Uniós biztos: az agresszornak kell megtérítenie az okozott károk költségeit Mészáros Richárd2024. 10. 22., k – 11:17
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának – jelentette ki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.
Didier Reynders az Ukrajnának szánt hiteltámogatásról folytatott EP-vitán emlékeztetett, az Európai Bizottság szeptember közepén javasolta azt a pénzügyi támogatási csomagot, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
A hiteltámogatás célja, hogy azonnali segítséget nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteinek könnyítésére, valamint katonai igényeinek kielégítésére – közölte Reynders, majd hangsúlyozta: most az EP jóváhagyása kell ahhoz, hogy az EU minél hamarabb hitelt tudjon nyújtani a megtámadott országnak.
Emlékeztetett: annak biztosítására, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás mielőbb eljusson Ukrajnába, a tagállamok múlt heti megállapodását követően most az Európai Parlament hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy a hitelek visszafizetését az uniós bankokban tárolt, majd szankciók keretében befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból származó bevételek biztosítsák. A hitelmechanizmus ezen forrásokat, valamint a tagállamoktól és más országoktól önkéntes hozzájárulásként vagy egyéb módon kapott összegeket pénzügyi támogatás formájában folyósítja Ukrajnának azzal a céllal, hogy segítse az országot a kölcsönök visszafizetésében – közölte az uniós biztos.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évente mintegy 2,5–3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
A javaslatról kedden szavaz az Európai Parlament.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
