A párhuzam nem pontos, de ha a mostani vonalakon vagy azoktól nyugatra fagy be az orosz-ukrán konfliktus, akkor Ukrajna saját Trianon-pillanatával lesz kénytelen szembenézni. Az oroszok legértékesebb gazdasági térségeit és termőföldjeit hódították el tőle. Ha a háború a mostani frontvonal mentén fagy be vagy ér véget egy ukrán kapitulációval, akkor Ukrajna gazdasága két harmadát elveszíti. A csapás kettős, mert a gazdasági térségeken kívül legfontosabb kereskedelmi útvonalairól és tengeri kijáratairól is le kéne mondani. Ennek fényében továbbra is kérdés, érdemes volt-e erőltetni az EU és NATO-tagságot egy gyengülő, de még nem elég gyenge Oroszországgal szemben.
A The Washington Post terjedelmes cikke szerint fél után Oroszország sikerrel terjesztette ki ellenőrzését Európa ásványokban és termőföldben leggazdagabb területei felett. Ukrajnában található az európai titán- és vasérckészletek zöme, a hatalmas kiaknázatlan lítiummezők, hatalmas szénlelőhelyek, amelyek piaci értéke több tízezer-milliárd euró.
Ukrajnában a szén nem csak fontos energiaforrás, de a (békeidőben) 4 millió főnek munkát adó acélipar éltetője is. És ez csak a jéghegy csúcsa. A legrosszabb forgatókönyvek szerint tengeri kijárat és ipara nagy része nélkül egy kis balti állam jelentőségével fog bírni az egykor területe alapján középhatalomnak számító Ukrajna.
Ukrajnát elsősorban híres feketeföldjével azonosítják. Kevésbé ismert tény, hogy a világ 120 legkeresettebb nyersanyagából 117 megtalálható területén, méghozzá tekintélyes készletekben. A lelőhelyek elhelyezkedése a háború előtt nyilvános volt, ma már az ukrán kormányzat letiltotta ezen információk elérhetőségét nemzetbiztonsági okokra hivatkova.
Több mint 12 billiós veszteség
A SevDec geopolitikai agytröszt kutatás szerint Ukrajna energiakészletei, érclelőhelyei és ásványkincsei együttes értéke 12 400 milliárd euró, vagyis 12 és fél billió euró.
Ma az ország szénlelőhelyeinek 63 százaléka, olajlelőhelyeinek 11 százaléka, gázlelőhelyeinek 20 százalék, érckészleteinek 42 százaléka orosz kézen van. Az amerikai félvezetőgyártás kulcsfontosságú elemei, a ritkaföldfémek is megtalálhatók Ukrajnában, ezeknek a lelőhelyeknek 33 százaléka ma orosz ellenőrzés alatt van.
Csak a miheztartás végett, ez azt jelenti, hogy a háború kezdete óta az oroszok 41 szénbányára, 27 gázmezőre, 14 propántelepre, 9 olajmezőre, 6 vasérctelepre, két titánérc-bányára tette rá a kezét. A listán van még cirkónium, stroncium, lítium, arany és uránbánya is, valamint jelentős értéket képviselő mészkőbánya is. Ebben természetesen nincsenek benne a 2014-ben félig-meddig kiváló kelet-ukrajnai szakadár területek.
A szén és mészkőbányák is megsínylik
Az ukrán szén az energiaválság miatt különösen nagy figyelmet kap. A helyzet az, hogy a 2014-es polgárháború kitörése óta Ukrajna szénimportra szorul, hogy etetni tudja áramfejlesztő erőműveit. Pedig területén 30 milliárd tonna kőszén található 12 ezer milliárd euró értékben. A kőszénre épül a 4 millió embernek munkát adó ukrán acélipar. Szénből és acélból nőttek ki a donyecki és luhasznki nagyvárosok. Ezek zöme, köztük Mariupol elveszett.
A mészkőbányákat a háború miatt nagyrészt bezárták, mert a termelés 70 százalékkal visszaesett, így megérte külföldről importálni a mészkövet (jellemzően nyugatról…), az emberi erőforrásokat pedig át lehetett csoportosítani máshova.
A fenti listát végignézve annyira nem csodálkozhatunk, hogy Kijev még ebből a pozícióból is az utolsó négyzetcentimétert visszaköveteli az oroszoktól. A kérdés az, hogy ért-e ennyit a NATO-tagság..?
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
