Újabb törésvonal a koalícióban? Alig nevezték ki, Ficóék máris az új rendőrfőkapitányt bírálják Nagy Roland2025. 02. 06., cs – 12:47 Pozsony |
Alig másfél hét telt el azóta, hogy Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter kinevezte az új országos rendőrfőkapitányt, Jana Maškarovát. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök és kabinetje támadásba lendüljön: elsőként maga a kormányfő üzent a rendőrfőkapitánynak, újonnan pedig a kormányhivatal vezetője, a Smer által jelölt Juraj Gedra is bírálta a testület vezetését.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy múlt vasárnap (február 2.), a JOJ 24 televízió vitaműsorában kijelentette, a rendőrség büntetőeljárást indított az állítólagos államcsíny ügyében.
Fico az országban zajló tüntetések kapcsán nemrégiben arról kezdett beszélni, hogy a szlovák titkosszolgálat olyan információk birtokába jutott, melyek egy lehetséges puccskísérletről szólnak. A kormányfő bizonyos „külföldi körök” ténykedését látja a Békét Ukrajnának nevű civil szervezet és az ellenzék által szervezett tüntetések mögött. Az érintettek szerint a miniszterelnök hazudik, és így próbálja elterelni a figyelmet az ország valódi problémáiról.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Robert Fico után Andrej Danko is elmondta véleményét az aktuális politikai és biztonsági helyzetről. Szerinte a koalíciót külföldi titkosszolgálatok verik szét, amelyek befurakodtak a legmagasabb kormányzati körökbe. Az SNS volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és gondja akadt az egyik koalíciós partnerével is.
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint, hogy a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Úgy véli, ezek a titkosszolgálatok jelen vannak az egyes minisztériumokban is.
Huliak és Migaľ lépéseiben érzem az idegen titkosszolgálatok kezét
– jelentette ki Danko. Szerinte ezt igazolja Huliak keddi „zavart viselkedése”, amikor vele tárgyalt a koalíció további sorsáról.
„Elmondtam, hogy bármilyen megállapodásra hajlandó vagyok, de nyilvánvaló volt számomra, hogy Huliak nem akar megegyezni” – jelentette ki Danko. Az SNS elnöke azt nem tette hozzá, hogy Huliak a környezetvédelmi minisztériumot kérte tőle, de ebbe Danko már nem volt hajlandó belemenni.
Danko úgy véli, hogy a Hlas renitens képviselői, Samuel Migaľ és három társa ugyanúgy viselkedik, mint Huliakék, ráadásul egyeztetik is lépéseiket. „Huliak nekem ír levelet, Migaľ pedig Šutaj Eštoknak, valaki ezeket az embereket koordinálja, tudni akarom, hogy ki ez az ember“ – mondta az SNS elnöke.
Visszautasítja azonban Robert Fico szavait, aki felszólította, hogy tegyen rendet a képviselői között.
A képviselőinket valaki megszerezte, irányítja őket, és hazudik Huliaknak és a két másik képviselőnek
– állítja Danko. Úgy véli, hogy Huliakot megtörte valamilyen „sötét erő”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Danko fő ellensége a civilek és a sajtó
Az SNS-nek a civilekkel is sok gondja van, ezért javasolni fogja a biztonsági tanács ülésén, hogy gyorsan fogadják el a civil szervezetekre vonatkozó „ügynöktörvényt” és egy törvényt a biztonsági szolgálatok védelméről.
Kifogásolta, hogy a Fico-kormányban is vannak emberek, akik együttműködnek civil szervezetekkel, és ezen változtatni kell.
Javasolni fogjuk, hogy minden állami tisztviselő tiszteletbeli nyilatkozatban vállalja, hogy nincs kapcsolatban külföldi titkosszolgálattal
– jelentette ki Danko.
Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a „legfertőzöttebb” minisztérium: szerinte az oktatási miniszter „bűzlik a civilszervezetektől”. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztert felszólította, hogy szabaduljon meg olyan emberektől, mint Daniel Bútora, aki az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány oktatási minisztere volt.
Emellett a sajtóra is rászállnának. Martina Šimkovičová már készíti a „médiahivatalról” szóló törvényt, amely Danko szerint a „politizáló sajtót” regulázná meg.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése, amelyet a biztonsági tanács csütörtökön vitat meg, olyan tevékenységekről számol be, amelyek célja az ország megingatása, valamint a zűrzavar és pánikhangulat szándékos keltése – tájékoztatott.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok eseményei – bombafenyegetések, a miniszterelnök elleni merénylet, energetikai infrastruktúra elleni támadási kísérletek, kiber- és adatbázis-támadások, valamint „látszólag spontán, de valójában koordinált tüntetések” – mind egy nagyobb terv részei.
Šutaj Eštok úgy véli, a cél a demokrácia alapjainak megingatása és az állam működésének szétzilálása. Mint állítja, a rendelkezésre álló információk arról tanúskodnak, hogy külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Hozzátette, a kormány elkötelezett a helyzet kezelésében, és a belügyminiszter garantálja az érintett hatóságok együttműködését. „Amíg mások félelmet és káoszt próbálnak szítani, valamint gyengíteni az államunkat, mi határozottan, professzionálisan és egyetlen céllal fogunk fellépni: Szlovákia és polgárainak védelmében” – szögezte le.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Fico szerint az ellenzék nem tisztességes politikai versenyre törekszik, hanem tüntetésekkel próbálja meg átvenni a hatalmat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő kijelentését, mondván, hogy a kormány félelmet kelt saját hibáinak elfedésére. A KDH felszólította az államfőt, hogy tájékoztassa az ellenzéket a tanács eredményeiről.
(TASR)
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ellenzék szerint visszaélt hatalmával és a titkosszolgálattal Robert Fico, amikor egy titkos jelentésre hivatkozva zárt ülésen tárgyaltatta a kormány elleni bizalmatansági indítványt. Az SaS büntetőfeljelentést is tett ellene, a PS ellenőrző bizottság elé viszi az ügyet. Pellegrini ma az SIS központjában érdeklődött, majd bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Meglepte az ellenzéket és egyben meg is döbbentette Robert Fico miniszterelnök keddi akciója, amellyel ellehetetlenítette a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kormányfő ugyanis egy, a szlovák titkosszolgálat által készített titkos jelentést olvasott fel, ezért kérte a zárt ülés elrendelését, amit a koalíciós többség biztosított is számára.
Az SaS feljelentést tett
A jelentés tartalmát ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az ellenzék szerint semmilyen titkos információt nem tartalmaz.
Robert Fico kormányfő elfogadhatatlanul visszaélt a titkosszolgálattal. A bemutatott jelentés helyenként nevetséges volt, és nyilván mesterséges intelligencia írta
– mondta a jelentésről Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerintük az SIS igazgatóját, Pavol Gašpart azonnal le kellene váltani.
Az SaS egyben feljelentést tett a Főügyészségen a titkosszolgálattal való visszaélés és a titkosszolgálat politikai harcban való felhasználásának gyanúja miatt. Az SaS szerint a bűncselekményt azok követhették el, akik megrendelték, előkészítették és felhasználták az SIS titkos jelentését. Véleményük szerint maga az SIS is törvényt sértett.
Az SIS-nek megvannak a törvényben meghatározott feladatai, mint például az államot, az alkotmányos rendet és a demokráciát veszélyeztető tevékenységre vonatkozó adatgyűjtés. Itt azonban a civil akciókra és tiltakozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséről van szó – nyilvános, erőszakmentes akciókról, amelyek csak a polgári jogok törvényes érvényesítését jelentik
– mondta Ondrej Dostál, az SaS képviselője.
A jelentésben Dostál szerint sem volt semmi titkos, minden benne szereplő információ nyilvános volt. „Az SIS jelentése ezeket az információkat szándékosan összekapcsolta bűncselekmény jellegű aktivitásokkal, hogy ezáltal koordinált tevékenység benyomását keltse” – magyarázta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem hagyományos kormánybuktató ülés zajlik a parlamentben. Robert Fico miniszterelnök váratlanul bemutatta a régóta lebegtetett SIS-jelentést az ország ellenzék általi destabilizálásáról, így csak titokban lehetett volna tárgyalni. Az ellenzék úgy döntött, ebből nem kér.
Az ellenzék a múlt héten egységesen jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen. A koalíció teljes fegyverzetben felsorakozott, hogy erőt demonstráljon – egy ideig Robert Fico miniszterelnök is jelen van az ülésen a miniszterek többségének társaságában.
Míg az ellenzéki képviselőknek 12 órája van az érveik kifejtésére, a tárcavezetők és Fico elvben korlátlan ideig beszélhet. Amennyiben a vita elhúzódik, akár nyolc óra után is folytatódhat az ülés, ami a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással végződik.
Az ellenzék azzal indokolja a kormány idő előtti menesztésének szándékát, hogy Fico nem az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva irányítja az országot: a büntető törvénykönyv megváltoztatásával amnesztiát kaptak a koalícióhoz közeli háttéremberek, valamint megkérdőjeleződött Szlovákia külpolitikai irányultsága is. A költségvetést stabilizáló konszolidáló intézkedéseket szintén kritika érte, ahogy a személycserék sem nyerték el az ellenzék tetszését.
Az ülés megnyitása reggel akadálytalanul zajlott, 144 képviselő jelezte a jelenlétét – néhány koalíciós képviselő igazoltan hiányzott a nyitásról. Kisebb zavart okozott, hogy az ülés kezdetén két külön javaslatban egyszerre fogadták el a nyolc óráig és a nyolc órán túl tartó parlamenti vitáról szóló határozatot, Ondrej Dostál (SaS) kezdeményezte, hogy ezt az ellentmondást a parlament alkotmányjogi bizottsága ítélje meg.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzéki pártok szerdán leadták a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges támogató aláírásokat és benyújtották a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A teljes parlamenti ellenzék támogatja a kezdeményezést, ez meglehetősen ritkán fordult elő az előző ciklusokban is. Rendkívül fontos momentum, hogy sikerült félretenni a nézetkülönbségeket és a személyes ellentéteket, és közösen támogatni ezt a lépést” – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke.
Leszögezte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „fütyül a kormányzásra” és szó szerint magára hagyta az országot. Fico nem az emberek és az ország problémáival foglalkozik, hanem „röpköd a világban, diktátorok előtt hajlong és élvezi a luxust”, közben meg szétesik a kormánya.
Milan Majerský, a KDH elnöke nagyra tartja, hogy az ellenzék egyetért és kiáll a demokrácia alapvető értékei, a jogállam és az igazságosság mellett. Ficót főleg az „elpackázott” konszolidációs intézkedések miatt bírálja, de különösen azért, mert totalitárius rendszerek felé fordult és keletre navigálja az országot.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt állunk közösen, és a decemberi, Fico szégyenteljes moszkvai látogatása után tett javaslatunkhoz csatlakozott a többi ellenzéki párt” – mondta Mária Kolíková (SaS). Hozzátette, a kormány a jogállamiság és azt ezt garantáló intézmények felszámolásán dolgozik, leállította a korrupció elleni harcot, hogy büntetlenséget biztosítson az embereinek. Hozzátette, hogy az ország folyamatosan veszít a szuverenitásából és a nagyhatalmak bábjává válhat.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció vezetője kijelentette, Fico már másfél éve forgatja fel az országot és le kell váltani. Veronika Remišová (Slovensko, Za ľudí, KÚ) hozzáfűzte, további ok a kormány leváltására, hogy milyen hangnemben beszélt Fico arról a diákról, aki nem fogott kezet Peter Pellegrini államfővel.
Dušan Tittel, a Hlas képviselője bízik benne, hogy a kormánykoalíció az eredeti felállásban folytatja, 79 képviselővel, de nem zárja ki teljesen a kormányátalakítást sem.
Az ellenzéki vitázók alaphangját Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke adta meg a nyitó felszólalásában. A politikus Fico jelenlétében vetette a kormányfő szemére, hogy Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke már a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésről beszélt és kijelentette, hogy a miniszterelnök a politikai karrierje végén Szlovákia sírásójává válhat. A büntető törvénykönyv módosításának kritizálása mellett a nyugdíjba menetelre szólította fel a kormányfőt és a szavai megválogatását ajánlotta neki. Šimečka szerint amíg Fico a világban utazgat és diktátorokkal pózol, a szlovákiai lakosság szenved.
Fico válasza, arra hivatkozva, hogy az bizalmas információkat is tartalmaz, nem került bele a parlamenti vitát közvetítő élő adásba. A nyilvánosság azt sem hallhatja majd, hogy délután miként zajlik majd a vita. A koalíció indoklása szerint erre azért van szükség, mert a reakciókban is utalhanak a kormányfő által ismertetett információkra. Ezt a fejleményt több ellenzéki képviselő is kritizálta, Šimečka szégyenletesnek nevezte a döntést.
A koalíció a jelenlegi fejlemények alapján valószínűleg egyhangúlag támogatja majd a kormányt és nincs sok jele annak sem, hogy a korábban különvéleményt megfogalmazó, elégedetlen csoportok a javaslat ürügyén szavaznának Fico ellen.
Andrej Danko SNS-elnök jelezte például, hogy felajánlja a vele kimondottan rossz viszonyt ápoló Rudolf Huliaknak a parlamenti alelnöki tisztséget és a Samuel Migaľ körül tömörülő Hlas-os képviselők sem kritizálták az elmúlt hónapok fejleményeit, miközben a koalícióval összhangban szavaztak – egyelőre.
A déli fejlemények alapján még nem teljesen világos, hogy a vita pontosan milyen módon is zajlik – az ellenzék a képviselői grémiumon határozottan tiltakozott az ellen, hogy Fico jelentésének bemutatása után a reakciókat is titkosítsák, míg a koalíció szerint az intézkedéssel nincs különösebb probléma.
Fico módosítaná az alkotmányt
A kormányfő a parlamenti felszólalásának nyilvános részében – amíg a jelentéssel nem foglalkozott – jelezte, hogy alkotmánymódosításra is sor kerülhet a közeljövőben. Fico szerint bekerülhet például a férfi és női nem kizárólagossága, az állami oktatási programokra vonatkozó pontosítások, valamint a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályokat is módosíthatják a családjogi törvénnyel összhangban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákia kilépése a nemzetközi szervezetekből, mint az EU vagy a NATO nincs napirenden, de a kihívásokra reagálnia kell az országnak. Megismételte, hogy szuverén, négy égtájra kiterjedő külpolitikát szeretne folytatni még akkor is, ha az „ellenzék megszakad.” Fico úgy véli, hogy az Unió nem képes versenyre kelni Kínával, Törökországgal vagy Vietnámmal, valamint egyre többet törődik a nemzeti szuverenitás korlátozásával és az államok önállóságának megkötésével.
A nagyon titkos jelentés
Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mit tartalmazott az a jelentés, amit Fico nyilvánosságra hozott, de az ellenzék nagyon nem lelkes a fejlemények kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint például az anyag semmi olyat nem tartalmazott, ami miatt titkosítani kellett volna Fico beszédét. A politikus nem jogállami megnyilvánulásnak tartja, hogy a jelentés ismertetésére hivatkozva leállították az ülés közvetítését. Ondrej Dostál (SaS) szintén arról írt, hogy Fico hagyományos frázisai hangoztak el a parlamentben, Michal Šimečka pedig hangsúlyozta, hogy az emberek alkotmányos joga ismerni a fejleményeket és a jelentés nyilvánosságra hozatala nem terelheti el a figyelmet arról, ami Szlovákiában történik.
A kormánypártok megszólaló képviselői ezzel szemben indokoltnak látják a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter szerint „váratlanul” érték a jelentés megállapításai és egy nagy katasztrófa készülődött Szlovákiában. Ugyanakkor Ficótól eltérően nem hasonlította az ukrajnai Majdanhoz az állítólagos hatalomátvételi terveket, véleménye szerint a nyilvánosságnak joga lenne megtudni, mi áll a dokumentumban.
Ennyi lehet az ülésben
Az ellenzék teljesen új ülést szeretne, mert nem értik, miért kellett nyilvánosságra hozni a Szlovák Információs Szolgálat jelentését egy olyan vitában, mikor – terveik szerint – a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról lett volna elsősorban szó. Michal Šimečka, a PS vezetője szerint el is kezdték gyűjteni az aláírásokat, miközben a jelenlegi ülésen tovább nem vesznek részt, visszavonták a közös ellenzéki javaslatot is. Robert Ficónak így minden bizonnyal nem kell tartania attól, hogy menesztik.
Šimečka a nap későbbi szakaszában kijelentette, hogy Szlovákia történelmében példátlan, ami lezajlott az ülésen – ugyanis értelmezésében a kormánykoalíció ellehetetlenítette a bizalmatlansági indítványról szóló ülést.
Lehet, hogy féltek a beszélgetéstől, nem akarták, hogy az emberek ezt lássák
– vélekedett a politikus. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén az új ülés kiírásában lát fantáziát és reméli, hogy megmarad az ellenzék egysége. Branislav Gröhling, az SaS elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott.
A nap zárásaként maga Fico is megszólalt a történtek kapcsán – facebookon. A kormányfő azt üzente az ellenzéknek, hogy felejtsék el az újabb ülést a bizalmatlansági indítványról, arról csak akkor lehet szó, ha parlamenti többség áll a kezdeményezés mögé. Fico szerint az ellenzék „elfutott” a törvényhozásból, miután elolvasta a SIS jelentését a készülőfélben levő „ellenzéki majdan” kapcsán, melynek során az ellenzéki aktivisták az utak és kormányépületek leblokkolásáról és egyfajta nemzeti sztrájkról is egyeztettek.
A Progresszív Szlovákia a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának ülését akarja összehívni a jelentés miatt. Az SIS-szel ugyanis Michal Šimečka pártelnök szerint visszaéltek.
A Fico által bemutatott jelentés iránt érdeklődött ma az SIS-nél Peter Pellegrini köztársasági elnök is. Az államfő reggel 10-kor érkezett meg a titkosszolgálat pozsonyi központjába. A jelentéshez nem szólt hozzá, de elismerte, hogy ő is megkapta azt. Az SIS jelentéseit mindhárom közjogi méltóság, vagyis az államfő, a miniszterelnök és a házelnök is mindig megkapja. Pellegrini azonban nem ígért tájékoztatást a titkosszolgálatnál tett látogatása után, de később mégis bejelentette, hogy kezdeményezi a biztonsági tanács összehívását.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő szerint Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Andrej Danko (SNS) parlamenti alelnök szerint pártja volt renitens képviselőit „sötét erők” irányítják, és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint is Szlovákiában valóban államcsíny készülhet.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. Valamint azt is kifejtette, hogy létezik egy terv, amely arról tanúskodik: egyesek el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját.
Kapcsolódó cikkünk
Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke szerint a koalícióba beépültek a külföldi titkosszolgálatok, és ezek verik szét a 79 képviselő egységét. Ő leginkább Rudolf Huliak és Samuel Migaľ lépéseiben érzi az idegen titkosszolgálatok kezét.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyancsak fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákiában államcsíny készül. Azt állítja, külföldi pénzügyi források és politikai–média kapcsolatok is részt vesznek a destabilizációs törekvésekben.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő január 23-ra összehívta a biztonsági tanácsot, amely megelőző intézkedéseket fogad el a helyzet eszkalációjának megakadályozására. Mindeközben Ficót már feljelentették, mert puccsal és külföldi ügynökökkel riogatja a lakosságot.
A miniszterelnök egy titkosszolgálati jelentés miatt gondolja úgy, hogy veszélyben lehet az állami apparátus, de sokan kétségbe vonják a helyzet súlyosságát és elterelésnek tekintik Fico akcióját.
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Igencsak rendhagyóra sikerült a parlament keddi ülése. A kormányfő, Robert Fico (Smer) egy ChatGPT által írt e-mail segítségével lehetetlenítette el, hogy a kabinetje elleni bizalmatlansági indítvány vitája egészen a szavazásig jusson. Az ellenzék azonban a fiaskó után sem adja fel, újra nekifutnak Ficóék menesztésének. A kormányváltást szorgalmazó pártok listája azonban szűkült. Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért az ellenzéki összefogás.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk, hogy Robert Fico és kormánya próbálja kiszakítani Szlovákiát az Európai Unióból
– ismételte önmagát a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerinte a parlament keddi rendkívüli ülése ékes bizonyítéka, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.
Amit tegnap a törvényhozásban láthattunk, annak nem lett volna szabad megtörténnie egy demokratikus országban
– figyelmeztetett Šimečka, aki szerint a keddi napnak arról kellett volna szólnia, hogy a kormány nyilvánosan felel a kifogásolható lépéseiért, a kabinet tagjai azonban teljességgel ellehetetlenítették az érdemi vitát.
A mesterségesen intelligens megmentő
Robert Fico egy korábban előre beígért titkosszolgálati jelentéssel a hóna alatt érkezett meg a keddi ülésre, amelyről a nyilvánossággal mindössze annyit közölt, hogy a dokumentum igazolja, az ellenzék az ország destabilizációján dolgozik. A parlamenti vita ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott. Hamarosan azonban megérkeztek az első hírek, amik furcsaságokról számoltak be.
Mintha a ChatGPT írta volna
– jegyezte meg ironikusan az SaS képviselője, Vladimíra Marcinková sajtóérdeklődésre a titkos jelentés kapcsán. Később azonban kiderült, hogy Marcinková megérzései nem csaltak.
Miután az ellenzék és a koalíció képviselői egyaránt információkat szivárogtattak a szóban forgó dokumentum tartalmáról, a Nem a mi városunkban kezdeményezés képviselői a közösségi oldalukon bejelentették, a SIS felfedezése egy korábban küldött e-mailjükre épülhet. Az üzenetet azonban legalább 120 címzettnek kézbesítették, így „titkos információkról szó sem volt”.
Nincs mit rejtegetnünk. A tüntetések a nemtetszés kifejezésének legitim eszközei egy demokratikus országban. Békés, erőszakmentes gyűléseket szervezünk, amelyek az állampolgárok alapvető demokratikus jogának megnyilvánulásai, hogy kifejezhessék nemtetszésüket a kormány lépéseivel szemben
– áll a csapat közleményében.
Mečiar újratöltve?
A Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH ennek kapcsán megjegyezte, mivel a szavazásra egyáltalán nem került sor, így továbbra sem tudni, rendelkeznek -e egyáltalán Ficóék a folytatáshoz szükséges többséggel.
Az ellenzéki pártok egyúttal bejelentették, újra benyújtják a bizalmatlansági indítványukat, amelyet ezúttal František Mikloško (KDH) jegyez majd, aki egy autokratikusba hajló rendszerben már harcolt a demokrácia megmentéséért, így most újra megteszi.
Amikor az 1990-es években házelnök voltam, gyakran előfordult, hogy Vladimír Mečiar bejelentette, hogyan kellene eljárnia a parlamentnek
– emlékezett vissza Mikloško, aki szerint Robert Fico a Mečiar által használt eszközökhöz hasonló módszerekkel próbálja elkendőzni kormánya problémáit.
Az ellenzéknek nincsenek illúziói, arra is felkészültek, hogy az ülés megnyitására nem kerül sor. Elmondásuk szerint a céljuk az, hogy megmutassák Robert Ficónak, hogy Szlovákia még mindig parlamentáris demokrácia, ahol nem diktálhat mindenkinek.
Akadozik az ellenzéki összefogás
Az elmúlt időszakban többször is arról szóltak a hírek, hogy az ellenzéki pártok között kialakult vélt, esetleg valós ellentétek lehetetlenítik el, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok közösen lépjenek fel a koalícióval szemben. Az első bizalmatlansági indítvány benyújtásakor úgy tűnt, sikeresen leszámoltak a nézeteltérésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzék az elmúlt hetekben nehezen rendezte sorait, mivel vélt vagy valós ellentéteik miatt akadozott a közös fellépés, a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS, a Szlovákia mozgalom által tömörített pártok és a Demokraták hivatalosan is bejelentették, készek meneszteni Robert Fico (Smer) kormányát, ha a miniszterelnök folytatja a külpolitikai irányváltás levezénylését.
Annak ellenére, hogy a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS által indítványozott rendkívüli parlamenti ülés meghiúsult, az ellenzék nem adja fel.
Meghiúsult rendkívüli ülés
Robert Fico még január 7-én egy új, közös állásfoglalás elfogadását javasolta a három legfőbb közjogi méltóságnak és a kormánypártok elnökeinek, amelyben az ország külpolitikai irányultságát szerette volna újra lefektetni. Mivel Ficóék alig néhány hónappal ezelőtt írtak alá egy hasonló nyilatkozatot, az ellenzék aggódni kezdett, hogy az új dokumentum is része lehet a miniszterelnök által óhajtott külpolitikai irányváltás végrehajtásának.
A Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS emiatt egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, amire kedden került sor. Mivel azonban az ülésteremben először mindössze 66, majd 65 képviselő jelent meg, a plénum határozatképtelen maradt. A honatyák legközelebb szerdán délelőtt 10 órakor futhatnak neki újra az ülés megnyitásának.
Az indítványt benyújtó pártok célja egyébként az lett volna, hogy az ülésen fogadjanak el egy határozatot, amellyel a parlament megerősíti Szlovákia elkötelezettségét az EU-ban és a NATO-ban.
A kormányfő az ország Európából való kivezetését készíti elő. (…) Szlovákia helyét a világban egyértelműen rögzíti EU- és NATO-tagságunk, az aláírt stratégiai dokumentumok és a legfőbb közjogi méltóságok által elfogadott memorandum
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a kormányfő nem kapott felhatalmazást sem a parlamenttől, sem a választóktól, hogy megváltoztassa az ország külpolitikai irányvonalát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Eljött az összefogás ideje
Az ellenzéki pártok a kútba esett tanácskozást követően együtt álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék, összefognak Robert Fico és kormánya menesztése érdekében.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– ismerte be Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint jelzésértékű, hogy egy a mostanihoz hasonló, kritikusban pillanatban képesek voltak leküzdeni az ellentéteket, és betemették az egyes tömörülések között húzódó árkokat.
Az ellenzék az elmúlt időszakban kifejezetten nehezen rendezte a sorait. Még az egyébként együttműködő Progresszív Szlovákia, KDH és az SaS közös fellépése is akadozott, Szlovákia mozgalmat pedig korábban gyakorlatilag minden kezdeményezésükből kizárták a pártelnök, Igor Matovič gyakran kifogásolható viselkedése miatt.
Az egyszerű embereket azonban most sem Matovič, hanem a párt frakcióvezetője, Michal Šipoš képviselte. Šipoš pozitívan értékelte az ellenzék gesztusát.
Végre együtt vagyunk, egyesültünk, és elindítottuk Robert Fico leváltásának folyamatát
– közölte, majd hozzátette, erre égető szükség van, mivel az állam a teljes összeomlás szélén áll, és semmi sem működik az országban.
A KDH elnöke, Milan Majerský szerint Robert Fico nem foglalkozik az emberek problémáival, diktátorok előtt hajlong, és az önkényuralom felé tolja az országot. Branislav Gröhling, az SaS vezetője maga is arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék „nem nézheti tovább, amit a kormány az utóbbi egy évben művel”, mivel Szlovákia minden partnere elfordul az országtól, ez pedig az állam renoméja mellett a gazdasági fejlődésre is negatív hatással lehet.
„Soha nem fogjuk megengedni, hogy Robert Fico miniszterelnök Moszkva felé terelje Szlovákiát. Nincs erre felhatalmazása, és ez ellentétes az ország állampolgárainak érdekeivel. Közösen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy követeljük a kormánytól az EU- és NATO-tagságunk tiszteletben tartását, a partnereinkkel és szomszédainkkal való együttműködést, valamint az orosz agresszió egyértelmű elutasítását Ukrajnában” – áll a pártok által bemutatott közös nyilatkozatban.
Moszkva igen, Kijev nem
Az ellenzék aggodalmainak fő forrása a miniszterelnök korábbi moszkvai útja. Mostanra azonban nem Robert Fico az egyetlen kormánytag, aki önként és dalolva Oroszországba ment. A parlament két alelnöke, Andrej Danko (SNS) és Tibor Gašpar (Smer) a törvényhozás több másik képviselőjével együtt jelenleg is Moszkvában tartózkodnak.
Gašpar a külföldi kiruccanásuk alkalmával még arra is időt szakított, hogy elmondja a véleményét Pozsony és Kijev hetek óta tartó, éles szópárbajáról. Robert Fico és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pengeváltása a hét elején abban csúcsosodott ki, hogy Fico nyílt levélben üzent Zelenszkijnek, és tárgyalóasztalhoz hívta az ukrán elnököt. Zelenszkij ezt követően Kijevbe invitálta a szlovák miniszterelnököt.
Maga Robert Fico eddig nem reagált Volodimir Zelenszkij meghívására, Tibor Gašpar azonban Moszkvában úgy nyilatkozott, Fico biztosan nem utazik pénteken Kijevbe.
A fő ok, amiért valószínűleg nem találkoznak Kijevben, a biztonság. Úgy vélem, a miniszterelnök élete veszélyben lenne
– jelentette ki Gašpar, aki ennek ellenére abban bízik, hogy találnak egy megfelelő helyszínt a tárgyalásra.
Pártjaink sok tekintetben különböznek egymástól, de fontosnak tartjuk, hogy ezt az üzenetet közösen küldjük el
– jelentette ki alig egy héttel ezelőtt Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. A kocka azonban gyorsan fordult.
A Szlovákia mozgalom vezetője, Igor Matovič meggondolatlan tetteivel és kijelentéseivel korábban többször is kútba ejtette az ellenzéki összefogást. Vélhetően most is ez történt, ugyanis Matovičot még a nehezen összetákolt együttműködés megkezdése sem akadályozta meg abban, hogy újdonsült partnereit bírálja. A Szlovákia mozgalom vezetője azt állította, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatba közötte és a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka között, aki elmondása szerint köszönni sem hajlandó neki. Majd azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a progresszívek „együttműködtek a maffiával a Heger-kormány menesztésekor”, az azóta eltelt másfél évben pedig „semmit nem csináltak”. Matovič azzal is megvádolta a PS-t, hogy „megfojtja” a többi ellenzéki pártot.
Igor Matovič eszmefuttatására akkor a PS frakcióvezetője, Martin Dubéci is reagált.
Nem fogok belemenni az összes hazugságba, de azt kell mondanom, hogy Igor Matovič soha nem fog megváltozni. Sajnos ezért is nézett ki úgy a kormánya politikája, ahogy
– jelentette ki Dubéci.
Bár a történéseket azóta egyik ellenzéki párt sem kommentálta nyilvánosan, második bizalmatlansági indítványuk benyújtásakor azt azért megjegyezték, akadnak olyan együttműködések, amik csak rövid időre szólnak. Michal Šimečka ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Progresszív Szlovákia, a KDH és az SaS egysége töretlen, és továbbra is abban bíznak, hogy közös erővel meneszteni tudják a Fico-kabinetet.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A következő hetek, de akár hónapok egyik központi témája is lehet a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelentése. A dokumentum tartalma továbbra is titkos, de a kormánypárti szereplők többsége szerint bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, miként szeretnék az ellenzéki aktivisták megdönteni a kormányt.
A jelentést Robert Fico miniszterelnök ismertette a kormány elleni bizalmatlansági szavazásról szóló keddi ülésen. Mivel a kormányfő egy titkosszolgálati anyag tartalmát mutatta be, az ülés további része már nem nyilvánosan zajlott, az ellenzék pedig ki is vonult róla, mivel céltalannak látta a további vitát.
Azóta is élénk párbeszéd övezi a lépést: eleve nem tudni, mennyire jogszerű módszerekkel készült az anyag, hogy pontosan mire is világított rá a jelentés és mi lesz a következménye.
Előzetesen leginkább arra lehet számítani, hogy bármiféle büntetőjogi felelősségrevonás helyett politikai játszmák eszközévé válik az SIS információhalmaza.
Fortélyos félelem
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi is van a jelentésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, csak másodlagos forrásokból, azaz maguktól, az anyagról értesülő képviselőktől. Robert Fico szerint egy új Majdan, azaz nyugatról irányított, tömeges rendezvényekre alapozott puccskísérlet előkészítése zajlik, az ellenzék értelmezése alapján pedig egy hellyel-közzel törvénytelen módszerekkel összeollózott színvonaltalan, megalapozatlan anyagot mutatott be a kormányfő. Elképzelhető, hogy a csütörtökre meghirdetett Biztonsági Tanács után nyilvánosságra hoznak néhány részletet, ezen a megbeszélésen Peter Pellegrini államfő is részt vesz.
Ami biztosnak tűnik, hogy titkosszolgálat lehallgatások és mailek útján is anyagokat gyűjtött a jelentéshez, valamint hogy a dokumentumban erős hivatkozási pontként szerepel a Nem a Mi Városunkban (Nie v našom meste) civil kezdeményezés egyik tüntetési útmutatóval és idővonallal vegyített körlevele.
A szerveződés kedd este magától töltötte fel az internetre, miről is van szó, hogy eloszlassa a homályt. Egy olyan, százhúsz címzettet érintő köremailról van szó, amiben megfogalmazzák a január elején kezdődő kormányellenes tüntetések céljait és kommunikációs alapelveit, továbbá a következő két hónapra rögzítik a jövőbeni tüntetésekkel kapcsolatos teendőket – beleértve a lehetséges stratégiákat a kormány és a közvélemény reakcióira.
A dokumentum érdekessége, hogy a Nem a Mi Városunkban társulás szerint valójában a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével hozták azt létre és küldték szét, ami az elérhető tüntetési útmutatók alapján generálta a stratégiát. Hogy pontosan miért éri meg aktivisták helyett egy ingyenes programmal nyilvánosan terjesztett tüntetési tervet készíteni, az rejtély – ha a kezdeményezés védeni is akarna valakit, az elég hatástalan, hiszen a mailben konkrét feladatok és felelősök vannak megnevezve.
Fico forradalma
Robert Fico miniszterelnök szerint a jelentés bizonyítja, hogy valakik az államrend, tehát a legitim módon megválasztott kormány megdöntésére készülnek. Arra is erőteljesen utalt, hogy ezt erőszakos nyomásgyakorló eszközökkel tehetik meg. A kormányfő egyébként már huzamosabb ideje, ősz óta lebegtette, hogy nyilvánosságra hoz egy sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentést az ellene elkövetett merényletről és annak hátteréről, de az a dokumentum aligha lehet a most bemutatott irat. Az időpontok sem ülnek: a nyilvánosságra került mail friss, részben még meg sem történt fejleményekre hivatkozik.
Fico mondanivalójának hónapok óta része, hogy a külföld számára kényelmetlen kormányának ténykedése, ezért mindent megtesznek a kabinet megdöntéséért.
A miniszterelnök emögött egy kiterjedt összeesküvést sejt, amelynek részét képezik a (jobbára nyugati forrásokhoz jutó) civil szervezetek, a kormányellenes polgári aktivisták, az ellenzéki pártok, a szálak pedig az ellenzék vezetői, vagy nyugat-európai szereplők – például Soros György – kezében futnak össze. A kormányfő a jelentésig nem szolgáltatott konkrét bizonyítékokat az állításaira, de a tavaly január óta zajló tömegtüntetések, vagy a koalíciót Brüsszelben és az utcákon is bíráló ellenzéki pártok véleménye szerint megerősítik az „összeesküvést.” A Fico oroszpárti lépései miatt januártól zajló kormányellenes utcai tüntetéssorozat egyébként pénteken folytatódik tovább, amit az aktivisták már jóval korábban beharangoztak.
Régi módszerek
A tüntetések és utcai demonstrációk Fico sugallataival ellentétben nem különösebben számítanak új elemnek a demokráciában – még a szlovákiai politikában sem. Az ellenzéki pártok rendszeresen használják az állampolgári mobilizáció különféle eszközeit.
Maga a kormányfő is más szemmel tekintett a hasonló demonstrációkra, mikor a Smer ellenzékbe szorult. A járványellenes korlátozások feloldását követően 2022-től a jelenlegi vezető kormánypárt kezdte meg a tiltakozó megmozdulások szervezését, a legnagyobb visszhangot kiváltó tüntetés pedig három éve májusban történt Nyitrán, a munka ünnepén – ez volt az az esemény, mikor Ľuboš Blaha jelenlegi EP-képviselő javaslatára az összegyűlt tömeg a kormányellenes jelszavakból átváltott Zuzana Čaputová államfő gyalázásába.
Az eseményeket később Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője sajátosan értelmezte: „A tüntetéseket nem azért szervezik, hogy vállon veregessük egymást és ódákat zengjünk” – jelentette ki. A tüntetések jobbára zavartalanul folytak, egyedül a járványügyi korlátozások okoztak problémát a legkorábbi demonstrációk szervezőinek.
A tömegtüntetéseket korábban más szervezetek, köztük politikai pártok is használták nyomásgyakorló eszközként. Az elmúlt tíz évben szlovákiai magyar viszonylatban szerveződött akció Pozsonyba a himnusz betiltása elleni reakcióként, vagy a kisiskolák védelmében is. Tüntettek a pedagógusok és a kormány munkájával elégedetlen állampolgárok is – a kormány aktuális szereplői pedig általában politikailag motiváltként jellemezték a számukra kényelmetlen megmozdulásokat, igaz, a titkosszolgálat bevetése nélkül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök ma újra megismételte, hogy Szlovákiában bizonyos belföldi és külföldi körök puccsal akarják eltávolítani a jelenlegi kormányt. Fico szerint az egész mögött a jelenlegi ellenzék áll.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke kíséretében jelentette be, hogy Szlovákiában bizonyos körök puccsot terveznek a kormány ellen. Szerinte olyan szakértők érkeztek Szlovákiába, akik Ukrajnában és Grúziában szervezték a „majdant”, a kormány elleni tüntetéseket. A kormányfő szerint létezik egy terv, amely szerint a kormányellenes tiltakozások fokozódni fognak.
Ilyen tervük van, ezt elküldték sok embernek
– állítja Fico. Szerinte el akarják foglalni a kormányépületeket, meg akarják akadályozni a kormány munkáját. Gašpar már a kataszteri hivatal elleni hackertámadást és a pszichiáterek Fico elleni levelét is ebbe a sorba sorolta.
A kormányfő úgy véli, hogy a fokozódó tiltakozások célja, hogy a rendőrség beavatkozzon a tiltakozók ellen.
A nemzetközi média szívesen közvetítene olyan képeket Szlovákiából, amelyeken a rendőrök tiltakozók ellen avatkoznak be
– magyarázta az állítólagos tervet Fico.
Fico szerint az ellene elkövetett merénylet is illeszkedik ebbe a tervbe. „Pontosan mindent megterveztek” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán és grúz kormányellenes tiltakozásokat szervező „szakértői csoportot” az USA-ból finanszírozzák, és ez a csoport részt vesz a kormányellenes akciók szervezésében.
A biztonsági tanács ülése csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik, részt vesz rajta a teljes kormány, a köztársasági elnök és a parlament vezetése is, beleértve az összes alelnököt. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek az állítólagos puccs megakadályozása érdekében.
Szabadkártya
Bár a kormány több tagja is jelezte, hogy a jelentés problémás, súlyos dolgokra világít rá, az SIS összegyűjtött anyagaival kapcsolatosan feltárt állítólagos törvénytelenségeket egyedül az igazolná, ha a közrendre veszélyesnek minősített aktivisták, demonstrálók ellen bírósági eljárások indulnának az agresszivitásuk vagy államellenes cselekedeteik kapcsán. Erről azonban – egyelőre – szó sincs, Fico sem jelezte, hogy vádemelések készülnének bárki ellen.
Szintén megváltoztatná a jelentés értékelését, ha kiderülne, hogy az anyagok egy részét törvénytelenül gyűjtötte össze a titkosszolgálat – az SaS már jelezte, hogy feljelentést tervez az ügyben és a felelősök menesztését követeli.
Az SIS azonban valószínűleg a megszokott ügymenete alapján cselekedett. Az igazi kérdés inkább az, hogy kinek a megrendelésére, milyen jogalapon rakták össze az anyagot, amire aligha várható érdemi válasz.
Amennyiben büntetőjogi következménye nincs az eseményeknek, valószínű, hogy a „felforgatás” érve csak a belpolitikában jelenik meg újra és újra: a Fico-kormány a szervezettségre és a belső összejátszásra hivatkozva próbálhat majd fogást találni az ellenzéken és megpróbálja ellehetetleníteni, vagy elbagatellizálni a tüntetéseket. A jelentés nyilvánosságra hozatala rövid távon rögtön hasznosnak bizonyult Fico számára: a rendkívüli parlamenti ülésen érdemben nem is foglalkoztak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico puccsot hirdetett. Egy e-mail miatt összehívta a biztonsági tanácsot, és politikai káoszba készül dönteni az országot. Tegyük hozzá: semmi sem tart örökké. A podcast végén pedig szót ejtünk egy keresztrejtvényről. Egyetlen egyről.
A híreket az alábbi cikkek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szemfüles budapesti újságírónak köszönhető, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. január 22-én napvilágot látott az első magyar keresztrejtvény. Anno körúti bérházat is nyerhetett a legszerencsésebb megfejtő.
A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát.
A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment.
A fiatalembert József Attilának hívták.
Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.
A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.
Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el.
Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Telefonon kért bocsánatot
Fico a már említett bejegyzésében nehezményezte, hogy az országos rendőrfőkapitány röviddel a televíziós vita után cáfolta a miniszterelnök kijelentését a büntetőeljárás megindításáról.
Később azonban kiderült, hogy Ficónak van igaza, és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK) már valóban nyomoz az ügyben, amit a rendőrség február 4-i állásfoglalása is igazolt.
A miniszterelnök azt állította, hogy Maškarová telefonon bocsánatot kért tőle.
„Szomorú, hogy az országos rendőrfőkapitány csak azután ismeri el a hibáját, hogy arra figyelmeztetni kell”
– olvasható a bejegyzésben.
Fico emellett aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség szóvivői pozícióját még mindig az aktuality.sk hírportál főszerkesztőjének felesége, Denisa Bárdyová foglalhatja el. A miniszterelnök „államellenes és Soros-barát” médiumnak tartja a portált, és úgy gondolja, Bárdyová a munkájába belekeveri a férje nézeteit is.
Újabb támadás
Két nap elteltével Fico kabinetje újabb nyílt kritikát fogalmazott meg a rendőrség felé. Ezúttal nem a miniszterelnök, hanem a kormányhivatal vezetője, Juraj Gedra üzent a testületnek. Gedra nehezményezte, hogy a hatóság lassan halad a koronavírus-járvány idején bevezetett óvintézkedések felülvizsgálatával.
A jelenlegi koalíció egyik fontos kampánytémája volt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos elszámoltatás, amit az is bizonyít, hogy a kormányalakítás után létre is hoztak egy külön kormánybiztosi pozíciót, melyet jelenleg Peter Kotlár, az SNS jelöltje tölt be. Kotlár ugyan maga is vizsgálódik az ügyben, de ezzel párhuzamosan a rendőrség is nyomoz, legalábbis tavaly erről számolt be Matúš Šutaj Eštok.
Kotlár egyébként kifogásolta, hogy nem vehet részt a hatóság tevékenységében, és nagyobb jogköröket követelt magának, amit idén januárban meg is kapott Ficóéktól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány láthatóan elégedett Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos tevékenységével, hiszen szerdán tudomásul vette az eddigi tevékenységéről szóló jelentést, illetve elfogadott egy határozatot, mellyel bővítenék a hatáskörét. A Fico-kabinet egy olyan jelentést hagyott jóvá, melyben a kormánybiztos hangsúlyosan elutasítja az új nemzetközi egészségügyi előírásokat, megkérdőjelezi a vakcinák hatékonyságát és hírhedt összeesküvés-elmélet hívők leveleiből idéz.
Hogyan vált ismertté Peter Kotlár járványügyi kormánybiztos;
Mivel foglalatoskodott az elmúlt egy évben;
Mit tartalmaz a járványügyi megállapodásról szóló jelentése, amelyet a kormány is elfogadott;
Hogyan viszonyul Kotlár tevékenységéhez Robert Fico és az egészségügyi minisztérium.
Peter Kotlár már a koronavírus-járvány idején hírnevet szerzett magának, elsősorban a Slovan televízió nevű dezinformációs csatornán, ahol Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszterrel közös műsort vezettek. Az eredetileg ortopédusi végzettséggel rendelkező kormánybiztos itt többször is hangsúlyozta, hogy nem oltatta be magát semmilyen vakcinával, sőt, a gyermekei sem kaptak oltást.
Kotlár 2023-ban az SNS parlamenti listájának 130. helyén indult, és így is sikerült bejutnia a törvényhozásba. A szélesebb nyilvánosság előtt viszont csak 2024 januárjában lett ismert, amikor a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztosnak nevezték ki. A döntés felháborodást váltott ki a szakmai körökben, az egészségügyi dolgozókat képviselő szakszervezetek tiltakoztak, de hiába.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Kotlár, az SNS parlamenti képviselője szakmai és morális szempontból is alkalmatlan a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztosi posztra – jelentette ki az ellenzéki KDH arra reagálva, hogy Kotlárt a járvány alatti kormányzati intézkedések és a források felhasználásának ellenőrzésével bízták meg. A KDH konspirátornak tartja Kotlárt.
A mozgalom szerint jelenleg már sok mindenben másképp lenne kezelve egy ilyen járvány, de 2020-ban felkészületlenül érte az országot egy ilyen csapás, és a betegek érdekében mindent megtett az állam. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy vissza kell térni ehhez a témához, de azért, hogy a megfelelő következtetéseket levonva a jövőben jobban lehessen kezelni hasonló válsághelyzeteket.
A KDH azt várja a Fico-kormánytól, hogy hozzáértő embereket nevezzen ilyen és hasonló posztokra. „Az országnak semmi szüksége arra, hogy Kotlár vizsgálja a járványt, és hozzáfogjon a nanorészecskék és mikrocsipek kereséséhez az oltóanyagokban. Rendes elemzésre és a tanulságok levonására van szükség az új válsághelyzetek kezelése és a lakosság védelme érdekében” – tette hozzá František Majerský, a KDH képviselője.
A legnagyobb botránya azonban kétségkívül 2024 tavaszán következett, amikor Szlovákia nevében elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgynevezett járványügyi megállapodásától. A dokumentumot azért hozták létre, hogy a WHO tagállamai számára frissítsék az egészségügyi előírásokat annak kapcsán, hogyan kell eljárni egy esetleges újabb világjárvány esetén. Kotlár lépései nagy port kavartak, az orvosokat, a gyógyszerészeket és a pácienseket képviselő szerveztek egyhangúan bírálták a kormánybiztost, aki ennek ellenére sem volt hajlandó változtatni álláspontján.
Kapcsolódó cikkünk Genf/Pozsony |
Egyre több szakmai szervezet szólal fel, amiért Szlovákia elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott járványügyi megállapodástól. Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter az ügy felülvizsgálatát ígérte.
Június elején a WHO konferenciát szervezett Genfben, amelyre a világ mintegy 190 országát meghívták, köztük Szlovákiát is. A konferencia témája a nemzetközi egészségügyi előírások frissítése volt, amit a koronavírus-járvány lecsengése után több ország is kérvényezett. Szlovákiát Peter Kotlár (SNS), a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztos képviselte.
A nem véglegesített megállapodás kapcsán több kétely is felmerült: Oroszország és Argentína például fenntartotta annak jogát, hogy az országhatáraikon belül az egyes frissítések bevezetéséről ők maguk dönthessenek. Abban viszont minden állam egyetértett, hogy a 2000-es évek elején kidolgozott irányelvek – amelyeket a főként Ázsiában terjedő SARS-járvány idején vezettek be – már nem elegendőek egy esetleges új világjárvány megfékezésére. Kivéve Szlovákiát, amely Kotlár révén teljes egészében elhatárolódott a nemzetközi egészségügyi előírásoktól.
Felháborodás
A döntés nagy felháborodást váltott ki a hazai politikai és szakmai közegben. Az ellenzék, amely Kotlárt korábban többször is bírálta az álhírportálokhoz kötődő múltja miatt, a parlament egészségügyi bizottságának összehívását kezdeményezte, amelyen a kormánybiztosnak és az egészségügyi miniszternek egyaránt meg kellene jelenniük, hogy megmagyarázzák a döntés hátterét. Peter Stachura, a KDH képviselője és korábbi egészségügyi államtitkár világraszóló szégyennek nevezte Kotlár lépését, amellyel szerinte veszélybe sodorta a szlovák állampolgárok egészségét. Az ügy egyesítette a parlamenti ellenzéket, mindegyik párt képviselteti magát a rendkívüli bizottsági ülésen.
Az ellenzék mellett a szakmai szervezetek is felháborodásukat fejezték ki. A Szlovák Orvoskamara (SLK) nyugtalanítónak nevezte Kotlár döntését. Mint írták, a világjárványok idején az állampolgárok védelme szempontjából kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés. A Szlovák Orvosi Társaság (SLS) érthetetlennek és károsnak nevezte a kormánybiztos hozzáállását, hiszen a megállapodás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket a világnak követnie kellene a járványok kirobbanásakor. A Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) pedig felszólította az egészségügyi minisztériumot és a kormányt, hogy Szlovákia is csatlakozzon a többi országhoz.
Érvek és ellenérvek
Kotlár elhatárolódása egyébként nem volt váratlan, a kormánybiztos az utóbbi hetekben többször is nyíltan bírálta a WHO tevékenységét és magát a megállapodást is. A konferencia után hosszú közleményben indokolta, miért döntött úgy, hogy Szlovákia nem csatlakozik a többi 190 ország álláspontjához. Úgy véli, az új nemzetközi egészségügyi előírások sértik az egyes országok szuverenitását, és homályos megfogalmazásmódjuk miatt ellehetetlenítik az objektív értelmezés lehetőségét. Kotlár szerint a megállapodás túl sok hatalmat adna a WHO főigazgatójának kezébe, például ő döntene a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről és megszüntetéséről, a tagállamok beleegyezése nélkül.
Peter Sabaka infektológus viszont úgy látja, Szlovákia ezzel a lépéssel csak veszített, hiszen a megállapodás valójában az információcsere megkönnyítéséről és a kutatási eredmények megosztásáról szól, de megkönnyíti a gyógyszerek és a vakcinák beszerzését is, valamint kijavítja azokat a hibákat, amelyeket a koronavírus-járvány kezelése során elkövettek.
Dolinková reakciója
Dolinková saját bevallása szerint nyugtalanul szemléli a járványügyi megállapodás körüli fejleményeket. A miniszter úgy gondolja, ebben a szigorúan szakmai kérdésben elsősorban azoknak kellene döntenie, akik valóban otthonosan mozognak a témában, tehát a szakértőknek. Éppen ezért javasolni fogja az egészségügyi előírásokat ellenőrző bizottság kibővítését, amelynek a közeljövőben az lesz a feladata, hogy a WHO dokumentumát részletesen, szakmai szempontok mentén értékelje. Az eredményeket Dolinková a kormány előtt is ismertetni szeretné. A tárcavezető hangsúlyozta, racionálisan kellene viszonyulni a nemzetközi előírásokhoz.
„Óvatosan és körültekintően kell megközelítenünk az új kihívásokat, hogy a jövőben szembe tudjunk nézni a lehetséges egészségügyi kockázatokkal”
– fogalmazott.
(nar, TASR, aktuality.sk, Denník N)
Fico parancsára
A legutóbbi, szerdai kormányülés napirendjére felkerült a jelentés, amelyet Kotlár dolgozott ki az eddigi tevékenységéről. A jelentés tartalmaz egy 20 oldalas dokumentumot is, melyben a kormánybiztos részletesen kifejti, milyen eredményeket sikerült elérnie a WHO járványügyi megállapodása kapcsán.
Ebben leszögezi, hogy a feladattal még a miniszterelnök bízta meg 2024 márciusában, amikor tudomására jutott, hogy
a járványügyi megállapodás bizonyos kötelezettségvállalásai az állam szuverenitásának elvesztéséhez vezethetnek, és indokolatlan hatáskörökkel látják el a WHO főigazgatóját egy esetleges járványügyi veszélyhelyzet idején.
Robert Fico (Smer) kormányfő egyébként jó kapcsolatot ápol Kotlárral, legalábbis a nyilvános megszólalásaiban eddig mindig kiállt az SNS által jelölt kormánybiztos mellett.
Szemben a tényekkel
Ezt követően Kotlár részletesen kifejti, miért nem ért egyet a járványügyi megállapodás elfogadásával. Úgy gondolja, hogy bizonyos kötelezettségvállalások nincsenek egyértelműen meghatározva, ezért lehetővé teszik a szubjektív értelmezést. Például az sem definiálják, mi számít pontosan világjárványnak. Emiatt pedig Kotlár attól tart, hogy sérülhet a WHO tagállamainak szuverenitáshoz való joga.
A kormánybiztos azzal sem ért egyet, hogy egyetlen személy kezébe – ebben az esetben a WHO főigazgatójához – kerüljön a döntés a világjárvány kihirdetésével és megszüntetésével kapcsolatban.
Továbbá állítja: a vakcinák szabályozását előíró, tagállamokhoz intézett ajánlás valójában az oltás kötelezővé tételének rejtett módja, amellyel beleavatkoznak az egyének személyes integritásába. Kotlár végül arra a következtetésre jut, hogy az mRNS vakcinák veszélyesek lehetnek – annak ellenére, hogy a Szlovák Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) ezeket az állításokat kategorikusan elutasítja.
Kapcsolódó cikkünk
A mai kormányülést követően kiderült, hogy a korábban sokat bírált Peter Kotlár járványügyi kormánybiztos hatásköreit kibővítik – mindezt maga Kotlár jelentette be, miután beterjesztette a jelentését az eddigi tevékenységéről és azt tudomásul is vették.
Kotlár szerint „korrekt párbeszéd” zajlott a járványkezelésről szóló jelentése kapcsán, a tevékenységének egyes elemeit pedig a későbbiekben hozzáigazítják a vonatkozó szabályozásokhoz. A biztos ezért feltételezi, hogy kibővítik a hatásköreit, ami vélhetően a járványügyi intézkedéseket érintő vizsgálatokat érintheti. Kotlár a következő időszakban a mobil mintavételi helyek (MOM) tevékenységével és a koronavírus-vacinák mellékhatásaival foglalkozhat, közelebbről megvizsgálják az oltások mellékhatásait.
Kotlár szerint az átvilágítás nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden érintettet megbüntetnek, mert „nem is lehetnek tudatában annak, hogy jogellenes tevékenységet folytattak.”
Ugyanakkor néhány esetben büntetőjogi következményeket is kilátásba helyezett, a „politikai hatáskörökkel való visszaélések” kapcsán – a járvány idején több, a személyi szabadságot korlátozó intézkedésre is sor került.
Kotlár a Szlovák Tudományos Akadémia és az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) kritikáinak margójára kijelentette, hogy nem érdeklik a kommentárjaik.
A két szervezet korábban állást foglalt a biztonságos vakcinák mellett, ellentmondva a járványügyi biztos által sugalmazott felvetéseknek a káros mellékhatásokról. Kotlár szerint felelősségre vonhatja az érintetteket akkor, ha az átvilágítás során kiderül, hogy tévedtek.
A kormányülést követően Peter Kmec (Hlas) helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes is megszólalt és elmondta, a jelentés kapcsán olyan kompromisszum született, melyet mindhárom párt támogatott. Kmec szerint több nyitott kérdés is adódik a járványkezeléssel kapcsolatban, melyeknek egy része Szlovákia nemzetközi kötelezettségeiből fakad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé.
Kmec hangsúlyozta, különbséget kell tenni a jelentés és a kapcsolódó beszámoló között, Kotlár jelentésével ugyanis maga sem ért minden ponton egyet.
Kettős mérce
A kormánybiztos a jelentésben részletekbe menően taglalja Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének botrányát, melyben kiderült, hogy a tagállamok nevében folytatott tárgyalást a Pfizer gyógyszergyártó cég vezérigazgatójával a közös vakcinabeszerzésekről. Az EB elnöke állítólag SMS-ben egyeztetett az üzlet részleteiről, majd amikor az ügyben vizsgálat indult, stábjával hátráltatták a kommunikáció ellenőrzését.
A jelentés részét képezi egy levél is, amelyet Richard Fleming amerikai orvos írt Kotlárnak. Fleming főként arról ismert, hogy könyvet írt a koronavírus-járványról, melyben biológiai fegyvernek állította be a vírust. Az orvos videóüzenetet is küldött a szlovák kormánybiztosnak, melyben azt üzente, támogatja, hogy az USA-val együtt Szlovákia is megőrizhesse szuverenitását a WHO-val szemben.
Kotlár viszont azt már nem részletezi, hogy Fleminget Amerikában elítélte a bíróság csalás bűntette miatt. Az orvos először hamis adatokat küldött a biztosítóknak olyan vizsgálatokról, amelyeket sosem végzett el, majd később egy szójakészítmény kapcsán hazudta, hogy egészségügyi előnyei vannak, mert pénzt kapott a gyártótól.
Konfliktus az egészségügyi minisztériummal
A jelentésből továbbá az is látható, hogy Kotlár és az egészségügyi minisztérium dolgozói közt már kezdettől fogva feszült a viszony. A kormánybiztos például arról ír, hogy 2024 tavaszán hiába próbálta megkapni a tárcától a nemzetközi egészségügyi előírások új változatát és a minisztérium szakértőinek állásfoglalását, csak többszöri megkeresés után voltak hajlandóak a rendelkezésére bocsátani a dokumentumokat.
A korábbi egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková először próbálta leplezni a feszültséget a két fél között, de tavaly októberi lemondásakor már nyíltan felszólalt Kotlár tudományellenes kijelentései miatt.
Érdekes adalék, hogy Robert Fico ebben a helyzetben is az SNS jelöltje mellett állt ki, még úgy is, hogy Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter lemondásra szólította fel a kormánybiztost.
A helyzetet fokozza, hogy a jelentés jóváhagyása mellett a kormány elfogadott egy határozatot is, mely egyebek mellett kötelezi a kormányhivatal vezetőjét, Juraj Gedrát, hogy március végéig dolgozzon ki egy javaslatot a járványügyi kormánybiztos hatáskörének bővítésére. Emellett kötelezik az egészségügyi minisztériumot egy olyan dokumentum kidolgozására, amely felülvizsgálja a járványügyi megállapodás jelenlegi állapotát, különös tekintettel az ország szuverenitásának megőrzésére, illetve egy törvénymódosítást is elvárnak Kamil Šaško (Hlas) tárcavezetőtől, mellyel pontosabban meghatározza, mi számít világjárványnak.
Felkerestük az egészségügyi minisztériumot és rákérdeztünk, hogyan reagálnak Kotlár jelentésének elfogadására, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Gedra ezt a kritikát folytatva az Infovojna nevű dezinformációs csatornán arról beszélt, ideje nyomást gyakorolni a rendőrségre, mert nem érkeznek a konkrét eredmények. Szerinte személyi változtatásokra is szükség lenne a testületnél, utalva Fico kijelentésére Bárdyovával kapcsolatban.
„A választás óta már másfél év telt el, ezt így már nem lehet tovább tűrni. Ha nem tudnak cselekedni, arról nyíltan beszélnünk kell”
– fogalmazott Gedra.
Nem az első eset…
Maškarová alig másfél hete foglalta el a rendőrfőkapitányi széket, vagyis Ficóék szinte azonnal támadásba lendültek Šutaj Eštok jelöltje ellen. Bár nyíltan egyelőre nem beszéltek erről, de a jelek alapján a miniszterelnök nem elégedett a belügyminiszter lépésével.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter Jana Maškarovát nevezi ki az országos rendőrfőkapitányi pozícióba – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján. A hatóság történetében most először fordul elő, hogy egy nő foglalhatja el a rendőrfőkapitányi széket.
Maškarová előtt nem teljesen ismeretlen a rendőrség vezetése, 2018 és 2021 között rendőrfőkapitány-helyettesként tevékenykedett, de korábban a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökségnél (NAKA) is vezetői funkciót töltött be. Šutaj Eštok kiemelte, Maškarová közel 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ő az első nő, aki a rendőrség kötelékében megszerezte a tábornoki rangot, 2019-ben tüntette ki Andrej Kiska akkori köztársasági elnök.
Meg vagyok győződve arról, hogy ő a megfelelő személy a rendőrség vezetésére, hiszen ugyanazokat a prioritásokat tartja szem előtt, mint én, belügyminiszterként
– fogalmazott Šutaj Eštok, majd példaként az illegális bevándorlás elleni küzdelmet és a rendőrségen belüli helyzet stabilizálását emelte ki.
Maškarová hozzátette, amikor a karrierje elején belépett a hatóság kötelékébe, még nem voltak ilyen méretű, munkahiányból adódó problémák.
Olyan közeget szeretnék kialakítani, amelyben a rendőrök nem frusztráltak, éppen ellenkezőleg, motiváltak, támogatva érzik magukat és büszkék arra, hogy hol dolgoznak
– magyarázta.
Kapcsolódó cikkünk
Hiába a kormány által ígért ötezer eurós juttatás, a tapasztalt rendőrök tömegével vonulnak nyugdíjba. A szakértők szerint a belügyminiszter javaslata stabilitás helyett szabályos exodust eredményezett, ami az ország közbiztonságára is hatással lesz. A helyzet egyes, a szlovákiai magyarok által lakott régiókban is kritikus.
Hogyan próbálta orvosolni a személyzeti hiányt a Fico-kabinet;Működött -e Ficóék taktikája;Milyen következményekkel járhat a rendőrök tömeges távozás;Mely régiókban okoz kifejezetten nagy gondot a rendőrhiány;
A rendőrség évek óta komoly személyzeti hiánnyal küzd, az utóbbi egy évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. Mindössze kilenc hónap alatt 1 165-én távoztak a rendfenntartó szervek kötelékéből. Ezzel szemben az újonnan érkezők száma nem haladta meg a 600 főt, így már Robert Fico kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül a kérdést. A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) stabilizációs juttatást javasolt, a legfrissebb adatok azonban egyértelműen jelzik, hogy az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Hosszútávú emelés helyett egyszeri bónusz
A rendőrök fizetésemelésre számítottak, ehelyett azonban egyszeri juttatást kaptak a politikusoktól, amely kifizetésének feltételeit mindössze az érintettek egy bizonyos csoportja teljesíti. A kormány ugyanis a stabilizációs és felvételi támogatások mellett tette le a voksát. A stabilizációs juttatás értelmében azok a rendőrök, akik 2025 júliusáig fel tudnak mutatni legalább 20 szolgálatban eltöltött évet, 5 000 eurót igényelhetnek, ha vállalják, hogy még legalább 3 évig nem hagyják el a rendfenntartó szervek kötelékét. A feltétel beépítésére azért volt szükség, mert a politikai változások mellett a szolgálati nyugdíjak nagyvonalú valorizációja (14,5 százalék) miatt egyre többen vonulnak civilbe.
A toborzási támogatás összege ugyancsak 5 000 euró, amelyet azt követően folyósítanak, hogy az érintett befejezte a szükséges képzést és hivatalosan is munkába állt. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az 5 000 euró mindkét esetben bruttó összeg, az érintettek tehát ennél jóval kevesebb pénzt kapnak kézhez, mivel előtte megadózzák azt.
A parlament emellett az eddigi 500 euróról 700 euróra emelte a lakhatási hozzájárulást. Az érintettek szerint rendszerszintű megoldásra lenne szükség, a kormány azonban ragtapasszal próbál ellátni egy nyílt sebet.
Beigazolódtak az ellenzék sejtései
Az ellenzék közvetlenül a kabinet terveinek bemutatása után arra figyelmeztetett, hogy a „stabilizációs juttatás a rendőrök megcsúfolása”, amivel „a koalíció Szlovákia biztonságát veszélyezteti, mivel a tömeges távozások miatt fennáll a veszélye a rendőrség meggyengülésének”. Az év végéhez közeledve megérkeztek a legfrissebb statisztikai adatok, amik arra engednek következtetni, hogy az ellenzék aggályai nem voltak alaptalanok.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint 2024. október 31-ig mindössze 2 650 személynek folyósították a stabilizációs juttatást. A szaktárca egyúttal azt is megerősítette, hogy a távozók száma novemberre 2 053-ra emelkedett, ez pedig még mindig nem a végleges adat, decemberben ugyanis több tucatnyian tervezik beadni a felmondásukat.
Ezt akár úgyis értelmezhetnénk, mintha egy egész regionális igazgatóság eltűnt volna a térképről
– nyilatkozta korábban az Aktuality-nek a rendőrszakszervezet vezetője, Pavol Paračka, aki azt próbálta érzékeltetni, mennyire drasztikus a személyzeti hiány.
Összeomlás nem, komplikációk igen
„Az, hogy senki nem válaszolna a 158-as segélyhívón, valószínűleg nem fog megtörténni. A körzetek összevonására viszont reális esély van. Egy ilyen lépés még inkább leterhelné a rendőröket, ami a gyakorlatban úgy nyilvánulhat meg, hogy a járőrök kevésbé lesznek elérhetőek. Elképzelhető ugyanis, hogy az, aki korábban 20 ezer lakost szolgált ki, 50 ezer lakosért lesz felelős” – mutatt rá Štefan Birmon rendőr nagyjából egy hónapja az általa szervezett tiltakozáson.
Birmon egyúttal azt is megjegyezte, növekszik majd az időtartam is, amíg a járőrök egy-egy bejelentés után a helyszínre érnek, de a bűncselekmények dokumentálása is elhúzódhat, bonyolódhat.
A lakosok a hívást követően nem egy, hanem akár két-három-négy órát is várnak majd
– figyelmeztet a szakszervezet vezetője is, aki szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a civilbe távozó rendőrök komoly tapasztalattal rendelkeztek, akiket nem lesz egyszerű pótolni.
Egyik régió sem áll túl jól
A rendőrhiány országos probléma, egyes régiók helyzete azonban még az átlagosnál is súlyosabb. Azt azonban nehéz megmondani, pontosan mely megyék vannak a legrosszabb helyzetben, mivel a belügyminisztérium konkrétumok helyett általánosít.
„A legnagyobb személyzeti hiány azokban a régiókban tapasztalható, amelyek nagyobbak, így több kisebb szervezeti egységből állnak össze” – fogalmaz rendszeresen hasonlóan homályosan a szaktárca a különböző közleményekben.
A szakszervezet vezetője, Pavol Paračka azonban árnyalta a képet.
Vegyük például Pozsony Óváros városrészét, ott szinte már nincs, aki szolgáljon. Nem tudom, van -e még elég rendőr arra, hogy járőrözzenek
– jelentette ki Paračka, aki azt is megjegyezte, hogy jelentős veszteségekre számíthat továbbá Nagyszombat (az álláshelyek csaknem 20 százaléka betöltetlen) és Nyitra megye, de a helyzet Kelet-Szlovákiában sem ideális.
Úgy gondolja, elsősorban a fiatalok számára kellene vonzóvá tenni a rendőri hivatást, akár a fizetések, a lakhatási támogatás vagy a karrierfejlődés terén. Azt viszont nem pontosította, hogy ezeket a célokat milyen konkrét intézkedésekkel szeretné elérni, elmondása szerint először a parlament védelmi bizottsága előtt mutatná be őket.
Érdekes
1975-ben született Csacán. 1989 és 1993 között a helyi gimnáziumban tanult, majd 1995-től 1996-ig a Bazini Rendészeti Szakközépiskolát látogatta. Pályafutását a Pozsonyi Rendőrakadémián folytatta (1999 – 2004), ahol diplomát is szerzett. Egyetemi évei alatt már terepen is dolgozott, kezdetben mint járőrfelügyelő, mégpedig a rendőrség pozsonyi kerületi parancsnokságán.
A kétezres évek közepén több vezetői tisztséget is betöltött az említett intézményben, míg 2011-ben át nem került a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalhoz (ÚBOK), amelyet 2012-ben átalakítottak Nemzeti Bűnüldöző Ügynökséggé (NAKA). Maškarová a NAKA-nál is dolgozott, a pozsonyi kirendeltségének igazgatóhelyettese volt, majd 2014 és 2017 között át is vette a részleg vezetését. 2017 és 2018 között a NAKA igazgatóhelyettesévé választották, majd 2018-ban Denisa Saková akkori belügyminiszter (jelenleg gazdasági tárcavezető) kinevezte őt az országos rendőrfőkapitány helyettesének. Utóbbi tisztségéről 2021 decemberében mondott le, és 2025-ig a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBÚ) dolgozott, melynek 2023 decemberétől az igazgatóhelyettese volt. (forrás: TASR)
Jana Maškarová életútja
Az előző rendőrfőkapitány, Ľubomír Solák távozását január 18-án jelentette be a belügyi tárcavezető. Soláknak a szepesófalui gimnáziumban történt, két halálos áldozattal járó késes támadás miatt kellett elhagynia a rendőrfőkapitányi pozíciót. A 18 éves elkövető problémás viselkedéséről ugyanis tudomása volt a hatóságoknak, hiszen a tanárok és a diákok is jelezték félelmüket, de a rendőrség mégsem hozta meg a megfelelő prevenciós intézkedéseket.
Kapcsolódó cikkünk
Távozik funkciójából Ľubomír Solák országos rendőrfőkapitány – jelentette be Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szombat esti sajtótájékoztatóján. A döntést a szepesófalui (Spišská Stará Ves – Késmárki járás) gimnáziumban csütörtökön történt, két halálos áldozattal és egy súlyos sérülttel járó késes támadással hozta összefüggésbe.
Solákkal együtt, azonnali hatállyal menesztik a szepesófalui rendőrkapitányság vezetőjét is. Šutaj Eštok ezt azzal magyarázta, hogy az Ellenőrzési Szolgálati Hivatal (ÚIS) megállapításai szerint a körzeti rendőrkapitányság nem hozott megfelelő megelőző intézkedéseket annak ellenére, hogy tudomásuk volt a támadást elkövető diák, a 18 éves Samuel S. problémás viselkedéséről. „Tanárok és diákok is jelezték, hogy a diák félelmet kelt az iskolában” – fűzte hozzá, egyúttal további felelősségre vonásokat helyezett kilátásba.
Solák menesztését az eset súlyosságával indokolta.
Az új országos rendőrfőkapitány kinevezéséig Rastislav Polakovič tölti be a posztot.
Az ellenzék a belügyminiszter fejét is követeli
A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) üdvözölte Ľubomír Solák távozását a rendőrség éléről. Lenka Kovárová, a mozgalom szóvivője szerint azonban a belügyminiszternek, Matúš Šutaj Eštoknak is le kellene mondania, miután vezetése alatt a rendőrség képtelenné vált a bűncselekmények felderítésére. Ezt elsősorban politikai beavatkozásokkal és szervezeti káosszal magyarázzák, amelyek a rendőrségbe vetett bizalom csökkenéséhez, a rendőrök tömeges távozásához és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) széteséséhez vezettek.
Roman Mikulec (Szlovákia, Za ľudí, KÚ) szerint Matúš Šutaj Eštoknak politikai felelősséget kellene vállalnia, és azonnal le kellene mondania. „A rendőrfőkapitány távozása nem hozza vissza a két ártatlan ember életét. Többször is felszólítottuk Šutaj Eštokot, hogy váltsa le az alkalmatlan rendőrfőkapitányt, de ezt nem tette meg” – hangsúlyozta Mikulec.
Az SaS szerint Solák távozása újabb bizonyítéka a rendőrség szétesésének. „Ľubomír Solákról mindössze kétszer hallottunk – először, amikor kinevezték, és másodszor, amikor lemondott” – jegyezte meg Branislav Gröhling pártelnök. Juraj Krúpa (SaS) szerint sem Solák, sem Šutaj Eštok nem képes megfelelően irányítani a rendőrséget, és biztosítani az állampolgárok biztonságát. Martina Bajo Holečková (SaS) hozzátette, Solák leváltásához csupán az alkalmas pillanatra vártak, és szerinte az országos rendőrfőkapitány pozícióját Branislav Zurian fogja betölteni.
Kapcsolódó cikkünk
Az ügyészség kényszer-pszichiátriai kezelés elrendelését kérte, ám a bíróság elutasította azt.
Két nappal a szepesófalui (Spišská Stará Ves – Késmárki járás) gimnáziumban történt, két halálos áldozattal és egy súlyos sérülttel járó késes támadás előtt, január 14-én a Poprádi Járásbíróság késmárki kirendeltsége döntött a 18 éves gyanúsított, Samuel S. egy korábbi ügyében. Az ügyészség kényszer-pszichiátriai kezelés elrendelését kérte, de a bíróság ezt elutasította – számolt be a Markíza.
Ivana Petrufová, az Eperjesi Kerületi Bíróság és a hatáskörébe tartozó járásbíróságok szóvivője szerint az ügyész javaslatát azért vetették el, mert nem sikerült bizonyítani, hogy Samuel a 2022-ben elkövetett bűncselekményét mentális zavar miatt követte el. Az ügyész fellebbezést nyújtott be, így a kérdésben a fellebbviteli bíróság dönt.
Már korábban is elítélték
Samuel 2022 februárjában egy osztálytársa ellen elkövetett fizikai támadás miatt ítélték el. Az eset során Samuel ököllel ütötte a lányt, majd amikor az a földre került, megrúgta. Az incidens Késmárkon történt, az áldozat sérülései orvosi ellátást igényeltek.
A bíróság akkor négy hónap felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki Samuelre, 18 hónapos próbaidővel és pártfogó felügyelettel. Emellett megtiltották, hogy öt méternél közelebb menjen áldozatához.
Kapcsolódó cikkünk
Csütörtök délután késes támadás történt egy szepesófalui (Spišská Stará Ves – Késmárki járás) gimnáziumban. A támadásnak két halálos áldozata van, egy további személy állapota válságos. A 18 éves támadó elmenekült, a rendőrség azonban rövid időn belül elfogta.
19:38 – A társadalomnak nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre, mutatott rá Václav Hřích szociológus, aki szerint ebben az esetben egyéni túlkapásról van szó, de úgy véli, a vizsgálat ki fogja deríteni a valódi indítékot.
„A megelőzés nagyrészt az oktatási rendszer feladata lesz, és ez valószínűleg nagyon hosszú távú feladat” – jegyezte meg a szociológus.
19:20 – Az igazgatóhelyettesre az irodájában, a diáklányra pedig a folyosón rontott rá a támadó, közölte a Markíza televízióval a helyi szociális otthon egyik gondozója, aki röviddel a támadás után érkezett a gimnáziumba, az áldozatokon azonban már nem tudott segíteni.
Az intézmény diákjai a támadás után az otthonban kerestek menedéket. Miután elmondták, mi történt az iskolában, a gondozónő rohant segíteni.
18:50 – A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerint a tragédia annak a következménye, hogy a társadalom egyre mélyebbre süllyed a problémák tengerében.
„Mi a szövetségben tudatában vagyunk annak, hogy aktívan kell dolgoznunk az ilyen kihívások megoldásán, a megelőzés megerősítésén és olyan feltételek megteremtésén, amelyek megakadályozzák az egyének kudarcát és megvédik az ártatlanok életét” – közölte a ZMOS elnöke, Jozef Božik, aki szerint eljött az ideje, hogy meginduljon a társadalmi párbeszéd a mentális egészséget érintő kérdések kapcsán.
18:47 – A szepesófalui gimnáziumban pénteken szünetel az oktatás, jelentette be az intézmény igazgatója.
18:43 – Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke elítélte a tragédiát.
„Mély fájdalommal és megdöbbenéssel értesültünk a tragikus támadásról. Elítélünk minden erőszakot, annál is inkább, ha azt egy olyan iskola területén követik el, amelynek biztonságos helynek kellene lennie a tanulók, a diákok és a személyzet számára” – közölte Ondek.
18:41 – Az IPčko polgári társulás a tragédia kapcsán jelezte, hogy egy csoportjuk a helyszínen tartózkodik, és lelki segítséget nyújtanak az érintetteknek. A civil szervezet szakemberei egyebek mellett azt hangsúlyozták, a gyerekeknek és fiataloknak ilyenkor leginkább a szülők, tanárok, szeretteik és szakemberek támogatására, segítségére és biztonságérzetére van szükségük. „Fontos, hogy meghallgassuk őket, érzékenyek legyünk az igényeikre, és ne gyakoroljunk most semmilyen nyomást rájuk, hogy teljesíteniük kell. Legyünk ott mellettük és velük.”
18:37 – A tárcavezetők a közös sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy egy diák és egy tanár vesztette életét. Egy diáklány pedig súlyosan megsérült, és jelenleg is a poprádi kórházban ápolják, az állapota stabil. A sérültek számát azonban továbbra sem pontosították.
18:35 – Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker közölte, hogy a diák individuális tanterv alapján haladt, így minden fél évben vizsgát kellett tennie az általa látogatott oktatási intézményben.
18:34 – A belügyminiszternek egyelőre nincs információja arról, hogy a diák bármilyen problémás, esetleg radikális csoport tagja lenne. Arról egyelőre nem közöltek információkat, mi lehetett a támadó indítéka.
18:32 – A főügyész, Maroš Žilinka jelezte, hogy a nyomozás még nagyon korai szakaszban van, azonban nem kizárt, hogy a cselekményt előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságnak minősítik.
18:30 – Az országos rendőrfőkapitány, Ľubomír Solák tájékoztatása szerint az elkövető egy órán keresztül menekült. A rendőrségnek a község határain túl, egy erdős területen sikerült elfognia.
18:20 – Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker jelezte, hogy intervenciós csoportokat állítottak fel, akik az érintett diákoknak és családjuknak egyaránt támogatást nyújtanak. A szaktárca pedig egy kézikönyvet is kiadott arról, hogyan beszéljenek a pedagógusok a gyerekekkel a történtekről. Šutaj Eštokhoz hasonlóan Drucker is mindenkit önmérsékletre intett.
18:10 – A belügyi tárca vezetője, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) a támadás helyszínén tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, a kormány a jövőben mindent megtesz a diákok és a tanárok védelmében. A belügyminiszter méltatta a rendfenntartó szervek összehangolt és gyors fellépését, amivel a helyzetet kezelték. A közvéleményt, a politikusokat és a sajtót pedig arra kérte, az indulatok szítása helyett próbáljanak racionálisak és nyugodtak maradni.
17:30 – Szlovákiában korábban is történt már hasonló tragédia, nem a mostani volt az első eset, amikor egy diák késsel támadt a társaira
17:10 – A gyermekjogi biztos, Jozef Mikloško szerint a mai támadás fájdalmas emlékeztető, hogy a gyermekeink biztonsága mennyire törékeny, ezért mindenkit cselekvésre szólított fel.
„Az iskolának biztonságos helynek kell lennie, a bizalom és a béke közegének, ahol a gyermekek félelem nélkül fejlődhetnek” – hangsúlyozta Mikloško.
17:02 – A cseh külügyminiszter, Ján Lipavský szerint a szlovákiai tragédia mindenkit érint, senki nem hunyhat szemet a társadalomban eluralkodó kegyetlenség felett.
„Megrázott a szomszédos Szlovákiában történt tragikus támadás szomorú híre. Ez a brutális tett mindannyiunkat megérint és megerősíti, hogy a kegyetlenségnek nem lehet helye a társadalmunkban. Gondolok az áldozatok szeretteire és családjaira, és az egész országra” – írta Lipavský.
16:50 – Meg nem erősített információk szerint a kormányfő, Robert Fico (Smer) is a tragédia helyszínére tart.
16:35 – A pénzügyi tárca vezetője, Ladislav Kamenický (Smer), a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas), a régiófejlesztési miniszter, Richard Raši (Hlas), valamint az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer), Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter, az igazságügyi tárca vezetője, Boris Susko (Smer) és a sportminiszter, Dušan Keketi (SNS-jelölt) is őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok családjának, a sebesülteknek pedig mielőbbi felépülést kívántak.
16:32 – „Megdöbbentett a mai tragédia. Ez az esemény nagyon megvisel, különösen nőként és anyaként. Őszinte részvétem az áldozok családjának” – mondta Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter.
16:30 – Branislav Gröhling, az SaS elnöke szintén részvétét fejezte ki. „Remélem, nem lesz több áldozata ennek a szörnyű tragédiának” – írta a közösségi hálón.
16:29 – Andrej Danko csütörtöki sajtótájékoztatóján elítélt mindenfajta erőszakot, és azt mondta, nem érti, hogyan támadhat rá az osztálytársaira és a tanárra egy fiatal fiú. Véleménye szerint a társadalomnak vissza kellene térnie a hierarchiához és a tisztelethez. „A tisztelet és a megbecsülés elvész, veszekednek egymással a családtagok” – hangsúlyozta. Szerinte el kell gondolkodni azon, hogyan lehet megállítani a társadalomban elmélyülő gyűlöletet.
16:27 – A gimnáziumban elkövetett támadás áldozata egy 18 és egy 51 éves nő. Egy 18 éves nőt pedig közepesen súlyos sérülésekkel szállítottak a poprádi kórházba, tájékoztatta a TASR hírügynökséget Danka Capáková, az országos mentőszolgálat operatív központjának (OSZZS) szóvivője.
16:24 – Az egész társadalomnak el kell ítélnie mindenfajta agressziót és erőszakot, és vissza kell térnie a kölcsönös tisztelethez, valamint a szabályok és a tekintélyek iránti megbecsüléshez – idézte a TASR Peter Žigának, a parlament alelnökének a szavait.
16:15 – Milan Majerský, a KDH elnöke és Eperjes megye elnöke őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. „Ez az esemény mindannyiunkat megrázott, és emlékeztet bennünket iskoláink biztonságának fontosságára” – jelentette ki Majerský, aki maga is a helyszínre utazik.
16:10 – Ilyen szörnyű erőszaknak nincs helye a társadalmunkban, írta közösségi oldalán Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, akit megdöbbentett a hír. Šimečka részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóknak.
16:04 – A Markíza úgy tudja, a késes támadásnak két halálos áldozata van, rajtuk kívül további két személy megsérült – egyikük súlyosan, míg a másik diák könnyebben. A 18 éves támadó indítéka továbbra is ismeretlen, noha már a múltban is halálos fenyegetésekkel illette volt osztálytársait.
15:47 – Az iskola környékét elkerítették. Helyszíni felvételek.
15:43 – A Denník N információi szerint a késes támadás sérültjét, akit válságos állapotban szállítottak kórházba, Poprádon kezelik. A jelenlegi információk szerint a támadásnak nincs több sérültje. Két ember meghalt, egyikük az intézmény igazgató-helyettese, a másik egy diáklány.
15:35 – A kormányfő, Robert Fico (Smer) szerint nehéz megérteni a történteket.
„Próbálom összegezni az összes releváns adatot. Ebben a pillanatban annyit mondhatok, hogy részvétemet fejezem ki az elhunytak családjának, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánok. Mindenkinek pedig, aki túlmotivált, politikai csendet ajánlok” – írta a miniszterelnök közösségi oldalán.
15:30 – A volt belügyminiszter, Roman Mikulec (Szlovákia mozgalom) a tragédia kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a kormányfő, Robert Fico korábbi kijelentése, mely szerint a diák, aki véleményt nyilvánított, pofont érdemel, teljességgel elfogadhatatlan. Mindenkit felszólított, hogy hagyjanak fel a hangulatkeltéssel, amivel már a miniszterelnök elleni merénylet után le kellett volna számolni.
15:24 – A Középiskolák Diáktanácsa (ŠRSŠ) szerint a tragédia egy szörnyű jel, amit a társadalom egyáltalán nem hagyhat figyelmen kívül. A diákok érdekvédelmi szervezete a következő órákban tanácskozást kezdeményez az oktatási tárca vezetőjével is.
„Az ŠRSŠ-t megrázzák a történtek. A gyűlölet, amellyel nem foglalkoznak, egyre növekszik, és egyre inkább befolyásolja a diákokat és az ő hozzáállásukat, véleményüket vagy megnyilvánulásaikat” – olvasható a diákok közleményében, amelyben azt is leszögezték, mindenkin múlik, hogyan alakul a társadalmunk jövője.
„Az iskoláknak olyan helyeknek kell lenniük, ahol a fiatalok, tanulhatnak és egy jobb jövőről álmodnak. Ehelyett azonban azt látjuk, hogy az erőszak és a gyűlölet utat talál az osztálytermekbe” – figyelmeztettek mindenkit, hogy eljött az ideje megállítani az erőszakot.
15:18 – A főügyész, Maroš Žilinka személyes tájékoztatást vár az eperjesi kerületi ügyésztől a támadás kapcsán.
15:16 – A külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a közösségi oldalán reagált a tragédiára.
„Megdöbbentettek a történtek, és őszinte részvétemet fejezem ki az áldozatok családjának és szeretteinek, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kívánok” – írta a tárcavezető.
15:12 – A Denník N arról ír, hogy a támadó diáknak, a 18 éves S. S.-nek csütörtökön bizottsági vizsgái lettek volna, miután a szepesófalui iskolába egy késmárki gimnáziumból lépett át, ahonnan a Markíza szerint azért rúgták ki, mert támadással fenyegette ottani osztálytársait.
15:06 – Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker megérkezett a helyszínre, és támogatásáról biztosította az iskola fenntartóját, a várost, valamint az oktatási intézmény vezetőségét, a tanulókat és a személyzetet. „Kiemelt figyelmet fordítunk a tragédia által érintett gyermekek, tanárok és a teljes személyzet pszichológiai és egyéb szakmai támogatására.” Emellett a válságstábokkal együttműködve krízisvonalat hoztak létre az esemény által érintettek számára.
„Arra kérek mindenkit – a politikusokat, a médiát és a nyilvánosságot –, hogy a lehető legnagyobb érzékenységgel közelítsenek ehhez a tragédiához, és kerüljék a találgatásokat vagy az elhamarkodott következtetéseket” – mondta az oktatási miniszter.
15:00 – A köztársasági elnök, Peter Pellegrini szerint egyetlen problémát sem lehet megoldani késsel vagy más fegyverrel.
„A viták békés és kifinomult, gyűlölet és erőszak nélküli megoldása azonban az egész nemzet és az egész társadalom célja kell, hogy legyen. Mindenkinek a maga módján hozzá kell járulnia ehhez, hogy a légkör és az emberek közötti kapcsolatok szintje ne adjon teret az emberi áldozatokkal járó erőszakos cselekményeknek” – mondta Pellegrini.
14:54 – A Magyar Szövetség sem hagyta szó nélkül a történteket. A párt részvétet nyilvánított az áldozatok családjának, majd megjegyezték, bár a szepesófalui gimnáziumában történt tragédiáról még nem sokat tudunk, azt mindenki érzékeli, hogy a társadalomban felgyülemlett feszültség, a gyűlöletbeszédek sokasága, illetve azt, hogy a verbális agresszivitás a politika és a közbeszéd elfogadott eszköze lett nem vezet jóra.
„Ha ezen továbbra sem tudunk vagy akarunk változtatni, számolnunk kell azzal, hogy a figyelem megszerzését szolgáló erőszakos esetek gyakoribbá, az agresszivitás pedig normalitássá válik. Ezt pedig nem akarhatjuk” – olvasható a párt közleményében.
14:54 – A Denník N úgy tudja, a támadót az elmúlt évben az iskola egyik legkiemelkedőbb diákjaként díjazták. Sikereket ért el regionális, megyei és járási versenyeken, emellett eredményesen képviselte az iskolát különböző sportversenyeken, futsal-, kosárlabda- és floorballmérkőzéseken.
14:47 – Strédl Terézia pszichológus úgy nyilatkozott lapunknak, hogy mindenképp odafigyeléssel és a megfelelő elégedetlenség-konfliktuskezelésével lehetne megelőzni az ilyen tragédiákat.
„Az egyik problémát a társadalomban kell keresni. Tele van agresszív töltettel, ami akármikor robbanhat. A másik az érzelmi intelligencia és az iskolai kapcsolata. Az iskola még mindig annyira értelem fókuszált, s azt fejleszti, vagy fejlesztené, hogy ebből kell kiindulni. Van is egy ilyen mondás: a mai gyerekek nagyon okosak, de vajon jobbak is? Itt van az a kérdőjel, amivel meg lehet előzni azt a rengeteg, kontrolálatlan indulatot ami a gyerekekben van. Nekik azonnal kell minden, rögtön meg kell csinálni, nem értelmezi a hallott szót, de egyből reagál. Hatalmas készültségi állapotban vannak az ingerekre, s rengeteg információt kapnak a mai világban, amik néha rosszul pingpongoznak az agyában, s helytelenül csapódnak le, mint a mostani esetben például” – mondta Strédl. Kiemelte, hogy mindenképp az agressziót kell kezelni, ami egy velünk született ösztönkésztetés, az önkontrollal van baj.
„Az első 6–8 évben alapozódik egy ember személyisége, ott kell a gyereket szabályozni, hogy mi a helyes és a helytelen, mi a jó és a rossz. Ha ez majomszeretettel, vagy nem odafigyeléssel, esetleg túlzott szigorral történik, akkor mind hozza magával azt, hogy nem tudja megfelelően kezelni az indulatait” – részletezte. Hozzátette azt is, hogy három krízis időszaka van az emberöltőnek. Első a dackorszak, amikor a gyerek megpróbálja a lehetőségeit a környezetével szemben, második pedig a serdülőkor, itt történik a túlérzékenység. „Túlérzékenység, túlbírálat, a túlzott igazság követése hozza magával az előző évek, évtizedek begyűjtött elégedetlenségét. Azt látjuk, hogy ez az elégedetlenségi potenciál mindenkiben benne van. Ugyanúgy a szülőkben, a gyerekekben, a pedagógusokban, a tanulókban. Ezeknek a lecsapódásából sajnos ilyen tragédiák történhetnek” – zárta gondolatait. (kzs)
14:45 – Az egészségügyi tárca vezetője, Kamil Šaško (Hlas) közösségi oldalán azt írta, rendkívül sajnálja a történteket. „Őszinte részvétemet fejezem ki az áldozatok családjainak és szeretteinek. Az ilyen cselekményeknek nincs helye a társadalmunkban.”
14:35 – Vendégh Krisztina, a galántai Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ szociálpedagógus szakembere elmondta, az ilyen esetek után 24–48 órán belül válságkezelő beavatkozást kell alkalmazni a diákoknak, pedagógusoknak, esetleg a szülőknek is, de leginkább az osztályokban.
„A legfontosabb, hogy stabilizálják a gyerekeket és a pedagógusokat, hogy képesek legyenek feldolgozni a történteket. Azért nem azonnal végzik ezt a szakemberek, mert a tragédia elszenvedői sokkos állapotba kerülnek, amikor még nem is képesek az érzéseikkel azonosulni vagy megfogalmazni azokat. Fontos, azonban, hogy utána ezekkel az érzésekkel dolgozzanak, majd kiutat találjanak belőlük a diákok és tanárok csoportosan a szakemberekkel. Akinél maradandó trauma, illetve poszttraumás stressz alakul ki, annak individuális segítségre is szüksége van, pszichológusok, terápiában segítenek földolgozni a traumát” – magyarázta a szociálpedagógus, aki szerint az agresszív viselkedés sajnos egyre gyakoribb mostanság az iskolákban és a társadalomban. Ugyanakkor úgy véli, az ennyire kiéleződő esetek, amelyek akár ilyen támadásokban is megnyilvánulnak, nem gyakoriak. Mint fogalmazott, a központban dolgozó kollégákkal észlelik, hogy agresszívabbak a diákok, a felhalmozott, elnyomott érzések aztán ilyen formába törhetnek elő. (tb)
14:30 – A belügyminiszter mellett az oktatási miniszter, Tomáš Drucker (Hlas) is úton van a tragédia helyszínére. Ha megérkezik, bővebb tájékoztatással szolgál majd.
14:28 – Ján Kurňava, Szepesófalu polgármestere lapunknak elmondta, ez egy nagyon szörnyű, tragikus incidens, amire senki sem számított, de mindenkit arra kérnek, hogy értsék meg, jelenleg nem szolgálhatnak további információkkal. „A történtek felderítése és a kivizsgálás még folyamatban van. A tettes értesüléseink szerint már a rendőrök kezében van. Én személy szerint még nem voltam a helyszínen, csak hallottam a történteket, ezért nem tudom, pontosan hány sérült van, vagy hányan veszítettek életüket. Ez egy nagyon szomorú, sajnálatos incidens, ezért is kérjük az embereket, hogy az érintett feleket tartsák tiszteletben” – mondta. (nr)
14:16 – A történtekre a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) is reagált. A szaktárca vezetője részvétet nyilvánított az elhunyt személyek hozzátartozóinak, és jelezte, azonnal a tragédia helyszínére utazik.
14:13 – A gyanúsítottat rövid időn belül sikerült letartóztatni.
14:10 – Lapunk felvette a kapcsolatot a helyi polgármesteri hivatallal, valamint az intézmény vezetőjével, megkeresésünkre azonban egyikük sem reagált.
14:05 – A Markíza úgy tudja, a támadás egyik áldozata az intézmény igazgató-helyettese, a másik egy diáklány.
13:58 – A rendőrség közzétette a 18 éves támadó, S. S. arcképét. A hivatalos tájékoztatás szerint a férfi, aki jelenleg szökésben van, az iskola diákja. A támadó az intézmény egyik pedagógusát, valamint két diákot késelt meg.
Az illetékesek arra figyelmeztettek, aki látni véli a támadót, ne próbálja meg feltartóztatni, azonnal hívja a 158-as segélyhívót.
Korábban:
A Markíza értesülései szerint a támadásnak két halálos áldozata van, többen pedig megsérültek – erősítette meg Danka Capáková, az országos mentőszolgálat operatív központjának (OSZZS) szóvivője. Egyikük állapota válságos. A késelő elmenekült. A helyi hangosbemondóban arra figyelmeztették a lakosokat, hogy a városban egy felfegyverkezett férfi jár.
Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter lefújta a délutánra tervezett sajtótájékoztatóját, döntése vélhetően összefüggésben áll a történtekkel.
Problémás gyerek volt
Ugyanabban az évben, 2022 novemberében Samuel S.-t halálos fenyegetés és erőszakos fenyegetések miatt is elítélték egy osztálytársával szemben. Az eset még 2021 decemberében történt.
Miután Samuelt kizárták egy online tanóráról, üzeneteket kezdett küldeni az osztály lányainak a közösségi hálón, egy csoportban. Azt írta, hogy bosszút fog állni, és ha háborút akarnak, megkaphatják.
A kizárásért egy konkrét osztálytársnőjét tette felelőssé. Az illetőnek azt írta, hogy meg fogja verni, sőt akár meg is öli. Az üzeneteiben említette a lány elleni korábbi fizikai támadásait is – egyszer megütötte, máskor pedig biciklivel hajtott neki. A lány annyira félt, hogy ezután nem mert egyedül iskolába járni – írja a Markíza.
Ebben az ügyben a bíróság végül nem szabott ki új büntetést, mivel a korábban ugyanazon a bíróságon hozott ítéletet elegendőnek tartották.
A Markíza azt írja, a fiú már gyerekkorától kezdve agresszív volt. Erőszakos viselkedése miatt állítólag még az óvodából is kizárták.
(tvnoviny.sk)
Kapcsolódó cikkünk
Előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés, valamint annak kísérletével gyanúsítják a 18 éves Samuel S.-t, a szepesófalui (Spišská Stará Ves – Késmárki járás) gimnáziumban történt, két halálos áldozatot és egy súlyos sérültet követelő késes támadás gyanúsítottját – tájékoztatott Martina Sláviková, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az ügyész indítványozta a feltételezett elkövető vizsgálati fogságba helyezését – tette hozzá Sláviková. A javaslatról a Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) hivatott dönteni. Az ügyész indoklása szerint fennáll a szökés, valamint a bűncselekmény folytatásának veszélye. A bíróságnak az elkövetkező 48 órában kell ítéletet hoznia.
Amint arról korábban beszámoltunk, csütörtök délután késes támadás történt egy szepesófalui gimnáziumban. A támadásnak két halálos áldozata van, egy további személy állapota válságos.
Kapcsolódó cikkünk
Csütörtök délután késes támadás történt egy szepesófalui (Spišská Stará Ves – Késmárki járás) gimnáziumban. A támadásnak két halálos áldozata van, egy további személy állapota válságos. A 18 éves támadó elmenekült, a rendőrség azonban rövid időn belül elfogta.
19:38 – A társadalomnak nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre, mutatott rá Václav Hřích szociológus, aki szerint ebben az esetben egyéni túlkapásról van szó, de úgy véli, a vizsgálat ki fogja deríteni a valódi indítékot.
„A megelőzés nagyrészt az oktatási rendszer feladata lesz, és ez valószínűleg nagyon hosszú távú feladat” – jegyezte meg a szociológus.
19:20 – Az igazgatóhelyettesre az irodájában, a diáklányra pedig a folyosón rontott rá a támadó, közölte a Markíza televízióval a helyi szociális otthon egyik gondozója, aki röviddel a támadás után érkezett a gimnáziumba, az áldozatokon azonban már nem tudott segíteni.
Az intézmény diákjai a támadás után az otthonban kerestek menedéket. Miután elmondták, mi történt az iskolában, a gondozónő rohant segíteni.
18:50 – A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerint a tragédia annak a következménye, hogy a társadalom egyre mélyebbre süllyed a problémák tengerében.
„Mi a szövetségben tudatában vagyunk annak, hogy aktívan kell dolgoznunk az ilyen kihívások megoldásán, a megelőzés megerősítésén és olyan feltételek megteremtésén, amelyek megakadályozzák az egyének kudarcát és megvédik az ártatlanok életét” – közölte a ZMOS elnöke, Jozef Božik, aki szerint eljött az ideje, hogy meginduljon a társadalmi párbeszéd a mentális egészséget érintő kérdések kapcsán.
18:47 – A szepesófalui gimnáziumban pénteken szünetel az oktatás, jelentette be az intézmény igazgatója.
18:43 – Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke elítélte a tragédiát.
„Mély fájdalommal és megdöbbenéssel értesültünk a tragikus támadásról. Elítélünk minden erőszakot, annál is inkább, ha azt egy olyan iskola területén követik el, amelynek biztonságos helynek kellene lennie a tanulók, a diákok és a személyzet számára” – közölte Ondek.
18:41 – Az IPčko polgári társulás a tragédia kapcsán jelezte, hogy egy csoportjuk a helyszínen tartózkodik, és lelki segítséget nyújtanak az érintetteknek. A civil szervezet szakemberei egyebek mellett azt hangsúlyozták, a gyerekeknek és fiataloknak ilyenkor leginkább a szülők, tanárok, szeretteik és szakemberek támogatására, segítségére és biztonságérzetére van szükségük. „Fontos, hogy meghallgassuk őket, érzékenyek legyünk az igényeikre, és ne gyakoroljunk most semmilyen nyomást rájuk, hogy teljesíteniük kell. Legyünk ott mellettük és velük.”
18:37 – A tárcavezetők a közös sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy egy diák és egy tanár vesztette életét. Egy diáklány pedig súlyosan megsérült, és jelenleg is a poprádi kórházban ápolják, az állapota stabil. A sérültek számát azonban továbbra sem pontosították.
18:35 – Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker közölte, hogy a diák individuális tanterv alapján haladt, így minden fél évben vizsgát kellett tennie az általa látogatott oktatási intézményben.
18:34 – A belügyminiszternek egyelőre nincs információja arról, hogy a diák bármilyen problémás, esetleg radikális csoport tagja lenne. Arról egyelőre nem közöltek információkat, mi lehetett a támadó indítéka.
18:32 – A főügyész, Maroš Žilinka jelezte, hogy a nyomozás még nagyon korai szakaszban van, azonban nem kizárt, hogy a cselekményt előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságnak minősítik.
18:30 – Az országos rendőrfőkapitány, Ľubomír Solák tájékoztatása szerint az elkövető egy órán keresztül menekült. A rendőrségnek a község határain túl, egy erdős területen sikerült elfognia.
18:20 – Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker jelezte, hogy intervenciós csoportokat állítottak fel, akik az érintett diákoknak és családjuknak egyaránt támogatást nyújtanak. A szaktárca pedig egy kézikönyvet is kiadott arról, hogyan beszéljenek a pedagógusok a gyerekekkel a történtekről. Šutaj Eštokhoz hasonlóan Drucker is mindenkit önmérsékletre intett.
18:10 – A belügyi tárca vezetője, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) a támadás helyszínén tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, a kormány a jövőben mindent megtesz a diákok és a tanárok védelmében. A belügyminiszter méltatta a rendfenntartó szervek összehangolt és gyors fellépését, amivel a helyzetet kezelték. A közvéleményt, a politikusokat és a sajtót pedig arra kérte, az indulatok szítása helyett próbáljanak racionálisak és nyugodtak maradni.
17:30 – Szlovákiában korábban is történt már hasonló tragédia, nem a mostani volt az első eset, amikor egy diák késsel támadt a társaira
17:10 – A gyermekjogi biztos, Jozef Mikloško szerint a mai támadás fájdalmas emlékeztető, hogy a gyermekeink biztonsága mennyire törékeny, ezért mindenkit cselekvésre szólított fel.
„Az iskolának biztonságos helynek kell lennie, a bizalom és a béke közegének, ahol a gyermekek félelem nélkül fejlődhetnek” – hangsúlyozta Mikloško.
17:02 – A cseh külügyminiszter, Ján Lipavský szerint a szlovákiai tragédia mindenkit érint, senki nem hunyhat szemet a társadalomban eluralkodó kegyetlenség felett.
„Megrázott a szomszédos Szlovákiában történt tragikus támadás szomorú híre. Ez a brutális tett mindannyiunkat megérint és megerősíti, hogy a kegyetlenségnek nem lehet helye a társadalmunkban. Gondolok az áldozatok szeretteire és családjaira, és az egész országra” – írta Lipavský.
16:50 – Meg nem erősített információk szerint a kormányfő, Robert Fico (Smer) is a tragédia helyszínére tart.
16:35 – A pénzügyi tárca vezetője, Ladislav Kamenický (Smer), a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas), a régiófejlesztési miniszter, Richard Raši (Hlas), valamint az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer), Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter, az igazságügyi tárca vezetője, Boris Susko (Smer) és a sportminiszter, Dušan Keketi (SNS-jelölt) is őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok családjának, a sebesülteknek pedig mielőbbi felépülést kívántak.
16:32 – „Megdöbbentett a mai tragédia. Ez az esemény nagyon megvisel, különösen nőként és anyaként. Őszinte részvétem az áldozok családjának” – mondta Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter.
16:30 – Branislav Gröhling, az SaS elnöke szintén részvétét fejezte ki. „Remélem, nem lesz több áldozata ennek a szörnyű tragédiának” – írta a közösségi hálón.
16:29 – Andrej Danko csütörtöki sajtótájékoztatóján elítélt mindenfajta erőszakot, és azt mondta, nem érti, hogyan támadhat rá az osztálytársaira és a tanárra egy fiatal fiú. Véleménye szerint a társadalomnak vissza kellene térnie a hierarchiához és a tisztelethez. „A tisztelet és a megbecsülés elvész, veszekednek egymással a családtagok” – hangsúlyozta. Szerinte el kell gondolkodni azon, hogyan lehet megállítani a társadalomban elmélyülő gyűlöletet.
16:27 – A gimnáziumban elkövetett támadás áldozata egy 18 és egy 51 éves nő. Egy 18 éves nőt pedig közepesen súlyos sérülésekkel szállítottak a poprádi kórházba, tájékoztatta a TASR hírügynökséget Danka Capáková, az országos mentőszolgálat operatív központjának (OSZZS) szóvivője.
16:24 – Az egész társadalomnak el kell ítélnie mindenfajta agressziót és erőszakot, és vissza kell térnie a kölcsönös tisztelethez, valamint a szabályok és a tekintélyek iránti megbecsüléshez – idézte a TASR Peter Žigának, a parlament alelnökének a szavait.
16:15 – Milan Majerský, a KDH elnöke és Eperjes megye elnöke őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. „Ez az esemény mindannyiunkat megrázott, és emlékeztet bennünket iskoláink biztonságának fontosságára” – jelentette ki Majerský, aki maga is a helyszínre utazik.
16:10 – Ilyen szörnyű erőszaknak nincs helye a társadalmunkban, írta közösségi oldalán Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, akit megdöbbentett a hír. Šimečka részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóknak.
16:04 – A Markíza úgy tudja, a késes támadásnak két halálos áldozata van, rajtuk kívül további két személy megsérült – egyikük súlyosan, míg a másik diák könnyebben. A 18 éves támadó indítéka továbbra is ismeretlen, noha már a múltban is halálos fenyegetésekkel illette volt osztálytársait.
15:47 – Az iskola környékét elkerítették. Helyszíni felvételek.
15:43 – A Denník N információi szerint a késes támadás sérültjét, akit válságos állapotban szállítottak kórházba, Poprádon kezelik. A jelenlegi információk szerint a támadásnak nincs több sérültje. Két ember meghalt, egyikük az intézmény igazgató-helyettese, a másik egy diáklány.
15:35 – A kormányfő, Robert Fico (Smer) szerint nehéz megérteni a történteket.
„Próbálom összegezni az összes releváns adatot. Ebben a pillanatban annyit mondhatok, hogy részvétemet fejezem ki az elhunytak családjának, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánok. Mindenkinek pedig, aki túlmotivált, politikai csendet ajánlok” – írta a miniszterelnök közösségi oldalán.
15:30 – A volt belügyminiszter, Roman Mikulec (Szlovákia mozgalom) a tragédia kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a kormányfő, Robert Fico korábbi kijelentése, mely szerint a diák, aki véleményt nyilvánított, pofont érdemel, teljességgel elfogadhatatlan. Mindenkit felszólított, hogy hagyjanak fel a hangulatkeltéssel, amivel már a miniszterelnök elleni merénylet után le kellett volna számolni.
15:24 – A Középiskolák Diáktanácsa (ŠRSŠ) szerint a tragédia egy szörnyű jel, amit a társadalom egyáltalán nem hagyhat figyelmen kívül. A diákok érdekvédelmi szervezete a következő órákban tanácskozást kezdeményez az oktatási tárca vezetőjével is.
„Az ŠRSŠ-t megrázzák a történtek. A gyűlölet, amellyel nem foglalkoznak, egyre növekszik, és egyre inkább befolyásolja a diákokat és az ő hozzáállásukat, véleményüket vagy megnyilvánulásaikat” – olvasható a diákok közleményében, amelyben azt is leszögezték, mindenkin múlik, hogyan alakul a társadalmunk jövője.
„Az iskoláknak olyan helyeknek kell lenniük, ahol a fiatalok, tanulhatnak és egy jobb jövőről álmodnak. Ehelyett azonban azt látjuk, hogy az erőszak és a gyűlölet utat talál az osztálytermekbe” – figyelmeztettek mindenkit, hogy eljött az ideje megállítani az erőszakot.
15:18 – A főügyész, Maroš Žilinka személyes tájékoztatást vár az eperjesi kerületi ügyésztől a támadás kapcsán.
15:16 – A külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a közösségi oldalán reagált a tragédiára.
„Megdöbbentettek a történtek, és őszinte részvétemet fejezem ki az áldozatok családjának és szeretteinek, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kívánok” – írta a tárcavezető.
15:12 – A Denník N arról ír, hogy a támadó diáknak, a 18 éves S. S.-nek csütörtökön bizottsági vizsgái lettek volna, miután a szepesófalui iskolába egy késmárki gimnáziumból lépett át, ahonnan a Markíza szerint azért rúgták ki, mert támadással fenyegette ottani osztálytársait.
15:06 – Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker megérkezett a helyszínre, és támogatásáról biztosította az iskola fenntartóját, a várost, valamint az oktatási intézmény vezetőségét, a tanulókat és a személyzetet. „Kiemelt figyelmet fordítunk a tragédia által érintett gyermekek, tanárok és a teljes személyzet pszichológiai és egyéb szakmai támogatására.” Emellett a válságstábokkal együttműködve krízisvonalat hoztak létre az esemény által érintettek számára.
„Arra kérek mindenkit – a politikusokat, a médiát és a nyilvánosságot –, hogy a lehető legnagyobb érzékenységgel közelítsenek ehhez a tragédiához, és kerüljék a találgatásokat vagy az elhamarkodott következtetéseket” – mondta az oktatási miniszter.
15:00 – A köztársasági elnök, Peter Pellegrini szerint egyetlen problémát sem lehet megoldani késsel vagy más fegyverrel.
„A viták békés és kifinomult, gyűlölet és erőszak nélküli megoldása azonban az egész nemzet és az egész társadalom célja kell, hogy legyen. Mindenkinek a maga módján hozzá kell járulnia ehhez, hogy a légkör és az emberek közötti kapcsolatok szintje ne adjon teret az emberi áldozatokkal járó erőszakos cselekményeknek” – mondta Pellegrini.
14:54 – A Magyar Szövetség sem hagyta szó nélkül a történteket. A párt részvétet nyilvánított az áldozatok családjának, majd megjegyezték, bár a szepesófalui gimnáziumában történt tragédiáról még nem sokat tudunk, azt mindenki érzékeli, hogy a társadalomban felgyülemlett feszültség, a gyűlöletbeszédek sokasága, illetve azt, hogy a verbális agresszivitás a politika és a közbeszéd elfogadott eszköze lett nem vezet jóra.
„Ha ezen továbbra sem tudunk vagy akarunk változtatni, számolnunk kell azzal, hogy a figyelem megszerzését szolgáló erőszakos esetek gyakoribbá, az agresszivitás pedig normalitássá válik. Ezt pedig nem akarhatjuk” – olvasható a párt közleményében.
14:54 – A Denník N úgy tudja, a támadót az elmúlt évben az iskola egyik legkiemelkedőbb diákjaként díjazták. Sikereket ért el regionális, megyei és járási versenyeken, emellett eredményesen képviselte az iskolát különböző sportversenyeken, futsal-, kosárlabda- és floorballmérkőzéseken.
14:47 – Strédl Terézia pszichológus úgy nyilatkozott lapunknak, hogy mindenképp odafigyeléssel és a megfelelő elégedetlenség-konfliktuskezelésével lehetne megelőzni az ilyen tragédiákat.
„Az egyik problémát a társadalomban kell keresni. Tele van agresszív töltettel, ami akármikor robbanhat. A másik az érzelmi intelligencia és az iskolai kapcsolata. Az iskola még mindig annyira értelem fókuszált, s azt fejleszti, vagy fejlesztené, hogy ebből kell kiindulni. Van is egy ilyen mondás: a mai gyerekek nagyon okosak, de vajon jobbak is? Itt van az a kérdőjel, amivel meg lehet előzni azt a rengeteg, kontrolálatlan indulatot ami a gyerekekben van. Nekik azonnal kell minden, rögtön meg kell csinálni, nem értelmezi a hallott szót, de egyből reagál. Hatalmas készültségi állapotban vannak az ingerekre, s rengeteg információt kapnak a mai világban, amik néha rosszul pingpongoznak az agyában, s helytelenül csapódnak le, mint a mostani esetben például” – mondta Strédl. Kiemelte, hogy mindenképp az agressziót kell kezelni, ami egy velünk született ösztönkésztetés, az önkontrollal van baj.
„Az első 6–8 évben alapozódik egy ember személyisége, ott kell a gyereket szabályozni, hogy mi a helyes és a helytelen, mi a jó és a rossz. Ha ez majomszeretettel, vagy nem odafigyeléssel, esetleg túlzott szigorral történik, akkor mind hozza magával azt, hogy nem tudja megfelelően kezelni az indulatait” – részletezte. Hozzátette azt is, hogy három krízis időszaka van az emberöltőnek. Első a dackorszak, amikor a gyerek megpróbálja a lehetőségeit a környezetével szemben, második pedig a serdülőkor, itt történik a túlérzékenység. „Túlérzékenység, túlbírálat, a túlzott igazság követése hozza magával az előző évek, évtizedek begyűjtött elégedetlenségét. Azt látjuk, hogy ez az elégedetlenségi potenciál mindenkiben benne van. Ugyanúgy a szülőkben, a gyerekekben, a pedagógusokban, a tanulókban. Ezeknek a lecsapódásából sajnos ilyen tragédiák történhetnek” – zárta gondolatait. (kzs)
14:45 – Az egészségügyi tárca vezetője, Kamil Šaško (Hlas) közösségi oldalán azt írta, rendkívül sajnálja a történteket. „Őszinte részvétemet fejezem ki az áldozatok családjainak és szeretteinek. Az ilyen cselekményeknek nincs helye a társadalmunkban.”
14:35 – Vendégh Krisztina, a galántai Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ szociálpedagógus szakembere elmondta, az ilyen esetek után 24–48 órán belül válságkezelő beavatkozást kell alkalmazni a diákoknak, pedagógusoknak, esetleg a szülőknek is, de leginkább az osztályokban.
„A legfontosabb, hogy stabilizálják a gyerekeket és a pedagógusokat, hogy képesek legyenek feldolgozni a történteket. Azért nem azonnal végzik ezt a szakemberek, mert a tragédia elszenvedői sokkos állapotba kerülnek, amikor még nem is képesek az érzéseikkel azonosulni vagy megfogalmazni azokat. Fontos, azonban, hogy utána ezekkel az érzésekkel dolgozzanak, majd kiutat találjanak belőlük a diákok és tanárok csoportosan a szakemberekkel. Akinél maradandó trauma, illetve poszttraumás stressz alakul ki, annak individuális segítségre is szüksége van, pszichológusok, terápiában segítenek földolgozni a traumát” – magyarázta a szociálpedagógus, aki szerint az agresszív viselkedés sajnos egyre gyakoribb mostanság az iskolákban és a társadalomban. Ugyanakkor úgy véli, az ennyire kiéleződő esetek, amelyek akár ilyen támadásokban is megnyilvánulnak, nem gyakoriak. Mint fogalmazott, a központban dolgozó kollégákkal észlelik, hogy agresszívabbak a diákok, a felhalmozott, elnyomott érzések aztán ilyen formába törhetnek elő. (tb)
14:30 – A belügyminiszter mellett az oktatási miniszter, Tomáš Drucker (Hlas) is úton van a tragédia helyszínére. Ha megérkezik, bővebb tájékoztatással szolgál majd.
14:28 – Ján Kurňava, Szepesófalu polgármestere lapunknak elmondta, ez egy nagyon szörnyű, tragikus incidens, amire senki sem számított, de mindenkit arra kérnek, hogy értsék meg, jelenleg nem szolgálhatnak további információkkal. „A történtek felderítése és a kivizsgálás még folyamatban van. A tettes értesüléseink szerint már a rendőrök kezében van. Én személy szerint még nem voltam a helyszínen, csak hallottam a történteket, ezért nem tudom, pontosan hány sérült van, vagy hányan veszítettek életüket. Ez egy nagyon szomorú, sajnálatos incidens, ezért is kérjük az embereket, hogy az érintett feleket tartsák tiszteletben” – mondta. (nr)
14:16 – A történtekre a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) is reagált. A szaktárca vezetője részvétet nyilvánított az elhunyt személyek hozzátartozóinak, és jelezte, azonnal a tragédia helyszínére utazik.
14:13 – A gyanúsítottat rövid időn belül sikerült letartóztatni.
14:10 – Lapunk felvette a kapcsolatot a helyi polgármesteri hivatallal, valamint az intézmény vezetőjével, megkeresésünkre azonban egyikük sem reagált.
14:05 – A Markíza úgy tudja, a támadás egyik áldozata az intézmény igazgató-helyettese, a másik egy diáklány.
13:58 – A rendőrség közzétette a 18 éves támadó, S. S. arcképét. A hivatalos tájékoztatás szerint a férfi, aki jelenleg szökésben van, az iskola diákja. A támadó az intézmény egyik pedagógusát, valamint két diákot késelt meg.
Az illetékesek arra figyelmeztettek, aki látni véli a támadót, ne próbálja meg feltartóztatni, azonnal hívja a 158-as segélyhívót.
Korábban:
A Markíza értesülései szerint a támadásnak két halálos áldozata van, többen pedig megsérültek – erősítette meg Danka Capáková, az országos mentőszolgálat operatív központjának (OSZZS) szóvivője. Egyikük állapota válságos. A késelő elmenekült. A helyi hangosbemondóban arra figyelmeztették a lakosokat, hogy a városban egy felfegyverkezett férfi jár.
Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter lefújta a délutánra tervezett sajtótájékoztatóját, döntése vélhetően összefüggésben áll a történtekkel.
Nem is először fordul elő, hogy a Smer és a Hlas között vita alakul ki egy hlasos jelölt miatt: Zuzana Dolinková egészségügyi miniszter gyakorlatilag azután mondott le, hogy a kormányfő nyíltan utalt rá, nem végzi jól a munkáját. A Hlas politikusai akkor végig kiálltak a távozó tárcavezető mellett.
Maškarová a Plus 7 Dní információi szerint jó kapcsolatot ápol Denisa Saková gazdasági miniszterrel, és itt nemcsak munkakapcsolatra kell gondolni, hiszen a közösségi médiába feltöltött fotók bizonyítják, hogy a tárcavezető és a rendőrfőkapitány együtt töltik a szabadidejüket, például együtt járnak túrázni.
A bírálatokra egyelőre sem a rendőrség, sem a belügyminisztérium nem reagált.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
