Október 1-én, pénteken, 17 órakor indult útjára a Bodrogközi Magyar Közösség Házában az Országház című előadássorozat, amelynek első két vendége Pelyach István, az Országház Könyvkiadó vezetője, valamint Pálffy Géza történész volt.
Pelyach a szép számban megjelent érdeklődőnek elmondta, hogy kiadójuk 2015 óta jelentet meg a magyar parlamentarizmus történetéhez, az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Nemzet Főteréhez kötődő történelmi, művészettörténeti, ismeretterjesztő és idegenforgalmi témájú kiadványokat. Eddig 10 sorozat keretében, illetve önálló kötet formájában 80 magyar és közel 100 idegen nyelvű kiadvány látott náluk napvilágot. Az utóbbi időszakban a gyerekekre is gondolnak, hiszen az óvodás és a kisiskolás gyerekek mesekönyv formájában ismerkedhetnek az Ország Házával, míg a nagyobbak e témában foglalkoztató füzetet vehetnek a kezükbe.
A kiadó könyvei szakmai igényességgel készülnek politikai felhang nélkül.
A kiadó vezetője a megjelent könyvek nagy részéből hozott magával néhány példányt, hogy azokat a hallgatóság jutányos áron megvásárolhassa. Ezek egyébként a kiadó honlapján www.orszaghazkonyvkiado.parlament.hu, az Országház Látogatóközpontjában, az Országgyűlési Könyvtárban ill. számos könyvesboltban is elérhetőek. Könyveiket eljuttatják a hazai és a határon túli nagyvárosok könyvtáraiba is.
Pálffy Géza professzor Bogoly János jóvoltából már korábban is megfordult Királyhelmecen. Mostani előadását a Lendület Kutatócsoport vezetőjeként a Szent Koronával kapcsolatosan tartotta, s azt 5 kérdéskör köré építette.
Elsőként arra a kérdésre adott választ: mikor ferdülhetett el a korona keresztje. Nos, a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy az 1625-ben még biztosan egyenesen állt, míg 1790-ben már biztosan ferdén, tehát e két időpont között kell a sérülés idejét keresni.
A kutatók feltételezése szerint a Korona „balesetére“1638 februárjában kerülhetett sor. Erre Pálóczi Horváth György naplójában találtak utalást. Miután a koronaláda felnyitásához tévedésből rossz kulcsot hoztak, kénytelenek voltak azt feltörni, s nagy valószínűséggel ekkor ferdült el a koronán látható kereszt.
Egyébként a koronaláda eddig összesen 5 alkalommal nem nyílt ki, legutóbb 1896-ban.
Ami pedig a mai magyar címeres országzászlónk legkorábbi megjelenését illeti, azt a kutatások II. Ferdinánd 1618-as koronázási zászlajához kapcsolják.
A magyaroknak 5 koronázási városuk volt: Esztergom (Szent István megkoronázásának helyszíne), Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Buda.
A koronázás pedig akkor volt törvényesnek tekinthető, ha azon az egyház mellett 1687-től már a nádor is jelen volt.
1205 és 1987 között a Szent Korona összesen 11 alkalommal került az országhatárokon túlra, ez bő 770 alatt 135 évnyi távollétet jelent. Amíg 1853-ban mindössze másfél napra hagyta el Magyarország területét, addig 1551 és 1608 között 57 évet és 2 hónapot töltött a határokon kívül. Összesen 8 mai állam területén fordult meg, s nem mindig törvényes módon került külföldre. Legtöbbször Ausztriában őrizték.
Az előadó utolsó kérdése hallgatóságához az volt, járhatott-e valaha a Szent Korona Királyhelmecen?
Nos, a korona Bodrogköz szívében ugyan nem fordult meg, ám háromszor is volt annak közelében. Legközelebb 1527-ben, amikor Perényi Péter azt Füzér várába vitte.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
