Németországban újabb politikai kardcsörte alakult ki a migráció kérdésében, ami újra megingathatja Angela Merkel pozícióját. A német kancellárasszony legutóbbi felszólalásában a demokrácia elleni támadást emlegette, miközben népszerűsége egyre csökken, és a választási félidő közeledtével újra felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e lemondania, hogy valaki mással új lendületet tudjon kapni a német CDU-CSU pártegyüttes.
Angela Merkel elutasította a német szociáldemokraták azon javaslatát, hogy azok a migránsok is kapjanak letelepedési engedélyt Németországban, akik menekültkérelmét elutasították, ám sikeresen integrálódtak. Merkel szerint ez nem helyénvaló üzenetet küldene az Európába vágyó embertömegeknek, amelyeknek jó része Németországba szeretne eljutni.
Az ARD közszolgálati tévében adott vasárnapi interjújában Merkel a demokrácia, a sajtószabadság és a kisebbségek védelme mellett emelt szót. A kancellárasszony pártja 8,5 százalékos népszerűségi zuhanást könyvelhetett el a német választások óta, így nem meglepő, hogy az interjúban hangsúlyozta:
fogalmazott. Németországban az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a kritikus hangok, többek között az ellentmondásosan megítélt bírósági határozat miatt Oszama bin Ládin testőrének deportálásáról. A korábban Tunéziába kiadott A. Samit a Észak-Rajna-Vesztfália tartományi legfelsőbb bíróság döntése értelmében most haza kéne szállítani Tunéziából, és bírságot helyezett kilátásba a deportálást elvégző hatóságoknak.
Nyugdíjak
A német kormány másik nagy ütközőtémája a nyugdíjrendszer lesz. Merkel elutasította a szociáldemokraták azon javaslatát is, miszerint a nyugdíjak nagyságát 2040-ig változatlanul hagyjákn. Németországban nagy nyomás alatt van szociális rendszer. Egy korábbi OECD tanulmány szerint évente 200 ezer vendégmunkásra van szüksége a német gazdaságnak, hogy jelentős adóemelés (vagy kiadáscsökkentés) nélkül fenntartható legyen a nyugdíjrendszert.
Merkel bár egyetért abban, hogy migráció nyújthat megoldást az olcsó munkaerő utáni keresletre – egy külföldi munkás sokkal kevesebbet vesz ki német szociális rendszerből, mint amit kivesz, összehasonlítva egy „őslakos” némettel, már amennyiben integrálódott és dolgozik. Ez volt a hajtóereje a kelet-közép-európai munkerő befogadásának a 2004-es uniós csatlakozás után.
Eltaktikázta magát a német kancellár
Kiszelly Zoltán magyarországi politológus szerint Merkel most azért is utasíthatja el szociáldemokraták migrációs politikáját, mert – ahogy politikai pályája sikeresebbik időszakában tette – „mindig a többségi álláspontot vette át és karolta fel”. Példaként említette a Fukusimai atomkatasztrófa utáni döntését, amellyel bezáratta a német atomerőműveket, de ilyen volt a sorkatonai szolgálat eltörlése vagy a melegházasság lehetővé tétele.
Ez a politika először a 2011-es európai hitelválság idején rendült meg, amikor a európai és német adófizetők pénzéből kellett kimenteni Görögországot, majd jött 2015-ben a migránsválság, és Merkel már nem tudta kezelni a helyzetet.
Kiszelly hozzátette, hogy egy átlagamerikai és egy átlag nyugat-európai ember ma rosszabbul él, mint négy éve, a német fiataloknak ma nincsenek akkora perspektívái, mint szüliknek voltak. A bérek viszonylag változatlanok maradtak, míg a lakhatási költségek, a béreleti díjak a nagyvárosokban jelentősen megugrottak. Nem tudnak ugyanolyan mértékben fogyasztani, mint szüleik, és ez frusztrálja a fiatalokat.
Ehhez társulnak a további anyagi terhek: a keleti-tartományok újjáépítése 4-6 százalék, ápolási biztosítás 1,5 százalék, és a megújuló energia költségét nem a cégek, hanem a magánfogyasztók állják, ezen felül pedig hamarosan autópálya-díjakat fizethetnek.
mondta a szakértő.
Körkép.sk, Deutsche Welle, Hirado.hu
Nyitókép: Deutsche Welle
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
