Nap mint nap megtapasztalva Isten erejét a keresztről való beszédben, nincs különösebb szükségem arra, hogy régészeti leletekkel támogassam a hitem, mégis minden alkalommal örömmel fogadom, amikor a Biblia újra és újra felülírja azok elvárásait, akik bolondságnak tartják a benne foglaltakat. (1. Korinthus 1:18)
Tudva, hogy mit tartok a kezemben, ezek a felfedezések nem meglepőek, sőt, teljességgel elvárhatók, ma azonban mégis meglepett, hogy a hírről elsők között pont az Independent számolt be.
Egész pontosan arról van szó, hogy a jeruzsálemi Dávid városának feltárásán dolgozó régészek egy egész sor 2600 éves leletre bukkantak, ráadásul ezek a leletek egy Jeremiás próféta által leírt esemény történelmi hitelességét is alátámasztják.
A régészek olyan égett csontokat, szőlőmagokat és cserépedényeket találtak, amik megerősítik Jeruzsálem 2600 évvel ezelőtti elfoglalásának és felégetésének tényét.
A feltárást vezető Dr. Joe Uziel elmagyarázta, hogy számos tárgyon olyan rozettás pecséteket találtak, amik nagymértékben megkönnyítették a leletek korának meghatározását.
Számos tárgyon olyan rozettás pecséteket találtak, amik nagymértékben megkönnyítették a leletek korának meghatározását
„Ezek a pecsétek az első templom korára jellemzőek,” mondta Dr. Uziel a régészeti leletekért felelős izraeli hatóság által készített felvételen.
A tárgyakat a Júda korabeli közigazgatási rendszerben használták.
„Úgy tűnik, hogy az épületek nem egyetlen esemény során semmisültek meg. Némelyiket lerombolták, másokat elhagytak.”
Jeremiás így írja le a történteket:
„Az ötödik hónapban pedig, a hónapnak tizedikén (ez az esztendő pedig a tizenkilencedik esztendeje volt Nabukodonozornak, a babiloni királynak) Nabuzáradán, a vitézek feje, aki állt a babiloni király előtt, eljött Jeruzsálembe.
És felégette az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálemnek minden házait és minden nagy házat felégetett tűzzel.” – Jeremiás 52:12-13
Az ilyen és ehhez hasonló felfedezéseknek köszönhetően, néhány szélsőséges nézetet magáénak valló kutatót kivéve, manapság alig akad a történészek között, aki megkérdőjelezné a Biblia történelmi hitelességét. Sőt, a többség inkább hálás, hogy ilyen gazdag forrással dolgozhat, mi pedig reménykedünk, hogy a sok kutatás a látható leletek világából egészen addig a bizonyos láthatatlanig repíti őket.
Forrás:idokjelei.hu
Tovább a cikkre »
