Jelentős csapatösszevonásokat és mozgósításokat rendelt Irán és Izrael Donald Trump amerikai elnök bejelentése után a szíriai és libanoni határnál.
Donald Trump amerikai elnök ma bejelentette, hogy felmondja az iráni atomalkut, amelynek köszönhetően 2015-ben a közép-keleti ország újra betagozódhatott a világgazdaságba. Bár az amerikai elnök szerint az egyezmény fenntartása (nukleáris) fegyverkezési versenyt indítana a közel keleten. Ám így is jelentős katonai készültségbe léptek az érintett országok, elsősorban Irán és Izrael.
A Geopolitical Futures információi szerint Trump bejelentése után röviddel rakétaelhárító rendszereket telepített Észa-Izrael határába, a Gázai övezetben állomásózó katonáknak pedig parancsba adták, hogy készítsenek védelmet a lakosságnak a bombák ellen. Izrael hivatalosan is bejelentette a tartalékosok mozgósítását, hogy mennyi emberről van szó, nem hozták nyilvánosságra.
A Golan fennsík felett állandó jelleggel cirkálnak az izraeli vadászgépek, és meg nem erősített források szerint csapást mértek több szíriában létrehozott iráni rakétaraktár ellen is. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy Izrael egy esetleges támadás esetén kemény válaszadást tervez.
A GF elemzői úgy vélik, hogy Irán hasonlóképpen mozgósítani fog, elsősorban a Szíriában és Libanonban tevékenykedő „proxicsapatait” ( általa támogatott nem iráni milíciákat).
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem mondta le mai találkozóját Valgyimir Putyin orosz elnökkel, pár Moszkva Szíria kapcsán a török-iráni tengely oldalán áll.
Másrészt, az izraeli csapatmozgósítások azt is jelenthetik, hogy Jeruzsálem komoly beavatkozást is fontolóra vesz. Az izraeli hírszerzési jelentések szerint az irán által támogatott Hezbollahnak 150 ezer rakétánál is nagyobb arzenálja van, ezekből több ezer képes elérni Tel Avivot, a hivatalos fővárost. A GF úgy fogalmazott, hogy bár nem feltétlenül kell kitörni háborúnak, a háború kockázata jelentősen megnőtt.
Annál is inkább, mert az Izraelre néző 150 ezer rakéta veszélyének elhárításához a légicsapások sora kevés – szárazföldi erőkre van szükség.
Izraeli légicsapás Irán szíriai állása ellen öt órával Trump bejelentése után:
Izrael Szíria-dilemmájáról korábban már foglalkoztunk. Ennek lényege, hogy a szír polgárháború ideje alatt Izraelnek egy jelentős ellenséggel kevesebbel kellett szembenéznie. Ám az aleppói csata a 2011-től zajló konfliktust eldöntötte (Jeruzsálemnek mindegy lett volna, ki győz, így is úgy is egy ellenséggel több, tehát a konfliktus elhúzódásában volt érdekelt).
Szlovákia “nyugtalan”
Az európai középhatalmak, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia nem kívánják újra embargókkal sújtani Iránt Amerika döntése ellenére sem. Ennek hátterében az áll, hogy épp ők a legnagyobb haszonélvezői az iráni olcsó kőolaj megvásárolhatóságának.
Az egyezmény kudarca annál is inkább fájó, hogy előbb Emmanuel Macron francia államfő próbálta meggyőzni Trumpot annak fenntartásáról, pár nappal később pedig Angela Merkel német kancellár. Mindeketten személyesen utaztak Washingtonba – és nem jártak sikerrel.
A szlovák külügy „nyugtalanítónak” nevezte az amerikai döntést. Peter Susko külügyi szóvivő szerint Pozsony a további állásfoglalás előtt előbb uniós partnereivel egyeztet az egyezmény megtartásának feltételeiről.
Josef Braml német külügyi szakértő szerint Amerika megelőző támadást tervez Irán ellen. Valószínűleg légicsapásokra kerül sor, amelyek destabilizálják majd az egész Közel-Keletet. És ebben az európai országok is érintettek lesznek – ha másképp nem, a migrációs hullám újraéledése miatt.
Körkép.sk
Nyitókép: foreignpolicy.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
