Kamat- és költségmentes az a hitelszerződés, amelyben nem szerepel a fogyasztási hitelekre vonatkozó uniós irányelvben kötelezőként meghatározott összes lényeges szerződéskötési elem. Ez a legfontosabb része az Európai Bíróság egy november 9-én született határozatának – nyilatkozta lapunknak Léhmann György ügyvéd. A devizahitelügyekben járatos jogász elmondta, azért tartja fontosnak a most napvilágra került határozatot, mert kiderült, hogy már 2008 óta létezik az a szabályozás – csak Magyarországon nem nagyon alkalmazták –, amely szerint a lényeges feltételeket eltitkoló, azaz tisztességtelen magatartást tanúsító hitelintézetek nemcsak hogy költséget nem számolhatnak föl az ilyen ügyekben, de még kamat sem jár nekik.
Léhmann tapasztalatai azt mutatják, a friss EB-határozatban foglaltak figyelembevételével azért lehet keresnivalója az adósoknak, mert az uniós irányelv annyira részletes szabályokat ír elő kötelező tartalomként, hogy azok nagyon sok esetben hiányoznak az ügyfelekkel kötött devizahitel-szerződésekből.
– Különösen az autóhiteleknél lehet keresnivalójuk a kölcsönfelvevőknek – tette hozzá a szakember –, az autókereskedőknél kötött kölcsönszerződések ugyanis az esetek nagy többségében sokkal kevésbé részletesen kidolgozottak, mint a hitelintézeti szakemberek által összeállított, illetve ellenőrzött szerződések.
Vitatott lehet ugyan, hogy mi minősül lényeges elemnek, jó tájékozódási pont azonban a bírósági határozatnak a passzusa, amely szerint lényeges az a szerződési pont, amely nélkül az adós nem tudja pontosan meghatározni, mekkora kötelezettséget vállal a szerződés aláírásával.
Léhmann György arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bíróság mostani ítélete kiemeli, nem csupán tartalmaznia kell az összes lényeges, a fizetési kötelezettségre vonatkozó elemet a szerződésnek, de az ügyfélnek ezeket a lényeges pontokat aláírásával kell elismerni. Hozzátette, a mostani ítélet arra is rámutat, hogy amennyiben bármely lényeges elem a szerződés mellékletében szerepel, illetve az általános szerződési feltételek között található meg, úgy azt is hitelesíteni kell aláírásával az ügyfélnek. Ez pedig nagyon sok szerződés megkötésekor elmaradt. Így ezekben az esetekben is érdemes kezdeményezni a szerződés felülvizsgálatát.
Kérdésünkre a jogász elmondta, azt tanácsolja a devizahiteleseknek, alaposan tanulmányozzák át a kölcsön felvételekor aláírt szerződést, mert ha abból hiányzik – a fentiekben körvonalazott – bármely fontos elem, úgy jó eséllyel sikeresen támadhatják meg a bankkal kötött szerződést.
Az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy hasonló réseket már korábban is találtak a banki szerződéseken. Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban arról döntött, hogy amennyiben a bank a szerződés megkötésekor nem adta át a kockázatfeltáró nyilatkozatot az ügyfélnek, úgy az árfolyamváltozásból adódó költségeket a pénzintézetnek kell viselnie. Ez pedig hatalmas összeg is lehet, hiszen a devizahitel-alapú kölcsönszerződések esetében a forint gyengítése miatt elfutó árfolyamok tették ki a törlesztőrészlet-emelkedés legnagyobb részét. Nem egy esetben a felvételkori havi törlesztőrészlet akár a duplájára, vagy még nagyobb mértékben emelkedett.
Azért is különösen fontos az Európai Bíróság mostani döntése, mert éppen ezen a héten tárgyal a parlament a polgári törvénykönyv módosításáról. Ennek pedig egyik lényeges eleme lenne, hogy korlátoznák a végrehajtás- megszüntetési perek indításának lehetőségét, ami ellen a szakma kifejezetten tiltakozik. A jogszabály elfogadásával a végrehajtási szakaszban lévő ügyekben már nem lehetne kérni a végrehajtás megszüntetését még akkor sem, ha az Európai Bíróság mostani állásfoglalásának alkalmazásakor kiderül, hogy sem kamat, sem költség nem jár egy banknak, mert tisztességtelenül szerződött az ügyféllel. Az Európai Bíróság másfél héttel ezelőtt született határozatának érdekessége, hogy ugyan egy szlovák – dunaszerdahelyi – bíróságnak egy konkrét ügyben feltett kérdéseire válaszolva született meg az ítélet, de miután az európai jogrendszer nemzeti alkalmazásának sajátosságait elemzi, az abban foglaltak betartása az unió összes országában, így hazánkban is kötelező. Ez adhat reményt a még mindig bajban lévő devizahiteleseknek.
Korábban lapunk is beszámolt olyan esetekről, amikor a törlesztőrészlet azért ugrott meg, mert az autókereskedők által alkalmazott szerződésmintákból hiányzott a drasztikus árfolyamkilengések hatását kiküszöbölő passzus. Márpedig ilyen korlátot minden megállapodásnak kellett volna tartalmaznia.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 22.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
