„Rendkívül erős volt apámban a különösebb gesztusok nélküli magyarságtudat, a jó értelemben vett »fajtaszeretet«, ahogy mondta. Számára a nemesi hagyomány éppen úgy, mint nagyapámnak, több kötelezettséget, egyszerűen szolgálatot jelentett. Rendkívül erős szociális érzés jellemezte.” Antall Jószef magyar miniszterelnök így írta le édesapját, idősebb Antall Józsefet egy 1988-as interjúban. A 127 éve, 1896. március 28-án született Antall József azonban nemcsak a magyarokon segített, elévülhetetten érdemei voltak több ezer zsidó és több tízezer lengyel menekült ellátásában és megmentésében is.
A kisnemesi földbirtokos családból származó, Orosziban született idősebb Antall József az első világháborús orosz fogságból hazatérve befejezte a jogi tanulmányait, és köztisztviselőként a Vallás és Közoktatásügyi, majd az 1930-as évek elejétől a Belügyminisztériumban folytatta karrierjét, ahol szociális kérdésekkel foglalkozott.
„Jó szervező volt, nagy tömegügyekkel (hadikölcsön, ínségakciók, elemi csapások, árvizek stb.) bízták meg. Gyermekkoromban úgy éreztem, ha valami »eseményről« hallok (árvíz stb.), akkor apám útra kel, és nem látom egy ideig. Ide tartoztak azok az évek is, amikor a trianoni békeszerződés alapján elszakított területek egy része visszakerült” – jellemezte édesapját Antall József, a fent nevezett interjúban.
Idősebb Antall nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás kidolgozása is. Később a Belügyminisztérium IX. osztályának vezetőjeként a legkülönbözőbb segélyezési ügyeket irányította és fogta össze, kezdve a művészek anyagi segítésétől az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatásokig.
A szociálpolitika részeként kezelt menekültügyi kérdésekkel az 1930-as évek második felében kezdett el behatóbban foglalkozni. A térségben kiéleződő nemzetközi konfliktusok következtében megindult a menekültek áradata. Az első menekülthullám az 1938–39-es években Csehszlovákiából és Ausztriából érkezett, majd a második világháború kitörését és Lengyelország lerohanását követően közel 100 ezer lengyel katona és civil érkezett az országba.
Már 1939 novemberében megnyitotta kapuit Balatonzamárdi községben a Lengyel Gimnázium és Líceum, amelyet később, összevonva a szikszói iskolával, 1940-ben Balatonboglárra helyeztek át
A jó szervezőkészséggel és rengeteg tapasztalattal bíró Antall József menekültügyi kormánybiztosként folytatta tovább szociális munkáját. A feladat elég összetett volt, mert Antall nemcsak a civilek és katonák ellátásáért felelt, hanem további feladatául kapta a lengyel katonák Magyarországról való kiszöktetését, evakuációját, valamint a lengyel ellenállási mozgalommal való kapcsolattartást is. A menekültügyi kormánybiztos áldozatkész, lelkiismeretes munkájának köszönhetően a becslések szerint nagyjából 50 ezer lengyel katona tudott Magyarországról a szövetségesek különböző támaszpontjaira eljutni.
Antall azonban nemcsak a katonák, de a civilek sorsát is a szívén viselte. A hazánkba menekülő lengyel polgári menekültek közül rengeteg volt a tanköteles gyermek, akinek oktatását meg kellett oldani. Ez a német direktívák szerint csak elemi oktatás lehetett, a középfokú és egyetemi szintű képzést a német fél megtiltotta. Ezzel szemben Balatonzamárdiban (Zamárdi 1932 és 1943 közötti neve) egy lengyel gimnázium működött, majd annak német nyomásra történő betiltása után a gimnáziumi oktatást Antall szervezésében, Ifjúsági Tábor fedőnév alatt Balatonboglárra helyezték át.
Az oktatás mellett a tanulóknak sport- és kulturális rendezvényeket is szerveztek. A lengyelek mellett a menekültügyi kormánybiztos gondoskodott az országba menekülő francia, olasz, brit, és orosz hadifoglyokról is, és az utóbbiakat leszámítva megpróbálta őket is evakuálni.
Id. Antall József és Henryk Slawik
Id. Antall József egy Miskolc közeli lengyel menekülttáborban ismerkedett meg a baloldali újságíró és politikus Henryk Sławikkal, akit maga mellé vett munkatársnak. Vele együttműködve 5 ezer lengyel zsidó életét mentette meg, többnyire hamis dokumentumok kiállítása révén, amelyek az üldözöttek katolikus vallását igazolták. A menekültek elrejtése és evakuációjával párhuzamosan Antall részt vett a Kállay-kormány béketapogatózásaiban is.
A helyzet 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásával gyökeresen megváltozott. Az ezt követő éjszakán Antall József iratokat égetett, majd a németbarát Sztójay-kormány megalakulása után benyújtotta lemondását. Néhány héttel később a Gestapo megjelent a család somlói birtokán, és letartóztatta a hivataláról lemondott kormánybiztost. Horthy Miklós kormányzó nyomására 1944 őszén szabadon engedték. Életét valószínűleg az mentette meg, hogy a Gestapo által már korábban elfogott és megkínzott Henryk Sławik bajtársiasan kitartott, és nem vallott ellene.
Antall a háború végét Veszprém megyei birtokán töltötte családjával, majd 1945 tavaszán pártja, a Független Kisgazdapárt színeiben, később a párt igazgatójaként, bekapcsolódott a politikai életbe, miközben a Magyar Vöröskereszt elnöki tisztét is betöltötte. A kommunista hatalomátvétel után leváltották a Magyar Vöröskereszt éléről, de országgyűlési mandátumát 1953-ig megtarthatta.
Az 1974-ben elhunyt id. Antall Józsefet 1989-ben a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága, a Jad Vasem posztumusz kitüntette a Világ Igaza címmel, a háború éveiben az elesetteknek és az üldözötteknek nyújtott humanitárius segítségéért.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
