Ukrajnai rendőrakció: elmaradt a parlament bizottsági ülése, elégedetlen ellenzék Tokár Géza2025. 07. 28., h – 14:42
Mivel nem jelent meg elég képviselő, ezért nem tanácskozhatott a parlament védelmi bizottsága sem a sok vitát kiváltó ukrán-cseh-szlovák rendőrségi akcióról, melyben őrizetbe vették a tavalyi tömeges bombafenyegetések állítólagos elkövetőjét.
Az ukrán, cseh és szlovák hatóságok eredetileg július 16-án vettek őriezbe egy férfit Dnyipro városában. A feltételezések szerint az illetőnek köze volt a tavaly szeptemberben és idén télen is tapasztalható bombafenyegetésekhez, amelyek az iskolák és néhány egészségügyi intézmény működését is megbénították. Az ügy részletei azonban azóta is homályban maradtak. Az elkövető ellen zajlik a vizsgálat, de szabadlábra helyezték, a szlovák rendőrség idejekorán megjelentetett egy sajtóközleményt, amelyből kihagyta az orosz szálat, a cseh rendőrség pedig nyilatkozatháborúba keveredett a szlovákokkal.
A parlamenti bizottsági ülést az ellenzék kezdeményezte, hogy tisztázza a beavatkozás körülményeit. A pártok a cseh állásponttal összhangban azzal vádolták Matúš Šutaj Eštok (Hlas), hogy saját személyes imázskampányként adta el a rendőrségi beavatkozást.
Irena Bihariová (Progresszív Szlovákia) szerint a nyilvánosságnak joga lenne tudni, mi történt Ukrajnában – például azt, hogy pontosan milyen szerepet játszottak a vizsgálatokban a szlovákiai rendőrök, vagy előzetesen egyeztették-e a felek az eredmények bemutatását. Szerinte a hatóságok hallgatásával csak nő az információs káosz.
Jaroslav Spišiak (PS) korábbi országos rendőrfőkapitány rámutatott, hogy a szlovák rendőrség és a belügyminiszter az amatőr, idő előtti tájékoztatással hibázott – vagy szándékosan akarta befolyásolni az Ukrajnával kapcsolatos közhangulatot.
Tibor Gašpar (Smer) szerint a nyilvános információk hiánya a titkosszolgálati tevékenységek miatt alakult ki, és ebből kifolyólag a közvélemény azzal sincs tisztában, hogy egyértelműen melyik szereplő ösztönözte az Ukrajnában elfogott férfi tevékenységét. Míg a cseh fél állítja, hogy Oroszország a felbujtó, a szlovák hatóságok szerint ez a szál egyelőre nem bizonyított.
A kormány becsapta a pártokat, véli Bihariová, szerinte ugyanis a bombafenyegetések kapcsán folyamatosan azt kérte a politikusoktól, hogy ne nyissák meg a kérdést és tartózkodjanak az idő előtti megnyilvánulásoktól – az eredményes nyomozás érdekében.
Ezzel szemben ma megmutatkozott, hogy az átláthatóság helyett a megtévesztésre törekedtek és (a hatóságok – szerk.) kimondottan nehezíthetik a rendőrségi vizsgálatot
– fejtette ki Bihariová. A PS korábbi elnöke szerint amennyiben bebizonyosodik, hogy a szlovákiai hatóságok szándékosan hallgattak el kulcsfontosságú részleteket, akkor annak személyi következményekkel kell járnia.
Kapcsolódó cikkünk
Hétfő délután az Eurojust is megszólalt az Ukrajnában történt cseh–szlovák rendőri akció kapcsán, melyben lekapcsoltak egy férfit, aki valószínűleg a tavaly szeptemberi, iskolákat és kórházakat ért tömeges bombafenyegetések mögött állt. Míg a két ország rendőri vezetői veszekednek, a nemzetközi szervezet inkább mindenkinek megköszönte a részvételt.
A Hágában székelő, súlyos bűncselekmények elleni fellépést összehangoló hivatal szerint a beavatkozás komoly rizikókkal járt, tekintettel arra, hogy a frontvonal közelében hajtották végre a cseh, szlovák és ukrán rendőrök. Az őrizetbe vett férfit ugyan szabadon engedték, amíg döntés nem születik a vádemelésről, de több technikai eszközt is elkoboztak a rendőrök. Továbbá két lakást is átkutattak, valamint kihallgattak egy harmadik személyt. A legfontosabb kérdésre azonban továbbra sem tudni a biztos választ: valóban az oroszok álltak a kibertámadások mögött?
Riadókészültségben
A cseh és szlovák tanintézmények (valamint az iskolások és a szülők) májusban és szeptemberben is nehéz heteket éltek át: több száz tanintézmény kapott bombafenyegetést, gyakran napi, heti rendszerességgel. Néhány esetben a kórházak is célkeresztbe kerültek. A fenyegetések miatt több iskolát bezártak és felfüggesztették a tanítást, az elkövető minden bizonnyal egy előre elkészített jegyzékből dolgozott: nem minden tanintézményt fenyegettek meg, de a levelek egy előre elkészített sémát tartalmaztak.
A hatóságoknak viszonylag hamar feltűnt, hogy a bombafenyegetések között összefüggések vannak és nem egy felkapott jelenség, elszórt diákcsínyek eredményeképp zárják le az iskolákat. Ráadásul Szlovákia és Csehország mellett más uniós tagállamokban is kiküldtek tömeges üzeneteket.
Lettország és Litvánia 2024-ben és 2025 januárjában is szembesült a jelenséggel, de Bulgária, Szlovénia és Magyarország is célkeresztbe került. Az Eurojust közleménye szerint egyébként a cseh és szlovák rendőrök mellett egy harmadik állam, Lettország is részt vett az ügy kivizsgálásában.
A legtöbb szakértő egyetértett abban, hogy a riasztások egy harmadik országnak álltak érdekében, de minden kétséget kizáróan bizonyítani egyelőre nem sikerült, ki áll a háttérben. A fenyegető e-mailekben arab terrorizmusra való utalásokat rejtettek el (ami különösen nem számít tipikusnak a közép-európai régióban), a feladó azonban több esetben is orosz címről írt. Az ősszel már a szlovák hatóságok is arról beszéltek, hogy a nyomok Ukrajnába vagy Oroszországba vezethetnek. Bár a rendőri akciót végül Ukrajna területén hajtották végre, egyelőre nem látni, pontosan milyen szálak is fűzik a vélt tettest Moszkvához – vagy egy harmadik államhoz.
Kinek az érdeke?
Hivatalos információk híján egyelőre csak arra szorítkozhatunk, mit közöltek a hatóságok – és jelenleg nagyon eltér a cseh és szlovák interpretáció, ezért is kezdődött meg az ideges üzengetés a két ország rendőri vezetői és belügyminiszterei között.
A cseh biztonsági szolgálat (BIS) a legvalószínűbb verziónak azt tekinti, hogy az elkövető orosz megrendelésre riadóztatta az iskolákat és a cseh hatóságok állítják, azért nem terjesztették még be a bizonyítékaikat, mivel az nehezítheti a vizsgálatok menetét és segíthet a nyomok eltüntetésében.
Az egyelőre csak közvetett módon látszik, miért lenne Oroszország érdeke a tömeges bombariadók megrendelése: az uniós tagállamokat érő támadás leterheli a helyi hatóságokat és kellemetlenebbé teszi az életet. A vizsgálatok részleteit a rendőrök titkolják, így kérdéses, hogy a Dnipro városában lefoglalt adathordozók és a gyanúsított kommunikációja szolgáltat-e bizonyítékokat az orosz szálra. Abban a hatóságok biztosnak tűnnek, hogy a megfelelő személyt fogták el.
A cseh rendőrséget, majd a belügyminisztert azonban az dühítette fel az eset kapcsán, hogy a szlovák hatóságok idő előtti, egyeztetés nélkül készült sajtóanyagában említést sem tettek az oroszokról. A belügyminisztérium szerint pont azért, mert ez hipotézis. Matúš Šutaj Eštok (Hlas) tárcavezető szerint nyilvánosságra hozzák a vizsgálattal kapcsolatos releváns információkat és nincs okuk eltitkolni semmit.
Šutaj Eštok szerint a csehek azért erőltetik az orosz szálat, mert az országban ősszel parlamenti választást tartanak, az eset pedig jó kampányeszköz a kormány kezében. A szlovák politikai közegben ugyanakkor nem az orosz, hanem az ukrán szál hangsúlyozása a fontos: Robert Fico (Smer) miniszterelnök már korábban is ukrán hackereket vádolt meg az Általános Egészségbiztosító (VšZP) rendszerének feltörésével, valamint a keleti olaj- és gázvezetékhálózat feltérképezésével is meggyanúsítottak ukrán szereplőket.
Arra, hogy a bombariadók elkövetőjének kimondottan Szlovákiával lett volna problémája, vagy külső motivációk nélkül cselekedett, ugyanúgy nincs bizonyíték.
Az ügy furcsaságait mutatja, hogy sok más apróbb részlet is tisztázatlan. A cseh rendőrszóvivő az első reakciójában még arról beszélt, hogy a szlovák hatóságok mindössze bekapcsolódtak az ügy kivizsgálásába, de érdemben nem tettek semmit a nyomozás során – ezt Šutaj Eštok kikérte magának. Szintén homályban maradt, hogy az elkövető milyen logika alapján választotta ki a célországait és ha orosz megrendelésre cselekedett, miért került a tűzvonalba a moszkvaellenességgel aligha vádolható Szlovákia is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
