Az ukrán kormány arra kéri az Európai Uniót, hogy 2026-tól kezdje el közvetlenül finanszírozni az ukrán hadsereget – jelentette be Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a G7-ek pénzügyminisztereinek kanadai találkozóján. Az elképzelést hivatalosan azzal indokolta, hogy Ukrajna „mélyebben akar integrálódni” az európai védelmi rendszerbe, miközben a kontinens kollektív biztonságát is erősíti az orosz agresszióval szemben.
Marcsenko szerint a javasolt finanszírozási modell stratégiai előnyöket kínál mindkét fél számára. Ukrajna pénzügyi stabilitása fenntarthatóvá válna a háború éveiben is, míg az EU tagállamai tapasztalt haderő révén nyernének védelmet. „Az ukrán hadsereg minden szükséges tapasztalattal rendelkezik ehhez” – fogalmazott a miniszter.
Töréspont az eddigi gyakorlatban
Jelenleg az EU nem finanszírozza közvetlenül Ukrajna haderejét. A támogatás nemzeti programokon és közös EU-s kereteken keresztül történik – fegyverszállítás, logisztikai segítség és pénzügyi támogatás formájában. Marcsenko most ennek megváltoztatását szorgalmazza: az uniós országok közvetlenül járulnának hozzá az ukrán hadsereg költségvetéséhez, és ezek a kiadások akár a NATO 2 százalékos védelmi kiadási elvárásába is beleszámíthatnának.
Háborús gazdaság
Ukrajna jelenlegi költségvetése extrém mértékben függ a külső segítségtől. A tervek szerint 2025-ben mintegy 50 milliárd eurót fordítanak védelemre, ami a GDP 26 százalékának felel meg. A költségvetési hiány meghaladja a 36 milliárd eurót, amit nyugati hitelek és támogatások fedeznek. 2022 óta több mint 133 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi támogatás érkezett az országba – ebből finanszírozzák a szociális juttatásokat, béreket és nyugdíjakat is.
Marcsenko szerint az ukrán védelmi kiadások uniós szintű elosztása csak egy töredékét jelentené az EU össz-GDP-jének, és egy ilyen kollektív hozzájárulás hosszú távon stabilizálná a kontinenst.
Az amerikai támogatás kérdésessé vált
A washingtoni bizonytalanság új lökést adott az alternatív finanszírozási utak keresésének. A legutóbbi,még Joe Biden korábbi elnök által jóváhagyott katonai segélycsomag nyáron kifut, és a jelenlegi helyzet szerint nincs napirenden újabb amerikai támogatási csomag.
Volodimir Zelenszkij elnök februárban a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián jelezte: NATO-tagság hiányában Ukrajnának saját haderejére kell támaszkodnia, amelyhez 1,3–1,5 milliós haderőre és ennek megfelelő fegyverzetre lesz szükség. Ez azonban hatalmas pénzügyi terhet jelent – „Ehhez pénz kell” – fogalmazott.
A béketárgyalások elakadtak
Miközben Ukrajna a védelem hosszú távú finanszírozására keres megoldást, a béketárgyalások ismét holtpontra jutottak. Márciusban Donald Trump amerikai elnök tűzszüneti javaslatot tett, amelyet Ukrajna és több európai vezető is támogatott, de Oroszország elutasította. Legutóbb május 19-én Trump és Putyin telefonon egyeztettek, de az orosz elnök ismét csak „memorandumot” említett, amely egy jövőbeli békeszerződésről szólna – de nem tűzszünetről.
Május 16-án Oroszország elég egyértelmű követeléseket fogalmazott meg: Ukrajna mondjon le a Krímről és négy keleti megyéről. Lavrov külügyminiszter május 21-i kijelentése gyakorlatilag lezárta a diplomáciai utat: „Mi már nem akarjuk ezt.”
Európai reakciók – közeledés vagy kivárás?
Az EU védelmi biztosa, Andrus Kubilius korábban jelezte, hogy a 800 milliárd eurós uniós újrafegyverkezési tervből (amelynek zömét az európai lakosság terhére felvett hitelből állnak) egy részt Ukrajna katonai támogatására különítenek el. Ez összhangban áll Marcsenko javaslatával, amely most hivatalos formában is napirendre került.
A kérdés immár az, hogy az uniós döntéshozók hajlandóak-e hosszú távon is vállalni Ukrajna védelmi költségeinek egy részét – és ezzel közvetlenül belépni a háborúba.
Azonban a jövőben valószínűleg egyéb dilemmák is felmerülnek majd az ötlet kapcsán. Az Ukrajna hadseregére költött pénz hiányozni fog az európai tagállamok hadseregének megerősítéséhez, miközben továbbra is brutális mértékű az ukrán korrupció. A terv ráadásul azt jelentené, hogy Európa pénzen működne egy ütőképes és tapasztalt hadsereg, amely idővel lehet versenytárs, zsarolópotenciál, de fenyegetés is. Ezekről a mainstream sajtóban egyelőre nem nagyon lehet olvasni…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
