Újabb terv a kötelező kényszeroltásra! – Öt zöldpárti képviselő beperelte az Európai Bizottságot a titkos vakcinaszerződések miatt

Újabb terv a kötelező kényszeroltásra! – Öt zöldpárti képviselő beperelte az Európai Bizottságot a titkos vakcinaszerződések miatt

A magyar nyelvű fősodratű média pártállástól függetlenül hallgat arról, hogy július 1-től az Európai Bizottság az egész Európai Unióban kötelezővé akarja tenni az oltási igazolásokat, azaz készülnek a kényszeroltások bevezetésére. Arról sem jelent meg semmilyen információ, hogy öt zöldpárti európai parlamenti képviselő beperelte az Európai Bizottságot a szigorúan titkos vakcinaszerződések miatt. Arra hivatkoznak, hogy az Európai Bizottság által közzétett, a lényeges információkat kitakaró változatok „lehetetlenné tették a megállapodások tartalmának megértését” – áll a politikusok közös nyilatkozatában

„A titkolózás a bizalmatlanság és a szkepticizmus táptalaja, és nincs helye a gyógyszeripari vállalatokkal kötött állami megállapodásokban” – jelentette ki Margrete Auken, a perben részt vevő dán európai parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy „az Európai Bizottság elutasítja a vakcinaszerződések átláthatóságát, ami befolyásolja a közvélemény bizalmát az EU azon képességében, hogy a lehető legjobb eredményt érje el polgárai számára”.

Az európai parlamenti képviselők az Európai Bizottság által a BioNTech, Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Johnson & Johnson és Novavax vakcinagyártókkal kötött szerződések részleteit követelik, beleértve az adagonkénti árat, az előlegfizetéseket, a vakcinaadományozás feltételeit, a felelősséget és a kártalanítási kérdéseket.

„A közpénzből történő vásárlásoknak nyilvános információkkal kellene járniuk, mindenképpen az egészségügyi kérdésekben” – mondta Kim van Sparrentak holland európai parlamenti képviselő és a perben részt vevő fél a képviselőcsoport közleményében, megjegyezve, hogy „az üzleti titok ürügyén történő titoktartás csak a bizonytalanságot és a félelmet táplálja”.

Auken és van Sparrentak mellett Tilly Metz (Luxemburg), Jutta Paulus (Németország) és Michele Rivasi (Franciaország), a parlament Covid-19 bizottságának elnöke is aláírta a keresetet. 

A luxembourgi Európai Bíróságon benyújtott keresetre akkor került sor, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy 

Hírdetés

minden uniós tagállamnak el kell fogadnia az uniós digitális Covid-igazolványt, egy olyan digitális egészségügyi útlevelet, amelyet azon személyek számára állítanak ki, akik igazolni tudják, hogy oltottak, a negatív PCR-teszttel rendelkeznek vagy felgyógyultak a Covid-19-ből.

 Bár az ilyen igazolások érvényességi ideje június végén lejárt volna, az Európai Bizottság nemcsak egy évvel meghosszabbítja, hanem július 1-jétől mind a 27 uniós tagállam számára kötelezővé teszi. 

Von der Leyen szerint jelenleg csak 15 országban alkalmazzák.

A lépésre annak ellenére kerül sor, hogy számos uniós tagállam csökkentette Covid-19-korlátozásait, és megszüntette a világjárvány első 18 hónapjában bevezetett szigorúbb intézkedések némelyikét. Németország, amely eredetileg minden 60 év feletti állampolgár számára kötelezővé tette volna a Covid-19 vakcina beadását, kénytelen volt elvetni ezeket a terveket, miután a Bundestag leszavazta őket. Mindezt annak ellenére, hogy az ország egészségügyi minisztere figyelmeztetett: a kormány újra bevezetheti a kötelező maszkviselést, mivel őszre a fertőzések növekedésére számít. 

A perre válaszolva az Európai Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a vakcinagyártókkal 2020-ban kötött szerződéseket, és arra hivatkozott, hogy „a bizottság feladata a szerződések tiszteletben tartása”. 

Akkoriban az uniós törvényhozóknak, akik látni akarták a szerződéseket, megtiltották, hogy jegyzeteket készítsenek, és titoktartási megállapodások aláírására kényszerítették őket.

Fél évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a világ nagy része a kötelező Covid-oltások felé tart. A felismerés azonban, hogy a gyártók kezdeti ígéretei ellenére a vakcinák nem voltak csodafegyverek – nem csak a terjedés megállítására, de a további fertőzés megelőzésére sem voltak képesek -, lehűtötte a közvélemény lelkesedését a kötelező vakcinázás iránt. Az egészségügyi aggályok és a nem beoltottakkal szembeni diszkriminációra vonatkozó panaszok szintén hozzájárultak ehhez. A gyártók, valamint a legtöbb tisztviselő azonban továbbra is kitartanak amellett, hogy a vakcinák „biztonságosak és hatékonyak”.
 


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »