A politikailag instabil európai országokban folyamatos a kormányokkal szembeni bizalmatlanság.
A 2008-as gazdasági világválság félrekezelése, a 2015-ös tömeges bevándorlási hullám begyűrűzése, a Brexit folyamatának elhúzódása, a spanyol belpolitikai válság eszkalálódása csak néhány olyan példa, amely komoly próbatétel elé állította Európa országait az elmúlt bő egy évtizedben és rávilágított arra, hogy a kontinens számos országa a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás hiányától szenved – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében, amelyben azt vizsgálják, hogy hogy milyen újabb nehézségek előtt állnak az európai kormányok a járvány elleni küzdelem mostani szakaszában.
Magyarország Európa egyik legstabilabb országa: nincsenek koalíciós válságok és egyéb olyan kormányzati feszültségek, amelyek hátráltatnák a kiszámítható járvány elleni intézkedések meghozatalát – állapította meg Deák Dániel és Matyi Tamás a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében. Nincsen ilyen szerencsés helyzetben azonban több olyan uniós tagállam, amelyeket koalíciós kormányok vezetnek, vagy politikai instabilitástól szenvednek, hiszen ezekben az országokban folyamatosan változnak a különféle korlátozó intézkedések, ami érthető módon a kormányukkal szembeni bizalmatlanságot váltott ki az állampolgárok részéről.
Tüntetések világszerte
Az intézet vezető elemzője, és kutatója szerint jó példa erre a négypárti koalíciós kormány vezette Szlovákia esete, ahol az elmúlt időszakban a belső kormányzati ellentétek miatt több alkalommal is egymásnak ellentmondó, hirtelen meghozott intézkedések jellemezték a koalíciós kormány járványkezelését.
A sok esetben bizonytalan járványkezelésnek köszönhetően az elmúlt időszakban több korlátozás ellenes mozgalom is alakult (például az Olaszországból indult Én kinyitok! mozgalom), amik mára a legtöbb európai nagyvárosra is átterjedtek.
Mint írták, ezzel párhuzamosan az elmúlt hetekben a korlátozó intézkedések ellen irányuló demonstrációk is megszaporodtak, amik sok esetben zavargásokba is átcsaptak. – A legutóbbi erőszakos demonstrációra az ugyancsak négypárti koalíciós (már csak ügyvezető) kormány által irányított Hollandiában került sor, ahol azután kezdődött országos tüntetéshullám, hogy a holland kormány kijárási tilalom bevezetéséről döntött az éjszakai órákra. A döntés hatására Amszterdam és Eindhoven mellett, több városban is tömegek vonultak az utcákra a korlátozás visszavonását követelve. Korlátozás ellenes tüntetések voltak az elmúlt hetekben többek között Franciaországban, Olaszországban és Dániában is – sorolták az elemzésben, hozzátéve: míg Párizsban a diákok vonultak az utcára az iskolák újranyitásáért, addig Koppenhágában jobb járványkezelést követelve tüntettek az emberek.
Elegük van a korlátozásokból
Felidézték: komoly politikai instabilitástól szenvedő Olaszországban az iskolák mellett az éttermek újranyitását is követelték a tüntetők. Az országban az elmúlt héten a járványügyi intézkedések ellenére több étterem is kinyitott, aminek hatására több európai nagyvárosban is hasonló mozgalmak alakultak. Hasonló a helyzet Ausztriában és az Egyesült Királyságban is. Bécsben a legutóbbi tüntetés során több ezren követelték az osztrák koalíciós kormány lemondását. Az elemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy a demonstráción Christian Strache, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi elnöke is részt vett, amit az osztrák rendőrség szerint egy baloldali csoport szervezett. Londonban szintén több százan tüntettek a szabadságuk védelméért és a szigorú járványellenes intézkedések ellen.
Október végi tüntetés Bécsben az intézkedések szigorítása miatt. A neheze még csak ezután jött. Fotó: Florian Wieser / MTI/EPA
Látható tehát, hogy az egyes európai országokban az emberek egyre nehezebben viselik a járvány miatt meghozott korlátozó intézkedéseket. A koronavírus új mutációjának megjelenése miatt azonban a következő hetekben továbbra sem várható lazítás az intézkedések terén, ami további feszültséget szülhet az állampolgárok és a kormányok között, így további tüntetések várhatóak.
Továbbra is a vakcina az egyetlen megoldás
Mint a XXI. Század Intézet munkatársai rámutattak: a koronavírus-járvány szerte Európában komoly próba elé állította a kormányokat. Nagy szerepe volt a járvány kezelésében az időben meghozott kormányzati intézkedéseknek és a szigorú járványügyi szabályok bevezetésének, ami jelentősen csökkenteni tudta a vírus által okozott károkat. A jelenlegi helyzet megoldása azonban egyértelműen a koronavírus elleni vakcinákban rejlik, aminek beszerzése – leginkább az Európai Unióban – azonban a vártnál jóval lassabban zajlik.
Ennek köszönhetően mára mindenki számára világossá vált, hogy az Európai Unió működésképtelen intézményrendszere a vakcinabeszerzések kapcsán is csődöt mondott.
Mindez újfent bizonyította, hogy az EU érdekérvényesítő képessége nagyon gyenge más fejlett államokhoz képest. Magyarország az emberek védelme érdekében, látván a brüsszeli vakcinabeszerzés körüli bizonytalanságokat, nemzeti hatáskörben igyekszik beszerezni a szükséges számú vakcinát.
Szijjártó Péter múlt pénteken jelentette be, hogy egymillió ember oltásához elegendő mennyiségű vakcina érkezik három ütemben – háromszor harminc nap alatt – Magyarországra. Ez kétmillió adag oltóanyagot jelent, hiszen a korábban engedélyezettekhez hasonlóan az orosz védőoltásból is két oltás szükséges. Emellett további vakcinabeszerzésekről tárgyal még a magyar kormány.
A számok azt mutatják, hogy ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor mára lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben.
A elemzés leszögezte: mindez tovább növeli a társadalmi feszültséget, amely egyre több országban tiltakozások és zavargások formájában jelenik meg. Emlékeztettek, hogy Magyarországon jelenleg eddig ennek nincsenek jelei, hiszen a kormány november óta változatlan szabályozások mellett igyekszik megfékezni a járvány terjedését, ami a számok alapján sikeresnek mondható.
A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
