Ezúttal a cs. és kir. 26. “esztergomi” gyalogezred magyar katonái váltak szlovák hősökké
Újabb szlovák történelemhamisítás
“Az osztrák-magyar hadseregben több olyan gyalogezred is létezett, amelyet bizonyos értelemben “szlováknak” nevezhetünk. Ez abból adódik, hogy ezen [ezredek] legénységét a mai Szlovák köztársaság területéről sorozták és mert a katonák jelentős részét épp szlovákok tették ki. Egy ilyen ezred volt a 26. gyalogezred.”
Egy ilyen történelmi csúsztatással kezdődik a Beszkidek Hadtörténeti Klub [Klub vojenskej histórie Beskydy] egyik online-cikke, amely az egykori cs. és kir. hadsereg magyar kiegészítésű ill. a Magyar Királyi Honvédség elesettjeinek névsorát teszi közzé. Az említett ezredet érintő cikksorozatuk immár hetedik részében a hadikórházakban elhunyt katonák nem teljes névsora olvasható. 65 név, közülük 50-en a mai Szlovákia területéről származó egyének – és természetesen mindannyian „szlovákok”.
Szlovákia szolgálatában…
A Beszkidek Hadtörténeti Klub többeknek ismerős lehet. Ez a társaság adta ki ugyanis 2019 elején az igen beszédes című „Slovensko (sic!) a prvá svetová vojna” [„Szlovákia (sic!) és az első világháború”] könyvet, melyet iskolák számára kedvezményesen árusítanak. Hogy 1914 és 1918 között milyen értelemben létezett „Szlovákia” ill. hogy ezen „ország” határai meddig nyúltak – főleg, hogy a tényleges határvonalat csak 1920-ban állapították meg –, az ismét a csúsztatás kategóriába sorolható. A Klub online oldala több ezred katonáit kutatja, ami igen nemes vállalkozás, a probléma azonban a narratívában rejlik, magyarul: Mit kezdünk a feldolgozott információval és hogyan tálaljuk azt a nagyközönségnek?
A „huszonhatosokról” röviden
A cs. és kir. 26. gyalogezred a közös hadsereg egyik tradícióban gazdag alakulata volt, amit még a 18. század elején alapítottak. Az ezred katonái több-kevesebb sikerrel harcoltak Nagy Frigyes poroszai és Napóleon franciái ellen, jelen voltak a 19. század összes nagy háborújában [1859, 1866] és 1914-1918 között is helytálltak. Egy 1914-es nemzetiségi kimutatás szerint, amit a Beszkidek Klub is megnevez, az ezred 53%-át magyarok adták [De akkor miért is „szlovák” a többség?], 38%-uk szlovák, a maradék 9% „egyéb” nemzetiségű – valószínűleg német vagy zsidó. Ezeket a számokat egyébként osztrák források is megerősítik. Az ezredparancsnokság, valamint az I./26, II./26 és IV./26 zászlóaljak Győrben, a III./26 zászlóalj Esztergomban állomásozott; innen kapta az egység az „esztergomi” [ill. a Beszkidek Klub szerint „ostrihomský”] nevet.
Hogy a huszonhatosok 38%-át szlovákok tették ki nem meglepő, hiszen az ezred katonái szép számban a Garam völgyéből – többek közt a Nyitra-Aranyosmarót-Zsarnóca-Garamszentkereszt vonalon – verbuválódtak. Léva, Érsekújvár, Komárom környékéről ezzel szemben egyértelműen magyarok tették ki a legénység túlnyomó többségét.
A lista…
A példaként említett cikk 7. része összesen 65 nevet tartalmaz; 50 katona – lévén a mai Szlovákia területén születtek – szlovák származású. A sok František, Štefan, Jozef és Ludvik közt ez nem is lehet másképp. Csak a családnevek mutatják, hogy itt bizony nem mindenki szlovák, épp ellenkezőleg. Hogy végül a nevek hány százaléka magyar ill. szlovák, az minden ember saját döntése; íme a lista:
A Beszkidek Klub forrásnak többek közt a prágai „Központi Katonai Levéltár“ – adatbázisát adja meg, amely szintén megér egy misét. Az elhunytak itt fellelhető adatlapját ugyanis a háború után töltötték ki, így a magyar nevek többségben automatikusan szlovákosítva lettek. Természetesen ez korántsem főbenjáró bűn, az osztrák hivatalos katonai forrásokban is a németesített változatok olvashatóak. A hibát az adatokat feldolgozó szakértő végezte, aki a forrás mindennemű kritikus értelmezése [ha úgy tetszik „information evaluation“] nélkül illesztette a maga narratívájába az információt, röviden: Ha megemlíti például egy lábjegyzet keretén belül, hogy sok szlovákiai magyar is a listán van, romba dől a „szlovák többségű ezred” mítosza.
Így marad a csúsztatás…
Két, a listán szereplő katona szolgáljon példaként. Csudai Žigmund 1884-ben született Želiezovce-ban, tehát Zselízben. A település majdnem 3.500 lakójából 1910-ben mindössze 8 volt szlovák nemzetiségű; egy évtizeddel később is csak körülbelül 300. Žigmund a prágai adatlap szerint 1917. április 21-én hunyt el a 19. számú hadikórházban a burgenlandi Kittsee-ben. Ma Kittsee katonai temetőjében nyugszik. A nagymányai [szlovák többség!] Bugár Michal szintén „Köpcsény” [Kittsee magyar neve] községben hunyt el és Csudai Žigmundhoz hasonlóan a helyi katonai temetőben fekszik. A katonák nemzetiségét kiderítendő, a katonai parcellában eltemetett egyének névsorának kiadatását kérvényeztem a Kittsee-i hivataltól [válasz a cikk megjelenéséig nem érkezett; azonban a temetőben felállított emlékmű nem tud szlovák elhunytakról].
De miért kell itt nemzetiségi konfliktust generálni?
A Beszkidek Klub egyik tagja – a történelemhamisítás vádját visszautasítva – tiltakozásomat nemzetiségi konfliktus gerjesztésének nevezte és válaszában aláhúzta: A lista az ezred, a mai Szlovák köztársaság területéről származó elhunyt katonáit tünteti fel függetlenül [!] a nemzetiségtől. De akkor miért „szlovák” a 26. gyalogezred? Ugyanezen csoporttag szerint dédapáink mindannyian a „Császárért [ill. Királyért] és a Hazáért” harcoltak. Ez egy korrekt válasz, csak épp nem passzol a Klub által propagált narratívába, így önmagában nem sok a súlya! És újra kérdezem: Miért „szlovák” többségű az említett ezred, ha hivatalosan 53% volt a magyarok aránya? Miért „szlovák” mindenki a listán? – Mert a prágai Levéltárban így szerepel?
A megoldás…
…egyszerű. A Beszkidek Klub és a szlovákok is legyenek büszkék a saját halottjaikra. Ők szintén a Monarchia katonái voltak és tették a dolgukat mint magyar, horvát, lengyel stb. társaik. Kutassák a múltat, de ne sajátítsák ki más nemzet fiait. Ellenben említsék meg, hogy a szlovákiai elesettek nem mindegyike automatikusan szlovák. Mert ez a lista így egy történelmi hazugság! Senkinek nem hiányzik egy újabb Úz-völgye, de mi magyarok hova hátráljunk még? A Dunába? Netán a Duna mögé? Legyen már elég!
Orbán Gábor
A szerző felvidéki magyar hadtörténész
Hasznos linkek:
A Beszkidek Hadtörténeti Klub a cs. és kir. 26. gyalogezredet érintő cikkei: http://www.kvhbeskydy.sk/tag/pesi-pluk-c-26/
A prágai „Központi Katonai Levéltár” adatbázisa, egyben a két bemutatott adatlap forrása: http://vuapraha.cz/node/69
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
