Újabb csúcson a német realitásérzék: „Ukrajna győzelmet arat, majd az EU teljes jogú tagja lesz”

Újabb csúcson a német realitásérzék: „Ukrajna győzelmet arat, majd az EU teljes jogú tagja lesz”

Oroszország Ukrajna elleni háborúja azzal ér véget, hogy Oroszország veszít, Ukrajna pedig az Európai Unió teljes jogú tagja lesz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kormányfő pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapításának 160. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyben háború "minden elv és érték ellen, amely mellett pártunk 160 éve kiáll".

Oroszország "nem nyerheti meg, és nem is fogja megnyerni ezt a háborút" – jelentette ki a német kancellár, megerősítve, hogy hazája továbbra is "teljes erővel" támogatja Ukrajnát "a szabadság és az önrendelkezés védelmében európai nemzetként folytatott küzdelmében".

Hírdetés

Az európai történelemnek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin "imperialista őrülete" által kibontakozott "keserű fejezete azzal ér véget, hogy a szabad Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz" – mondta Olaf Scholz.

Az 1863-ban alapított SPD – amely 1890 óta viseli jelenlegi nevét – a legrégebbi német párt és a világ első szociáldemokrata pártja. Tevékenységének fő jellemzőiről Olaf Scholz azt mondta: "kormányzunk, döntünk és cselekszünk, pragmatikusan, határozottan és megbízhatóan", méghozzá nemcsak szövetségi szinten, hanem tartományi, városi, járási és települési szinten, "az egész országban mindenütt, nap mint nap".

Az SPD az első kormányzati ciklusa felénél járó Olaf Scholz mellett még három kancellárt adott Németországnak, az első Willy Brandt, aki 1969-től 1974-ig, a második Helmut Schmidt, aki 1974-től 1982-ig, a harmadik pedig Gerhard Schröder volt, aki 1998-tól 2005-ig vezette a szövetségi kormányt.

A párt országos támogatottsága az első számú bázis, a baloldali érzelmű városi, ipari munkások rétegének elvékonyodásával tendenciaszerűen süllyedt az utóbbi évtizedekben, a 2000-es évek elején még 35 százalék körül mozgott, a legutóbbi mérések szerint 16-20,5 százalék között áll. Taglétszáma is szinte folyamatosan csökken, az ország újraegyesítése – 1990 – idején még csaknem egymillió tagja volt, 2022 végén pedig mintegy 380 ezer.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »