Ukrán mezőgazdasági termékek áraszthatják el Szlovákiát? Tokár Géza2025. 07. 08., k – 16:35
Bulgáriával és Romániával tárgyalnak a közeljövőben a visegrádi négyek, hogy egyezségre jussanak az Európai Bizottságnak az ukrán mezőgazdasági kvótákat kibővítő javaslatáról. Szlovákia szerint rosszul járnának a gazdák, ha érvénybe lépnének a tervezett változások.
Ukrajna és az Európai Unió gazdasági kapcsolatait egy szabadkereskedelmi szerződés, az úgynevezett DCFTA szabályozza. A Bizottság ugyanakkor folyamatosan tárgyal Kijevvel arról, hogy milyen módon lehetne változtatni a kereskedelmi együttműködés szabályain. Június végén a testület bejelentette, hogy elvben megegyezett a DCFTA megváltoztatásáról – csakhogy ennek az új egyezménynek a része lenne több olyan kitétel is, ami a jelenlegi szabályozásnál sokkal nagyobb mértékben nyitná meg az uniós piacot az ukrán agrártermékek előtt.
Takáč nyugtalan
A szlovák agrártárca bizalmatlanul figyeli, mire készül az Unió: a földművelési minisztérium hétfői sajtóközleménye szerint a közeljövőben Budapesten találkoznak a visegrádi négyek tárcavezetői, hogy közös álláspontra helyezkedjenek a korlátozások lazítása kapcsán. A találkozóra nem csak a négy visegrádi állam kap meghívást, Bulgária és Románia is képviselteti magát.
Nyugtalanít minket az Európai Bizottság beadványa. A javasolt kvóták ugyanis messze az eredeti keret fölött állnak, főként olyan érzékeny termékek kapcsán, mint a méz, a cukor és a tojás. Néhány esetben 400-500 százalékkal emelkedik a kvóta, ami fenntarthatatlan a gazdálkodóink számára és jelentősen csökkenti a versenyképességüket
– jelentette ki a sajtóközleményében Takáč. A miniszter szerint a névleg a stabilitás és a hosszútávú kiszámíthatóság jegyében cselekvő EU egyoldalúan előnyben részesítette az ukrán gazdákat a helyi termelőkkel szemben.
Jelentős emelés
A javaslat értelmében megnövelt ukrán kvóták több termék esetében tényleg jelentősen magasabbak, mint a jelenleg piacra kerülő, engedélyezett ukrajnai árumennyiség. Az Ukrajnából importálható méz mennyisége a 2016-os megállapodáshoz képest 483 százalékkal emelkedne, hatezerről 35 ezer tonnára. Fehér cukorból négyszer annyit, tojásból háromszoros mennyiséget importálhatna Ukrajna, de a kukorica (54 százalékos emelés), a gabona (30 százalék), valamint a baromfihús (33 százalék) is erőteljesebben jelenne meg a régiós piacokon.
A földművelésügyi tárca nem érti, miért a bővülés. Takáč „drámainak“ nevezte a kvótaemelést, ami közvetlen fenyegetést jelent a szlovákiai termelőkre, méhészekre, gazdákra nézve. A politikus szerint az ukrajnai piacnyitás a szlovákiai termelők számára árcsökkenéssel, végső soron pedig piacvesztéssel fenyeget.
Közös ellenállás
Szlovákia a kifogásait a visegrádi találkozón is közvetíti majd a partnerei felé, és minden bizonnyal az összes érintett tagország egyetért abban, hogy a megállapodás több-kevesebb veszélyt jelent a helyi gazdálkodókra nézve. Lengyelország és Magyarország már szintén megfogalmazta a saját kifogásait. Nem először történik meg, hogy a régió agrárminiszterei egyöntetűen elutasítják az uniós terveket.
Az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban visszatérő kifogás, hogy a keleti szomszédban ténykedő gazdák a kettős standardok miatt tudnak árban aláígérni a helyi termelőknek: az ukrán élelmiszerbiztonsági és állatjóléti előírások is gyengébbek, mint az Unióban, valamint az élelmiszerek vegyi kezelésére vonatkozó szabályozás is lazábbnak számít.
Ukrajna nem először kerül konfliktusba a közép-európai országokkal. 2023 őszén az érintett országok gabonabehozatali tilalmat rendeltek el a keletről érkező élelmiszerre, ami nem csak magyar és szlovák részről váltott ki konfliktusokat Kijevvel. Az oroszok elleni háborús védekezést aktívan segítő Csehország és Lengyelország is lezárta piacát az ukrán gazdák előtt.
A két konfliktus lényege azonban némileg eltér egymástól: 2023-ban az embargóra a szabályok megkerülése miatt került sor. Az ukrán gabonát ugyanis az EU azért tette vámmentessé, hogy az könnyebben köthessen ki a harmadik világ piacain – az európai szállítási csatornákon keresztül. Az ukrán termékek így a hivatalos előírásokat megkerülve kerülhettek forgalomba az Európai Unión belül. Az uniós-ukrán szabadkereskedelmi szerződés felülvizsgálata viszont legálisan engedne szabad utat a mezőgazdasági termékeknek. Az egyeztetés ugyanakkor akár évekig is elhúzódhat a tagországok és a miniszterek ellenállása miatt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
