A kánikula sem rettentette el a hívőket attól, hogy részt vegyenek a bálványosi felújított Mária-oltár újraszentelésén. A Büdös-hegy oldalában mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében ft. Kerekes László segédpüspök, általános helynök végezte el a szertartást.
Az oltár felújításának az ötlete Jakab István Barnában, a háromszéki önkormányzat alelnökében és Oláh István megyei tanácsosban fogalmazódott meg, ők ketten követték figyelemmel a több hónapon át zajló folyamatot. A megyeszékhelyi Sicla Construct cég által végzett felújítás a terepviszonyok miatt nem volt egyszerű folyamat, viszont az átadásra igyekvők közlekedését a nehezebb szakaszokon a hegyimentők segítségével már kialakított lépcsők könnyítették.
A 16 órakor kezdődő szentmise előtt a jelenlévők Mária-imákat mondtak, a szertartást a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom volt plébánosa, ft. Kerekes László segédpüspök, általános helynök celebrálta a környékbeli papság egy részének jelenlétében, újraszentelve a kegyhelyet. A püspök a prédikációjában felelevenítette a Szűzanya-ábrázolásokat és Mária katolikus vallásban betöltött szerepét, hangsúlyozta, hogy miért illeti nagyobb tisztelet őt, mint általában a szenteket. Történetben is felelevenítette a Máriához imádkozás mibenlétét, a kőfallal körülvett szoborra célozva elmondva: sokat segít, ha a hívő látja a Szűzanya arcát és a szemébe tekint. „Valahányszor mi a Boldogságos Szűzanyához imádkozunk, az ő segítségét és közbenjárását kérjük, ha az arcára tekintünk. Tudjuk, hogy megvéd bennünket. És azt is tudjuk, hogy ha az ő arcára tekintünk, akkor nekünk is sokkal könnyebb a mindennapokat átélni és túlélni. Olyan, mint egy nagyfokú ősi bizalom, amit a szüleinktől is megkapunk, amikor az arcukba nézünk, édesanyánk vagy édesapánk szemébe tekintünk. Ennek a bizalomnak a fokozottabb megtapasztalása, amikor hozzá imádkozunk vagy közbenjárását kérjük. Szimbolikus jelentése van minden Mária-ábrázolásnak, kegyhelynek vagy szobornak. Találjuk meg újra Istent Márián keresztül” – mondotta a segédpüspök, hozzátéve: Ferenc pápa jelezte a napokban a Boldogságos Szűzanyával kapcsolatban, hogy életünk nehéz és könnyű pillanataiban egyaránt forduljunk hozzá. „Erre biztat és bátorít bennünket ez a szobor is” – hangsúlyozta.
A szentmise végén a felújítások kezdeményezői, Jakab István Barna és Oláh István is szóltak a jelenlévőkhöz, egyrészt köszönetet mondva mindazoknak, akik a május elején kezdődött felújításhoz hozzájárultak, illetve azt is felelevenítették, hogy miként fogalmazódott meg a felújítás gondolata. Jakab István Barna kifejtette: ahol akarat és közösség van, bármire képesek vagyunk. „Ez a kegyhely szolgáljon ma is abban a szemléletben, amit a 19. század végétől szolgált, amikor báró Apor Gábor megépíttette, hogy a volt szanatórium betegeinek legyen, hol imádkozniuk. Úgy gondolom, hogy ma is megtartó ereje van és pont ezért gyűltünk ilyen sokan össze ma” – mondotta a megyei tanács alelnöke, aki zárszóként felsorolta azok nevét, akik hozzájárultak a felújításhoz. A búcsús szentmise püspöki áldással ért véget.
Az oltár építése visszanyúlik az első gyógyszálló építtetője, torjai báró Apor Gábor (1889–1969) koráig, amikor a hely az Apor család tulajdonában volt, s maga az oltár a torjai római katolikus egyházközség hatáskörébe tartozott. Kollégánk, Kisgyörgy Zoltán kutatása szerint a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Székely Nép újságban 1942. augusztus 8-án közölt hír szerint a Mária-oltárnál tartották – a már folyó világháború körülményei között – az utolsó búcsút 1942. augusztus 11-én.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
