Mint ismert, az Orbán-kormány eltökélt szándéka, hogy szó szerint bármi áron visszavásárolja a Budapest Airportot: a legutóbbi információk alapján a kabinet dupla árat, mintegy 1600 milliárd forintot is fizetne a ferihegyi repülőtérért, azt ugyanakkor nem tudni, hogy a teljes összeget az adófizetők állják-e majd. Becsléseik szerint a vásárlás 15 év alatt meg is térülhet.
Terjedelmes véleménycikket jelentetett meg hétfő délután Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyarnemzet.hu oldalon. A jegybankelnök szerint
„több fontos érv szól amellett, hogy miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret, hiszen minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell a főváros gazdasági, demográfiai és térszerkezeti túlsúlyának csökkentésére”.
Úgy véli, a felzárkózási folyamat fenntartásához, sőt gyorsításához helyre kell állítanunk a koronavírus által felfüggesztett „egyensúlyi növekedés” képletünket, amely megalapozta a 2010-19 közötti évtized sikereit.
Kiemelte, az eddigi válságok többsége vagy a pénzügyi rendszerből eredt, vagy átterjedt a pénzügyi rendszerre, a mostani válság kivételt képez, hiszen egy világjárvány idézte elő.
Matolcsy úgy látja, a pénz területén fellépő válságok nyíltak és gyorsak, ám a felzárkózás nem minden területe ilyen. Szerinte a térszerkezeti aránytalanságok terén látni hazánkban a legnagyobb egyensúlyi megbillenést, mert „Budapesten él a 9.7 milliós hazai népesség közel ötöde, míg a GDP, üzleti és családi vagyonok, jövedelmek mintegy 40% itt jön létre.”
„Az utóbbi 50 év világgazdasági sikerei azt mutatják, hogy egy felzárkózó gazdaságban a főváros átlagosan 5-10%kal részesedik a népességből és a második város a főváros felével. Magyarország fenntartható felzárkózásának egyik legnagyobb, de rejtett korlátja a főváros túlsúlya, ezért minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell e túlsúly csökkentésére”
– fogalmat az MNB elnöke, aki ezután rátért a ferihegyi repülőtérre.
Habár szerinte Magyarországnak szüksége van egy központi repülőtérre, de nem Budapesten.
„A budapesti repülőtér visszavásárlása mind a pénzügyi egyensúly, mind a térszerkezeti egyensúly szempontjából hibás döntés lenne”
– állítja.
Unortodox logika: a kormány szerint a jegybankelnöknek semmi köze a gazdaságpolitikához
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján szóbeli kérdést intézett Balczó Zoltán a pénzügyminiszterhez, amelyben arra volt kíváncsi, hogy a kormány változatlanul úgy gondolja-e, hogy a jegybank elnökének semmi köze a gazdaságpolitikához, a suszter maradjon a kaptafánál? Felidézte, Tállai András korábban azt mondta, Matolcsy György MNB-elnöknek nem feladata, hogy gazdaságpolitikára vonatkozó megállapításokat tegyen, így a kormánynak sem feladata, hogy ezeket értékelje.
Matolcsy szerint legalább 3+1 fontos érv szól amellett, hogy most se vegyük meg a budapesti repülőteret, és később se.
Íme a jegybankelnök érvei:
Kedvezőtlen az időzítés
„Első pillantásra a koronavírus-válság okozta „repülési szünet” a legjobb pillanat a budapesti repülőtér visszavásárlására. Az időzítés azonban mégsem jó, mert a koronavírus-válság gazdasági válságot okozott, amelyet ugyan eredményesen kezeltünk, de ennek ára az elszálló költségvetési hiány, az elfutó államadósság, az újból növekvő deviza államadósság, a romló folyó fizetési mérleg, a megugró infláció és a kényszerű jegybanki fordulat volt.”
Matolcsy György szerint jelentősen nőtt a pénzügyi sérülékenységünk, mert a pénzügyi egyensúly terén mára a magyar adatok a legkedvezőtlenebbek a régióban.
„A devizahitelből tervezett repülőtér-visszavásárlás ezért súlyos pénzügyi kockázatot jelent, amit nem érdemes vállalni”
– figyelmeztet.
Túl magas a vételi ár
„Befektetési aranyszabály, hogy „vegyél olcsón, adj el drágán”. Éppen fordítva járnánk el, mert nagyon drágán vennénk vissza, amit meglehetősen olcsón adtunk el, és ahol nem is az ár volt a legnagyobb baj. A budapesti repülőtér eladása nemzetstratégiai bűn és gazdaságstratégiai hiba volt”
– fogalmaz, majd arról ír, hogy az ügylet igen hasonlít az egy évtizeddel korábbi – szintén a balliberális politikai vezetés által végrehajtott- energiaszektort érintő privatizációkhoz. „Kövessünk helyette egy másik befektetési aranyszabályt: „Ne dobj jó pénzt a rossz után” – véli.
Hozzuk előre a közlekedés és a repülés jövőjét
Az MNB vezetője szerint minden egyre gyorsabb lesz, minden „okos” és digitális lesz, fúziók jönnek létre a technológiák és az árutermelés területén, a légiközlekedés pedig már ma is a leggyorsabb térbeli mobilitási eszköz, a következő évtizedekben még tovább gyorsul. Úgy véli, új nagy- és közepes méretű régiók alakulnak ki a világgazdaságban.
„A Kárpát-medence nem lesz megaváros vagy nagyrégió, de jól halad egy közepes méretű régió felépítése felé. Így globális központi repülőteret nem igényel, de fejlett repülési hálózatot igen. Ehhez szükséges egy középméretű központi repülőtér és több kisebb, regionális „okos” reptér, amelyek az áruszállítás /cargo/, drón-alapú szállítás, légitaxi és más új szolgáltatások régiós központjai lesznek.”
A felbillent magyar térszerkezet kiegyensúlyozása
Matolcsy szerint semmiképpen nem szabadna erősíteni Budapest központi gazdasági szerepét a budapesti repülőtér visszavásárlásával, majd későbbi fejlesztésével.
Helyette a „patkóvárosok” által kijelölt, a mai főváros körüli mintegy 100 kilométeres térben /Esztergom, Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok és Eger/ kellene építeni egy vadonatúj központi repülőteret, kötelezően gyorsvasúttal a főváros központjába. Ezenkívül véleménye szerint ki kellene építeni a regionális légiközpontok hálózatát legalább Debrecen, Miskolc, Pécs, Kecskemét/Szeged kikötőkkel, cargó-hálózattal és a Kárpát-medence többi repülési központjaival stratégiai együttműködésben.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
