Az elmúlt években számos európai uniós tagállamban folytatódtak a jogállamisághoz kapcsolódó reformok a korábban már azonosított kihívások kezelésére, ugyanakkor egyes tagországokban továbbra is „aggályok vetődnek fel a jogállamiság helyzetének rendszerszintű romlásával összefüggésben” – jelentette ki Vera Jourová, az átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos szerdán Luxembourgban, az Európai Bizottság átfogó jogállamisági jelentésének bemutatásakor.
Jourová közölte, az Európai Bizottság harmadik, országspecifikus ajánlásokat is tartalmazó jogállamisági jelentése a demokratikus értékek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozza.
A tagállamok számára szóló, konkrét ajánlások célja, hogy ösztönözzék a kormányokat a folyamatban lévő vagy tervezett reformok előmozdítására, és segítséget nyújtson a szükséges javítások azonosításához.
Didier Reynders igazságügyi biztos a jelentés részleteit ismertetve közölte: számos tagállamban továbbra is aggályok vetődnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. A problémás területek között a bíróságok tagjainak kinevezései és a bírósági elnöki pozíciók betöltése szerepel. Aggodalomra ad okot az ügyészségek függetlenségének és autonómiájának helyzete is, és hogy fegyelmi eljárások korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Kijelentette: a korrupció továbbra is komoly aggodalmat okoz, egyes tagállamokban a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hosszadalmasak, és hiányoznak az ítéletek, különösen a magas szinten elkövetett ügyek esetében.
A tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatban a dokumentum megjegyezte: több tagállamban aggodalomra ad okot az állami hirdetések elosztása átláthatóságának hiánya, és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés szabályozása. Hangsúlyozták: biztosítékokra van szükség a közszolgálati média függetlenségének védelmére, valamint annak biztosítására, hogy a közfinanszírozás megfelelő legyen, és azt ne használják fel politikai nyomás gyakorlására.
A jelentés kiemelte továbbá: a tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat. Néhány tagállamban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érintett felekkel folytatandó konzultációra, a civil társadalmi szervezetek pedig továbbra finanszírozási problémákkal, ellenséges narratívával és a működési területük korlátozásával szembesülnek.
Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai között Magyarországgal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi jogállamisági jelentésekben megfogalmazott aggályok jelentős része megválaszolatlan maradt. Véleményük szerint továbbra is aggodalomra ad okot az Országos Bírósági Hivatal elnöki hatáskörének szabályozása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztására vonatkozó szabályok, valamint a bírói kinevezések és előléptetések, az ügyek elosztása, továbbá a bírák és bírósági vezetők jutalmazása.
Az uniós bizottság úgy vélte, az igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hosszát tekintve. Szintén pozitívumként értékelték, hogy folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
