biztosításához az Európai Uniónak általános politikai iránymutatásokra és prioritásokra van szüksége.
Az Európai Unió Tanácsa vagy miniszteri tanács
Az Európai Unió Tanácsa az előbbivel szemben – amint arra a miniszteri tanács megnevezés is utal – az uniós tagállamok kormányait képviselő intézmény, amely ellentétben az Európai Tanáccsal uniós jogszabályokat is elfogad. Emellett összehangolja az uniós szakpolitikát.
Jóval korábban alakult az Európai Tanácsnál, az Európai Unió Tanácsa ugyanis még1958-ban alakult „Európai Gazdasági Közösség Tanácsa” Tagjai az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei.
Tudni kell, hogy az Európai Unió Tanácsának nincsenek állandó tagjai.
A Tanács 10 különböző formációban ülésezik a megvitatásra kerülő szakpolitikai terület függvényében. Az egyes tagállamokat az adott formációnak megfelelően a kérdéses szakpolitikai területért felelős miniszterek képviselik az ülésen. Így például a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésein (az ún. Ecofin Tanácsban) a tagállamok pénzügyminiszterei vesznek részt.
A miniszterek felhatalmazással rendelkeznek arra nézve, hogy kormányuk nevében kötelezettséget vállaljanak az Európai Unió Tanácsának ülésein elfogadott intézkedések végrehajtására. A Tanács Brüsszelben ülésezik, kivéve három hónapot (április, június és október), amikor is az üléseknek Luxembourg ad otthont. Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel együtt az Európai Unió fő döntéshozatali szerve.
Az EU-országok miniszterei nyilvánosan üléseznek, amikor jogszabálytervezetekről tárgyalnak vagy szavaznak. A döntések elfogadásához rendszerint ún. minősített többségre van szükség.
Kivételt képeznek az érzékeny témákkal kapcsolatos döntések, amelyek meghozatalához a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség. Eljárási és adminisztratív kérdésekben viszont csak egyszerű többségre van szükség.
A Tanács elnökségének a legjellemzőbb ismérve a rotációs elv, amelynek alapján fél évente soros elnökléssel váltják egymást az egyes tagországok. Az, hogy mikor ki elnököl, előre meghatározott sorrendben történik egészen 2030-ig.
Az elnökségi váltásra minden év júniusában, illetve decemberében kerül sor. Magyar szempontból egy nagyon izgalmas időszak elé nézünk: 2024. júliusától ugyanis magyar elnökségre kerül sor, amelyet majd a lengyel elnökség követ. Szlovákiának e tekintetben többet kell várnia, csak 2030. januárjában kerül rá újra a sor. Szlovákia utoljára 2016-ban látta el az elnöki feladatkört” – mondta a Tanács elnökségének működési elvével kapcsolatban Iván Tamás, a Magyar Szövetség EP-képviselőjelöltje.
Hozzátette, a soros elnökségnek elsősorban biztosítania kell az uniós politikai program folyamatosságát, a jogalkotás szabályszerűségét, a tagállamok közötti együttműködést, valamint a többi uniós intézménnyel való együttműködést.
Ez így talán túl száraz, de ha felmérjük, hogy az elnökség képviseli a Tanácsot a más uniós intézményekkel való kapcsolatai során, érzékelhető, hogy a szerep nem jelképes”
– mondta hozzátéve, az elnökség tárgyal a jogszabályszövegekről az Európai Parlamenttel, és ő tartja a kapcsolatot az Európai Bizottsággal is.
„Én abszolút pártolója vagyok a rotációs elvnek. Talán nem túlzás azt mondani, hogy napjainkban a „sokszínű Európa” alatt teljesen mást értünk, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt. Az európai értékek más-más értelmezést nyernek. Polarizálódik a társadalom, értékválságban, illetve értéktévesztésben élünk.
A rotációs elv alapján a magyar elnökséggel, Orbán Viktor elnökletével azok a konzervatív értékek kerülhetnek megint előtérbe, amelyek a nemzetállamok szuverenitásának tiszteletét jelentik. Látjuk, hogy a tagállamok vezetése különböző nézeteket vall a háborúról, a hagyományos családi értékekről. E tekintetben a rotációs elvnek köszönhetően most ez a napjainkban mesterségesen elnyomott értékrend újra nagyon komoly pozíciókból hangot kaphat”
– tette még hozzá Iván Tamás.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
