Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, a dobogó másik két fokán pedig a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett.
A rangsor élén, csakúgy, mint az előző években az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett. A második a Szegedi Tudományegyetem, a harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett (ez a két intézmény osztozott e két helyezésen az elmúlt években). A negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik pedig a Semmelweis Egyetem, a hatodik a Budapesti Corvinus Egyetem lett.
A rangsor összeállításakor az oktatói kiválóság mellett a hallgatói kiválóságot is mérik – mondta el az InfoRádióban a HVG Diploma felelős szerkesztője, Szabó Fruzsina.
„Az oktatói kiválóság területén olyan mérhető és számszerűsíthető szempontok alapján tudunk dolgozni, mint a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya, illetve azt is nézzük, hogy egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra hány hallgató jut. Nyilván ha egy egyetemnek nagyon magas a minősített oktatói létszáma, ám ehhez kifejezetten magas hallgatói létszám párosul, akkor kisebb eséllyel kerül egy-egy hallgató egy tudományos fokozatot is szerzett oktató órájára. A hallgatói kiválóságot is több szemponttal mérjük: az elsőhelyes jelentkezők számát kifejezetten fontos szempontnak tartjuk, továbbá a felvett jelentkezőknek a különböző teljesítményét is mutatja a rangsor. Ilyen például az átlagpontszámuk, illetve az, hogy közülük
hány százalék rendelkezik már elsőévesként nyelvvizsgával,
és hányan érkeznek úgy az egyetemre, hogy már valamilyen középiskolai tanulmányi versenyen eredményeket értek el.”
Az értékelés alapján vannak olyan egyetemek, amelyek kifejezetten egyik vagy másik mutatóban erősek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén például az oktatói alrangsorban nem az első helyen végzett, ám a hallgatói kiválóság olyan erős az ELTE esetében, hogy ez kiegyensúlyozta, mégiscsak az első helyre juttatta az egyetemet. Vagy például a Pannon Egyetem kifejezetten erős oktatói kiválóságban, a tudományos fokozattal rendelkező oktatóiknak az arányok kifejezetten jó, akár a többi oktatóhoz, akár a hallgatók számához mérik.
Azt is megnézték, hogy a magyar egyetemek hogyan szerepelnek a nemzetközi rangsorokban. Az eredmények tanúsága szerint különösen a szakterületi rangsorokban tudnak nagyot javítani az egyetemek.
„Több olyan magyar egyetem is van, amely például a fizikaoktatás, a pszichológia vagy akár az orvostudományok területén kifejezetten jó helyezést ér el, és nemcsak világszinten, hanem európai összehasonlításban is.
Nyilvánvaló okok miatt nem az oxfordi vagy Cambridge-i egyetemekhez érdemes elsősorban mérni a magyar egyetemek teljesítményét, hiszen teljesen más a financiális és egyéb hátterük. Ám a régiós összevetést érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni” – mondta Szabó Fruzsina.
A HVG Diploma kiadványa mindemellett több anyagban is foglalkozott azzal, hogy nagyjából milyen kiadásokra és milyen bevételekre számíthatnak a hallgatók. Különösen sokat foglalkoztak a kollégiumi elhelyezéssel, a bekerülés esélyeivel.
Elkészítették a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok rangsorát is, így például kiderül, hogy az alapszakok abszolút legkedveltebbjén, a gazdálkodási és menedzsment szakon mely egyetemeken tanulnak a legkiválóbb eredményű hallgatók.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
