Ungarische Gulyás

Ungarische Gulyás

Hazánk legnagyobb oximoronja, Hazaszerető Gulyás Márton jól megszívta Amszterdamban. Ki tudja, talán úgy is, de így mindenképpen. Hiszen ugyan mennyi oddsot adott volna egy brit buki arra, hogy ahol ő éppen a saját országát szapulja, hirtelen felbukkan a magyar nagykövet, és az orrára koppint? Na, de az előrefelé visszavonult politikus-festőnek (hajjaj, volt már ilyen!) nemcsak a szavai és a tettei, de már maga a neve is különös összefüggésekről lebbenti fel a fátylat. Persze, csak a NER oltáránál beavatottak előtt.

Olvassuk ezt a nevet valódi, sátáni módon visszafelé! Márton! Tehát lúd. Tehát Bajnai. Hohó! Máris megvan az egyik kapcsolódási pont a bukott baloldal egyik üdvöskéjéhez. Aztán itt a Gulyás. Ami a Puskás mellett a legismertebb magyar szó szerte az univerzumban (jó, az Alfa Centaurin Pataky Attila nevét jobban ismerik, szóval a legismertebb a Földön). Ezzel a névvel, hogy Gulyás, Magyarországra rosszat mondani, kábé akkora kulturális bűncselekmény, mint ha egy Senor Taco nevű illető Mexikóból átrándulna, hogy megszorongassa Donald Trump kezét. Vagy, mintha egy Spaghetti nevű olasz azt találná mondani Franciaországban, hogy a csiga finomabb, mint a macska.

Mindazonáltal arról sem feledkezhetünk meg, hogy mi ellen ágált ez a kedves agent provocateur a holland fővárosban. Nem tévedés, és ne kezdjen el senki hágázni! Hollandia igazi fővárosa igenis Amszterdam. Akárcsak Izraelnek Jeruzsálem. És aki nem hiszi, nosza, kérdezzen meg akármelyik járókelőt hajnali egy és négy óra között a Király utca környékén!

Szóval Gulyás a választási rendszerűnket kifogásolta. Amely választási rendszer – most tessék figyelni – vegyes(!) választási rendszer! És micsoda a mi első számú, ikonikus májzsugor-keltőnk? Már legalábbis a megfizethetően pusztító kategóriában, kizárva a játékból természetesen a teszkó tengerész ízű italát. Naná, hogy a vegyes pálinka! Szóval mindenki, aki magyar, az tiszteletreméltó „vegyes” szavunkat negatív kontextusban a szájára nem veszi!

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mi jöhet ezután? A pizzát a jó magyar paprikát tartalmazó ketchup helyett majd tán mustárral fogja enni nyilvánosan ez a szennyedék? Vagy majd azt találja mondani, hogy a baranta alapja nem a magyar néptánc, hanem a goa? Mert már ezen se lepődnénk meg. Ahogy szerintem ő sem lepődött meg  igazán a nagykövet felbukkanásán. Szerintem ugyanis valóban agent provocateur akció volt ez. Ez is. Ahogyan Gulyás egyetlen cselekedete sem akció. Mindegyik reakció.

Mondjuk, Dr. Kocsis András nagykövet megjelenése lehet, hogy mégis váratlanul érte. Legalábbis olyan értelemben, hogy nem számított direkt konfrontálódásra. Kábé, mint amikor Puzsérként elkezded teleüvölteni szénmonoxidos faszságaiddal a Mika oxigénmentes pincéjét, és hirtelen felbukkan melletted egy Huth, a józanész szkafanderében.

Hírdetés

A különbség az, hogy amíg Puzsért még legszánalmasabb pillanatában is inkább megölelnénk, és elkísérnénk a legközelebbi szakrendelésre, addig Marcit addig taposnánk páros lábbal, amíg az utolsó vörösvérteste is ki nem bucskázik valamelyik orrlyukán, hogy aztán Che Guevara sziluett alakúra száradjon vízfestékes pólóján. Csak hát (sajnos) nem vagyunk állatok. Ezért ezt a speciális, Gulyás féle Grand Theft Auto feelinget csupán virtuálisan éljük meg, lecsukott szemhéjunk mögötti belső házimozizással.  

Már csak egy valami nem világos számomra. Hogy a nyílt társadalomnak (bocsi, ide muszáj beírnom, hogy Soros György, mert akkor Habony Árpád megduplázza a flekkdíjat)… Na, szóval, hogy a nyílt társadalomnak ezek a habzó szájúan szelíd, üvöltözve kedves szószólói miért pont a nyílt párbeszédet akarják kispórolni az egyenletből?

És azt is pontosan tudom, hogy az ártatlanság vélelme a jogból nem szűrődik már át a politikába. De azért mégis muszáj lenne valamiféle nemzeti minimumot tartani. Pláne egy olyannak, akinek mozgalma a Közös Ország nevet viseli. Bár a Pántlikás Kutyafasza Mozgalom név ugyanennyire fedné a valóságot.

www.tutiblog.com

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »