Újabb negatív rekord? Eltoltuk a Föld dőlésszögét Horváth Bianka2023. 06. 19., h – 10:50
Újabb negatív rekord dőlt meg. 1993 és 2010 között 78,5 centiméterrel tolódott el a Föld dőlésszöge – olvasható a space.com oldalán
A szakértők kimutatták, hogy az éghajlattal összefüggő folyamatok közül a talajvíz újraelosztása van a legnagyobb hatással a Föld forgási pólusának az eltolódására, amikor a bolygó forgási pólusát érintő változásokat modellezték. A Föld pólusa 1993 és 2010 között 4,36 cm/év sebességgel a keleti 64,16° felé sodródott a talajvíz kimerülése és az ebből eredő tengerszint-emelkedés miatt.
Az 1993 és 2010 közti időszakban az emberek hozzávetőlegesen 2150 gigatonna vizet távolítottak el a bolygókéreg természetes tározóiból. Ha ekkora mennyiséget öntenénk a globális óceánba, annak felszíne 0,24 hüvelykkel (6 milliméterrel) emelkedne.
A szakértők most arra próbálnak rájönni, hogy a forgási pólus eltolódása hozzájárulhat-e hosszú távon a klímaváltozáshoz – és ha igen, akkor pontosan milyen mértékben.
(Forrás: space.com)
Kapcsolódó cikkünk
Június 8-án ünnepeljük az óceánok világnapját. Ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára kellene felhívni a figyelmet, 2023-ban azonban minden eddigi negatív rekord megdőlt. Sohasem volt még olyan magas az óceánok felszíni vízhőmérséklete mint idén.
Sohasem volt még olyan magas az óceánok felszíni vízhőmérséklete mint idén – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus. Májusban 19,7 Celsius-fokos vízfelszíni átlaghőmérsékletet mértek, ami 0,26 fokkal haladja meg az 1991 és 2020 között mért átlagértéket.
Hazánkban bár a tengerek világa távolinak tűnhet, mégis mindannyian függünk tőlük. Az elmúlt 50 évben keletkezett hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelték el, a tengerek halállománya 3 milliárd ember fehérjeforrását biztosítja, a halászat és a haltenyésztés pedig a lakosság 12 százaléka számára nyújt megélhetést.
A Copernicus által közétett eredmények több milliárd, regisztrált mérés adataira támaszkodnak amelyeket műholdakra, hajókra és repülőgépekre telepített mérőállomások segítségével gyűjtöttek össze a világ több pontjáról.
1992-ben az ENSZ Rio de Janeiróban tartott konferenciáján jelölték ki június 8-át az óceánok és a tengerek világnapjának. Az esemény célja, hogy felhívja az emberiség figyelmét az óceánok jelentőségére és a vízi élőlények sokszínűségére. Tavaly az esemény középpontjában a tengeri élőlények és az emberek szimbiózisa állt. Idén arra összpontosítanak, hogy a világ hogyan tudna együttműködni a tengerek egészségének és biológiai sokféleségének a védelmében.
Kapcsolódó cikkünk
Az utóbbi években annyit hallani a klímaváltozásról és a Föld nagy részét fenyegető szárazságról, hogy már szinte senki nem veszi komolyan. Pedig a veszély nem múlt el, egyre aktuálisabb és egyre közelebb ér hozzánk.
A környezetvédelmi minisztérium alá tartozó Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői az OECD szakértőivel együtt dolgozták ki azt a szakmai elemzést, melynek alapján előrejelezhető, milyen mértékben fenyegeti Szlovákia egyes területeit az éghajlatváltozás. Az eredményeket április 14-én hozták nyilvánosságra, és egyértelműen azzal számolnak, hogy a globális felmelegedés hatásai Szlovákiában tovább súlyosbodnak.
A veszélyeztetettségi besorolások nemcsak a trópusi napok és éjszakák számának növekedését, az alacsony csapadékmennyiséget és az adott terület mezőgazdasági termelékenységét veszik figyelembe, hanem olyan demográfiai tényezőket is, mint a népesség nagysága, vagy az idős, a hőség által sokkal inkább veszélyeztetett lakosok aránya.
Veszélyeztetett déli régiók
A felsorolt koordináták alapján az derült ki, hogy Szlovákiában a lakosság több mint 16%-a él extrém hőség sújtotta területen.
A legveszélyeztetettebb a magyarlakta déli régió: a Komáromi, az Érsekújvári, a Vágsellyei, a Losonci és a Rimaszombati járás, de ebbe a kategóriába tartozik Nyitra, Nagyszombat, Pöstyén és Pozsony óvárosa is, mégpedig a sok betonfelület miatt.
Valamennyi nagyobb város különösen kockázatos területnek számít klímaváltozási szempontból, mert sok ember él bennük, az épületek és a leburkolt utak pedig a levegőt át nem eresztő hőszigeteket alkotnak. Ezért menekültek már régebben is nagyvárosi polgárok nyaranta vidékre, és ez egyre inkább így lesz.
Ám a vidéki emberek sem bízhatnak már az árnyas kertek hűvösében, az átlagos trópusi napok száma, amikor a hőmérsékleti átlag nem süllyed 25 Celsius fok alá, az Érsekújvári és a Komáromi járásban a legmagasabb. Ógyallán mérték a mindenkori legmagasabb hőmérsékletet – ez 40,3 Celsius fok. Ami miatt ezek a magas értékek különösen veszélyesek a régió lakosságára nézve, az az a tény, hogy az említett járásokban országos szinten is átlagon felüli a hetven évnél idősebb emberek száma, akiknek a szervezetét különösen megterheli a hőség. Ráadásul az egészségügyi ellátás sem könnyen elérhető számukra, mert például az Érsekújvári járás egyes településeiről akár egy órába is beletelhet, amíg autóval elérik a legközelebbi kórházat vagy rendelőintézetet.
Se mosdóvíz, se ivóvíz
Losonc és Rimaszombat más okokból is különösen veszélyeztetett – Nógrádban és Gömörben nagy számú roma lakosság él, amely sok esetben nemcsak a megfelelő egészségügyi ellátásban szenved hiányt, de a higiéniai feltételei sem megfelelőek, gyakran nemhogy mosdó-, hanem ivóvízhez sem jut hozzá. A gömöri régió nagy hátránya a geológiai adottság is, amely miatt az esővíz nem tud leszivárogni a talajba, hanem szinte azonnal elfolyik. Különösen kiszolgáltatottak a nagy hőségben azok a települések, ahol nincs közüzemi vízellátás, mert ezekben a kutak kiszáradhatnak, vagy az ezekből nyert víz minősége megkérdőjelezhető. Szakemberek szerint a jövőben megnő a kereslet a tágas, nagy teljesítményű hűtőszekrények és légkondicionáló berendezések iránt, de a létminimum határán vagy az alatt élők ezeket az eszközöket is gyakran kénytelenek nélkülözni.
A klímaváltozás azonban nemcsak azt jelenti, hogy melegünk lesz, hanem azt is, hogy fogyni fognak az ivóvízkészleteink, és az eddig bőven termő mezőgazdasági területeken is egyre kisebbek lesznek a hozamok. A szakemberek ezt a Csallóköz példáján magyarázták, amelynek nagy részén kiirtották az erdőket, a jövőben pedig veszélybe kerülhet a térség értékes ivóvízkészlete is.
Zivatarok, földcsuszamlások
A nagy hőség mellett szélsőséges zivatarok, kiadós esőzések is várhatók a jövőben, amelyek amellett, hogy az emberek vagyonában jelentős kárt tehetnek, a természetet nem annyira veszélyeztetik. A felhőszakadások főleg a romák által lakott, csatornarendszer és védősáncok nélküli településeken okozhatnak nagy károkat, mint Jernyén (Jarovnice), ahol az 1998. július 20-i felhőszakadás és az azt követő áradás 47 emberéletet követelt (három eltűntet pedig később nyilvánítottak halottá).
Különösen veszélyeztetettek az esőzések tekintetében azok a kelet- és észak-szlovákiai járások – Snina, Sobrance, Tvrdošín –, ahol fennáll a földcsuszamlások veszélye és magas a munkanélküliség, mert az alacsony jövedelmű lakosság a természeti katasztrófákkal is nehezebben tud megküzdeni.
Azokban a régiókban, ahol kevés a fa, ugyancsak jobban kell tartani a hőségtől és az esőzésektől is, mert nincs, ami árnyékoljon és megkösse a talajt – ez a helyzet leginkább Gömörre és a keleti régióra jellemző, az engedély nélküli fakivágások miatt.
Az elemzést kidolgozó szakemberek figyelmeztetnek, hogy a folyamat nem visszafordítható, de gyorsasága mérsékelhető lenne, ha a kormányok odafigyelnének, hogyan csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energiafelhasználást, hogyan növelhetik a zöld területeket, valamint az esővizet felfogó ideiglenes víztározók számát. Sokszor elég lenne visszatérni ahhoz, amit már elődeink is tudtak, mert a természet azóta sem változott – csak védekezik.
– Csökkenteni a vízfogyasztást, felfogni az esővizet.
– Áttérni a csepegtetéses öntözésre, amely a gyökerekig jut el és akár 70%-os megtakarítást is jelenthet.
– Szárazságtűrő növényeket ültetni, a haszonnövényeket pedig sokkal korábban a megszokottnál.
– Több fát ültetni, mert 2–8 fokkal csökkentik az adott terület hőmérsékletét.
– Az erdőkben megváltoztatni a fajösszetételt, kiterjeszteni a beavatkozásmentes zónákat.
– A mezőgazdasági területeken bozótfoltokat kialakítani, amelyek felfogják az esővizet.
– Zöld tetőket kialakítani a városokban.
– Eltávolítani az áthatolhatatlan felületeket (beton, aszfalt stb.)
Vége a tuják divatjának?
A 2000-es évek kezdetétől szinte minden kertben tuják sorakoznak, mostanra pedig már sárgulnak is, mert az aszályos, forró nyarakat nehezen bírják. 20 fok körüli hőmérséklet, párás levegő és gyakori csapadék lenne számukra ideális. Ha 30 foknál magasabb a hőmérséklet és száraz a levegő, legyengül a védekezőképességük, nemcsak a lombjuk sárgul, az átmelegedett talaj miatt a hajszálgyökerek is sérülnek, így a vízfelszívó képességük csökken. A legyengült növényeket könnyebben megtámadják a kártevők és kórokozók, ezért egész sövények pusztulnak ki.
Igényes pázsitok, pazarló medencék
A kerttervezők ma már inkább olyan, tájainkon őshonos növényeket ajánlanak, mint a babérmeggy, a tiszafa, a kerti korallberkenye, a kínai boróka vagy az örökzöld ezüstfa. „Ahol nincsenek gyerekek, akik a pázsiton játszanak, ott a nagy gyepes területet sem ajánlom, mert csak a gond van a karbantartásával, Sokkal praktikusabbak a talajtakaró növények, mint a bőrlevél, a tűzeső, a tarackoló kékgyökér, a kerek repkény, vagy a pázsitviola. Ezeknek a vízigénye sem nagy, és elég, ha évente egyszer nyírjuk. Kombinálni is lehet őket úgy, hogy minden évszakban mutatós legyen a kert” – mondja Miroslav Kúth kerttervező. Tapasztalatai szerint ma már egyre többen telepíttetnek inkább őshonos növényeket, gyümölcsfákat a kertjükbe, akár a kiszáradt, tönkrement tuják helyett is. Pázsitból is egyre kevesebb van a házak körül, mert az emberek rájöttek, mennyi gondozást igényel, sokan inkább a kúszónövényeket, választják.
A megnövekedett vízfogyasztás a tehetős réteg életmódjával is összefügg, mert ezek az emberek gyakran ivóvízzel locsolják a pázsitot és töltik fel a medencéiket.
Egy, a dél-afrikai Fokvárosban végzett kutatás eredménye szerint, amelyet a brit Guardian napilap tett közzé, a gazdagok vízfogyasztása ötvenszer nagyobb volt, mint a legszegényebbeké, vagyis a lakosság 14%-a fogyasztotta el a víz 51%-át.
Épp Fokvárost fenyegette 2018-ban a veszély, hogy eléri azt a pontot, amikor teljesen kiapadnak a vízkészletek. A gazdagok ekkor új kutakat fúrtak, ami még jobban apasztotta a föld alatti vízkészleteket. A kutatók következtetése ezért az, hogy a legtehetősebbeket sem bírságokkal, sem a víz árának emelésével nem lehet takarékoskodásra bírni, mert nekik a kényelmük fontosabb.
A fokvárosihoz hasonló helyzet a közeljövőben bármelyik nagyvárosban bekövetkezhet, mert a Globális Vízgazdálkodási Bizottság becslése szerint 2030-ban 40%-kal magasabb lesz a víz iránti kereslet, mint a kínálat. Ez társadalmi feszültségeket, háborúkat és további migrációs hullámokat is okozhat. De hová vándorol majd a fejlett országok lakossága?
(mti, copernicus)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
