Újabb pofont kaphatnak a hazai fürdők

Újabb pofont kaphatnak a hazai fürdők

Nem sokáig lehet már felhasználni a Szép-kártyákra 2014-ben feltöltött összegeket. Ez a fizetési mód rendkívül népszerű a hazai fürdőkben, ezért sokan most is a medence partján próbálják elkölteni a megmaradt pénzt. A szabályozás esetleges átalakításával azonban sokat veszíthetnek az egyébként is finanszírozási nehézségekkel küzdő fürdők.

A Széchenyi Pihenőkártyákra 2014-ben feltöltött összegek idén május 31-ig használhatók fel. Ezek többnyire pár száz forinttól pár tízezer forintig terjedő maradványösszegek, melyeket komolyabb hétvégi utazásra és szállásra nem tudnak fordítani – mondta az MNO-nak Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Szavai szerint azonban arra éppen megfelelő, hogy egy család fürdőbelépőt vásároljon és a helyszínen fogyasszon. Épp ezért a korábbi tapasztalatok alapján a hazai fürdőkben májusban 3-4 százalékkal több vendégre számítanak, mint a 2015-ös év ugyanezen időszakában.

A Magyar Fürdőszövetség felmérése alapján egyébként a Szép-kártyával fizetett szolgáltatások aránya tavaly 10,4 százalék volt átlagosan a hazai fürdők bevételeiben, ami igazolja a Szép-kártya jelentőségét. A kártya továbbra is népszerű a fürdőkben, felhasználása 2015-ben 13,8 százalékkal bővült. A kisebb kapacitású, főként szezonális fürdőkben 16 százalékkal emelkedett a kártya forgalma.

A Magyar Fürdőszövetség úgy véli, a Szép-kártyát a jelenlegi szabályozással tovább kell működtetni, és bíznak abban, hogy a jelenlegi rendszer nem fog sérülni – jelentette ki a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy ha bármiféle változás áll be a kártya felhasználásának a módjában, a különböző alszámlák közötti átjárásban, a fürdőknek bevételcsökkenéssel és vendégveszteséggel kell majd szembenéznie, ami egy nagyon kedvezőtlen tendencia első jele lehet.

A fürdők is kérnek az adócsökkentésből

De nem csak a Szép-kártya miatt aggódhatnak a magyar fürdők. Azzal kapcsolatban, hogy a szálláshely-szolgáltatók mellett a vendéglátó egységek üzemeltetői is 18 százalékos áfakulccsal kalkulálhatnak 2017-ben, Juhász Szabolcs kiemelte: a Magyar Fürdőszövetség üdvözli a döntést, és úgy vélik, jó lépés az adócsökkentések megkezdésére. Azonban arra kérték a kormányt, hogy a következő lépés során ehhez hasonlóan a fürdőszolgáltatásokhoz kapcsolódó adótartalom is csökkenjen – tette hozzá.

„Úgy gondoljuk, hogy a fürdők jelentik a hazai turisztikai kínálat egyik fő alapját és bázisát”, amelybe szálláshelyek, vendéglátó egységek, valamint más turisztikai és háttérszolgáltatások épülnek – magyarázta Juhász Szabolcs. Mint mondta, a fürdőüzemeltetés ráadásul nagyon költségigényes tevékenység, magas az élőmunkaigénye, így a fürdők eredménytermelő képessége alacsonyabb más profitorientált szolgáltatásokhoz képest. Ahhoz, hogy azt a szintet, amit a szállodák, a vendéglátók és a fürdők elértek, hosszú távon lehessen fenntartani, ezen a területen is szükséges az adócsökkentés – fűzte hozzá.

Finanszírozási gondok

A 2012 óta befagyasztott OEP térítési díjak ügyében kiemelte: 2015-ben a gyógyászati szolgáltatások árbevétele az általuk vizsgált fürdőkben 2,5 százalékkal esett vissza, az összes kezelésszám 166 ezerrel csökkent, ez pedig egy nagyon negatív tendencia első jelének tekinthető. Sajnos ezen a területen olyan költségszintet értek el, amely csak akkor tartható fenn, ha önrészt kérnek vendégeiktől. Azonban az önköltség is olyan mértékű lett, amely a szolgáltatást igénybe vevők számára már határértéket képvisel. A Magyar Fürdőszövetség ezért azt javasolta, hogy átlagosan húsz százalékkal növekedjen a térítési díjak összege.

„A többmilliárdos OEP-kasszán belül a gyógyvízre épülő gyógyászati kezelésekre fordított kiadás 4,3 milliárd forint volt 2015-ben, tehát egy kis tétel a nagy tételhez képest” – vélekedett Juhász Szabolcs. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy közel ötmilliárd forintos keretösszeg álljon rendelkezésre.

Elvándorlási folyamat

Csakúgy mint a kiskereskedelem és a vendéglátás területén, itt is egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő biztosítása. Elsősorban gyógyászati szolgáltatásokat végzőket, például terapeutákat nehéz találni, közülük ugyanis sokan inkább nagyobb intézményekhez vagy külföldre mennek dolgozni, de ezen a területen is megjelent az orvoshiány, ami az egész egészségügyet jellemzi – mondta Juhász Szabolcs. Szavai szerint hasonló a helyzet a műszaki személyzet, a takarítók vagy éppen a pénztárosok körében is.

A probléma elsősorban a Nyugat-Dunántúlon jellemző, ahol a határ menti területeken nagy elszívóereje van Ausztriának, de fennáll a probléma a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régióban is. Még Budapesten sem könnyű a helyzet, ahol – még ha rendelkezésre is áll a megfelelő munkaerő – egészen másfajta bérszínvonallal kell kalkulálni.

„Úgy gondolom, hogy a fürdőknek emelniük kell a béreket, ezt valahogy nekik kell kigazdálkodniuk” – vélekedett a főtitkár, és hozzátette: ha az adóváltozások a következő években a fürdőket is érintenék, sokkal nagyobb mozgásterük lenne a fürdőüzemeltetőknek.

Jó évet zártak

Az előző év nyarának átlag feletti hőmérséklete és az öt hőségriadó a hazai fürdőkben rég nem látott vendégforgalmat eredményezett, mely során a fürdők jelentős része egyidejű kapacitásának felső határát súrolta a nyári forró napok jelentős részében – derül ki a Magyar Fürdőszövetség honlapján közölt összesítésből, az elemzésében összesen 84 turisztikai jelentőséggel bíró fürdő vett részt. Fontos kiemelni, hogy a 2014-es évben elért eredményei alulmaradtak az elvártaktól, így alacsonyabb bázisról indult a 2015-ös év.

A fürdőszövetség szezonális felmérése a nyári időszak június, július és augusztus hónapjaira vonatkozó adatai közel 20 százalékos árbevétel- és 11 százalékos fürdővendég-növekedést jeleztek 2014 hasonló időszakához viszonyítva. A forgalom növekedése kiemelkedő volt a kisebb kapacitású és főleg a nyári időszakra koncentráló fürdőkben, volt olyan fürdő, amely megduplázta nyári időszaki forgalmát.

Azonban a fürdők sok esetben arról számoltak be: az előző évek átlagánál magasabb arányban kellett emelniük a költségszintjeiket annak érdekében, hogy az üzemeltetést a közegészségügyi feltételeknek, a vendégigényeknek és a műszaki elvárásoknak megfelelően tudják biztosítani – mondta el a főtitkár.

Az idei szezonnal kapcsolatban egyebek mellett hangsúlyozta: június 11-én lesz a wellness világnapja, ilyenkor számos fürdőben szerveznek programokat, július 29-én pedig ismét sor kerül a Strandok Éjszakájára, amihez tavaly több mint ötven fürdő csatlakozott, és az eddigi visszajelzések alapján idén is számos fürdő vesz majd részt a rendezvényen.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »