2022. 05. 20.
Az ukrán tisztviselők egyre csalódottabbak amiatt, hogy a Biden-kormányzat nem hajlandó Kijevnek amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú, rakéta-sorozatvető rendszereket szállítani – jelentette szerdán a Politico.
A cikk szerint, amely három meg nem nevezett, “az ügyet ismerő” tisztviselőre hivatkozik, annak ellenére, hogy az ukrán kormány már hónapok óta kéri az amerikai gyártmányú rakéta-sorozatvető rendszer (MLRS) szállítását, a Fehér Ház a jelek szerint még mindig húzza az időt a lehetséges szállítással kapcsolatban, mivel attól tart, hogy azt a Kreml további eszkalációként értelmezheti – írta meg az Orosz Hírek.
Az amerikai Ramstein légibázison áprilisban tartott megbeszélésekről “tudomással bíró” kongresszusi munkatárs a Politico című lapnak elmondta, hogy a tárgyalások során tapasztalt “lendület” mostanra “csillapodni látszik”, és ennek következtében Kijevben “egyre nagyobb a frusztráció”.
Egy névtelenül nyilatkozó Biden-kormányzat tisztviselő viszont megerősítette a Politicónak, hogy Washington és Kijev “aktív tárgyalásokat folytatott” a rakétarendszerekről, megjegyezve azonban, hogy nem minden fegyver szállítható gyorsan, amelyet Ukrajna kért.
A meg nem nevezett munkatárs a továbbiakban kifejtette, hogy a Fehér Háznak “döntéseket kell hoznia arról, hogy mely fegyverrendszerek biztosítják a legnagyobb durranást a pénzért”. Ezt szem előtt tartva a Biden-kormányzat állítólag úgy döntött, hogy “hatékonyabb és eredményesebb volt a 90 M777-est [vontatott tarackok] küldeni, mert a kiutalt összegért többet lehetett belőle küldeni”, mint rakéta-sorozatvetőt.
Míg az Egyesült Államoknak nem okozott gondot a szovjet korszakból származó rakéta-sorozatvető rendszerek szállítása Ukrajnának, amelyekkel Amerika kelet-európai szövetségesei bőségesen rendelkeznek – jegyezte meg a Politico -, addig Washington elzárkózott attól, hogy Kijevnek nagyobb hatótávolságú és nagyobb pusztítóerejű tüzérségi rendszereket biztosítson, amelyek lehetővé tennék az ukrán hadsereg számára, hogy Oroszországon belüli célpontokat találjon el. A cikk szerint Volodimir Zelenszkij elnök az M142 HIMARS és az M270 MLRS rakétarendszereket sorolta fel azon fegyverek közé, amelyekre országának a legnagyobb szüksége van.
Az M270 MLRS akár 70 km-es, a fejlettebb rakétákkal pedig több mint 165 km-es hatótávolsággal büszkélkedhet. A modernebb HIMARS 300 és 500 km közötti célpontokat képes eltalálni.
A német médiában megjelent beszámolókból ítélve nem csak az Egyesült Államokkal elégedetlen Ukrajna. A Die Welt szerdán arról számolt be, hogy múlt pénteken Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a G7-országok külügyminisztereinek találkozóján Christine Lambrecht német védelmi minisztert kérte számon. Kuleba állítólag egy Lambrecht-el folytatott négyszemközti beszélgetésben őszinte választ kért tőle a Gepard önjáró légvédelmi rendszer leszállításával kapcsolatban, amelyet Berlin korábban ígért Kijevnek.
A beszámoló szerint az ukrán tisztviselő azt követelte, hogy vagy haladéktalanul gondoskodjanak a járműhöz hiányzó lőszerről, vagy Németországnak végre el kell ismernie, hogy a téma lekerült a napirendről – ebben az esetben Berlin “egy új projektre összpontosíthat”. Meg nem nevezett ukrán források a Die Weltnek azt mondták, hogy “nehéz beszélgetés” volt, amelyben Kuleba “igazán dühös lett”.
Az ukrán külügyminiszter állítólag azt mondta Lambrechtnek, hogy “nem oké” “kijelenteni valamit, tudván, hogy nincs muníció”. Névtelen ukrán tisztviselők azt mondták a hírportálnak, hogy a német védelmi miniszter megígérte Kulebának, hogy Berlin folytatja a hiányzó lőszerek felkutatását harmadik országban.
A német védelmi minisztérium a beszélgetés magánjellegére hivatkozva nem kívánt részleteket közölni, amikor kommentárt kértek tőle.
A német kormány április végén adott zöld utat a Gepardok Ukrajnába történő szállítására. Azóta azonban nem történt előrelépés.
A találkozó során Kuleba állítólag arra is sürgette Lambrechtet, hogy adjon ki kiviteli engedélyt Leopard 1 harckocsik és Marder gyalogsági harcjárművek és lőszerek Ukrajnába történő szállítására.
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
