Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván „senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát”. Ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát, erre egyetlen lehetséges európai válasz van: „mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni” – összegzett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális ülése után tartott közös sajtótájékoztató végén a Puskás Arénában 2024. november 8-án. MTI/Máthé Zoltán
Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén. Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, újra naggyá akarják tenni Európát.
A magyar kormányfő az Európai Bizottság elnökével és Európai Tanács elnökével közösen tartott tájékoztató kezdetén Ursula von der Leyenhez és Charles Michelhez hasonlóan Magyarország nevében elítélte az Amszterdamban történt „antiszemita zavargásokat”.
A támadás a magyarok számára is elfogadhatatlan – jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy Budapest – ahol Európa legnagyobb zsinagógája és a város legnagyobb katolikus katedrálisa egymástól „kőhajításnyira van” – a különböző kultúrák, kelet és nyugat, észak és dél találkozóhelye, és ettől olyan „különlegesen toleráns”. „Ezért élünk itt Budapesten békében és biztonságban együtt, és azt kívánom az amszterdamiaknak, hogy ez nekik is sikerüljön” – fogalmazott.
Az EU-csúccsal kapcsolatban elöljáróban leszögezte: közismert, hogy vannak az Európai Bizottság és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok, és neki is vannak vitái Ursula von der Leyennel. Ugyanakkor hangsúlyozta: a bizottság elnöke most vendég volt Budapesten, kijár neki az udvarias fogadtatás és a tisztelet, ezért nem volt semmilyen éles vita, sőt semmilyen vita sem volt közöttük a tanácsülésen.
„A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben” – jegyezte meg.
Kijelentette: a csúcs fő témájában, a versenyképességben teljes egyetértés volt, sikerült elérni a magyar elnökség által kitűzött célt, hogy versenyképességi paktumot fogadjanak el.
A magyar kormányfő „budapesti deklarációként” említette a dokumentumot, megköszönve az ügyben végezett munkát saját munkatársainak, a bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a versenyképességi jelentést készítő Mario Draghinak is.
A dokumentum a következő öt évre a versenyképességet helyezi középpontba és kimondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség – közölte.
Kiemelte: az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken. Az uniós vállalatok háromszor magasabb villamos energia árat és négyszer nagyobb földgáz árat fizetnek, mint a versenytársaik az Egyesült Államokban – tette hozzá.
A deklaráció néhány pontját ismertetve elmondta: elhatározták, hogy egyszerűsítési forradalmat hajtanak végre az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát, amelyek nagy terhet rónak az európai cégekre.
Hozzátette: sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát is meg fognak fogalmazni a következő időszakban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani – mondta.
A tőkepiaci uniót is teljes egészében megvalósítják – közölte.
Szólt arról is, hogy az európai emberek megtakarításának összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, a bankok pedig „genetikailag” nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák.
Elmondta, a bankbetéteket át kell vinni pénzügyi alapokba, meg kellene győzni az európai polgárokat, hogy tegyék ezt, annak érdekében, hogy azok a pénzek könnyebben legyenek felhasználhatók innovatív gazdasági megoldásokra. Ennek érdekében tesznek majd lépéseket – jelezte.
Orbán Viktor azt mondta, azt is eldöntötték, hogy európai védelmi ipari bázist hoznak létre. A magyar miniszterelnök közölte, arról is megállapodtak, minden új jogalkotási javaslathoz készíteni kell egy értékelést, egy úgynevezett versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról látni lehessen, milyen hatása van a versenyképességre.
Elmondta, az Európai Bizottság elnöke és a tanács tagjai is egyetértettek azzal, hogy az Európai Tanács ülésein rendszeresen vissza fognak térni a versenyképesség kérdésére.
Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván „senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát”. Ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát, erre egyetlen lehetséges európai válasz van: „mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni” – összegzett.
Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy miért nem valósult meg már eddig is versenyképesség javítása és a bürokrácia csökkentése, annak ellenére, hogy ezek a lisszaboni szerződésben kitűzött célok között is szerepeltek, azt mondta: azóta a versenyképesség területén hatalmas átalakulások történtek, például a kutatás-fejlesztésben. Közölte: a tárgyalásokon áttekintették, hogyan teljesítenek a különböző európai szektorok, számba vették az erősségeket és a gyengeségeket is.
Jelezte: egyszerre fogják csökkenteni a bürokráciát, a jelentéstételi kötelezettségeket, és ezt egy közös javaslatban terjesztik majd a parlament, illetve a tanács elé.
Arról, hogyan tárgyalnak majd az új amerikai elnökkel a kereskedelemről, kifejtette: folyamatosan tartani kívánják a kapcsolatot és egyeztetni kívánnak a közös érdekekről. Az egyik ilyen területként jelölte meg a cseppfolyósított földgáz vásárlását, hangsúlyozva, hogy az Oroszországtól még mindig elég sokat vásárolnak, ezt érdemes lenne ezt amerikaival kiváltani. Ez segíthetne csökkenteni az energiaárakat – mutatott rá Ursula von der Leyen, hozzátéve: erről érdemes lenne egyeztetést kezdeményezni, ahogy a kereskedelmi mérlegről is.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kérdésre válaszolva jelezte: az energia az EU-ban nemzeti kompetenciába tartozik, de mégis együtt kell fellépni a tagállamoknak, hogy csökkentsék az árakat. Figyelembe kell venni, hogy az energia a szuverenitás eszköze és stratégiai kérdés is – jegyezte meg.
Ugyanez vonatkozik a pénzügyi piacokra – folytatta -, aláhúzva: ez szintén eszköz arra, hogy az európai innováció felé irányítsák a beruházásokat. Kiemelte, hogy fel kell szabadítani a kapacitásokat a gazdasági fejlődés érdekében és utalt arra: Orbán Viktor is bemutatta példákkal, hogy az EU le van maradva a versenytársai mögött.
Charles Michel a versenyképességgel kapcsolatban jelezte: be kell látni, hogy sürgős a helyzet. A tervezett új pénzügyi eszközök létrehozására vonatkozó kérdésre leszögezte: nem szabad megfeledkezni a szolidaritásról. Szavai szerint a kölcsönös bizalom nemcsak a pénzügyi támogatásokon múlik, hanem az is döntő, hogy milyen belső reformokat készek létrehozni.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: egyértelmű, hogy több magánbefektetésre és több állami befektetésre van szükség. Először a prioritásokat kell meghatározni – mondta. Szavai szerint két megoldás van arra, hogy európai szinten finanszírozzanak valamit: új saját forrásokkal, vagy a közös költségvetésbe való befizetéssel. Minkettőhöz tőkeemelés kell – mutatott rá.
Orbán Viktor az újonnan elfogadott megállapodás kapcsán azt mondta, könnyű volt megállapodni a versenyképességről, mert nem ideológiáról, hanem pragmatikus kérdésről van szó. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a Lisszabonban kitűzött célok ma már nem reálisak, azóta nagy változások történtek. A kitűzött célok elérését vezetési kérdésnek nevezte, mondván, ha jó vezetése van Európának, akkor elérhetik ezeket, ha gyenge, akkor kudarc lesz a dologból.
Kitért arra is, hogy előzetesen sokat lehetett hallani Magyarország elszigeteltségéről, hogy nem szeretik Magyarországot, kudarcos lesz a csúcs, és el sem jönnek az európai vezetők. A dolog vége az lett, hogy most itt állnak, jó volt az együttműködés, remek csúcs van mögöttük – hangoztatta. Elfogadták a versenyképességi paktumot, amit korábban mindenki lehetetlennek tartott. Bíznak egymásban és jó vezetőként képesek lesznek elérni a most ismertetett versenyképességi célokat – közölte.
A jövőbeni amerikai kapcsolatokat illetően a magyar kormányfő azt mondta: kemény tárgyalásokra számít. Szerinte Donald Trumpnak biztos lesznek elképzelései arról, hogyan kellene alakulnia a kereskedelemnek, „nyilván amerikai érdekek mentén”. Európának ki kell állnia magáért, tárgyalnia kell és a végén meg kell állapodni – jelentette ki.
A kormányfő további kérdésre úgy válaszolt: a magyar elnökségből van még két hónap, a mostani találkozó pedig „jó kis összejövetel volt, szép eredményekkel” és van még néhány meglepetés a tarsolyában.
Ursula von der Leyen Ukrajna pénzügyi támogatásáról kifejtette: az 50 milliárd eurós alap mellett a G7-ek hitele is fontos könnyítést jelent 2026-ig Ukrajnának. Kijelentette: Oroszország nem csak Európára, hanem az egész világ biztonságára jelent veszélyt. Oroszország egyre inkább igazodik Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt „táplálja, tüzeli ezt a háborút” – magyarázta, megjegyezve: Oroszország kínai és iráni technológiát használ a hadszíntéren, ami azt mutatja, hogy a csendes-óceáni térség biztonsága és Európa biztonsága összekapcsolódik.
Charles Michel ehhez hozzáfűzte: az igazságos béke érdekében kell lépni, de „Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról”. Úgy vélte, ha Európa azt a jelet küldené a Kremlnek, hogy gyenge, azzal más rezsimeknek is azt üzenné, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, így Európa sérülékennyé válna.
Orbán Viktor a háború kapcsán emlékeztetett: 2022 márciusában mondta el először az álláspontját a témában, ami azóta sem változott semmit.
„A magyar álláspont egyértelműen békepárti és magyarpárti álláspont” – szögezte le, majd felidézte, hogy Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak, több százezer menekültet fogadott be, a katonai konfliktusba ugyanakkor nem hajlandó bevonódni.
Hangsúlyozta: ha valaki a többiektől eltérő véleményen van valamiről, „az nem elszigetelődés, az még csak vita”. A demokrácia is így született – mondta, majd kijelentette: „az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, az nekem a DNS-em része”. Hozzátette: 2015-ben Magyarország egyedül volt a kerítésépítéssel és azzal a gondolattal, hogy a határnál meg kellene állítani a migrációt. „Egyedül voltunk, de nem szigetelődtünk el, részesei voltunk a vitának” – hangsúlyozta.
A háborúval kapcsolatos további kérdésre a magyar kormányfő közölte: Ukrajna szuverén ország, az ukránoknak kell eldönteniük, hogy folytatják-e a harcot.
„Én nem próbálok soha diktálni az ukránoknak, ez az ő országuk, az ő jövőjük, az ő életük (…), de bármikor kész vagyok segíteni nekik” – mondta. Felidézte azt is, hogy kijevi és moszkvai látogatása során világossá vált számára, hogy a harcoló felek egyike sem kész a tűzszünetre, és mindkettő meg van győződve arról, hogy az idő neki dolgozik. A magyar kormányfő rámutatott: igyekezett nemzetközi békepárti környezetet kialakítani, hogy előbb-utóbb tűzszünetet kössenek a harcoló felek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
