Újabb bírósági perben sült fel Matúš Šutaj Eštok Tokár Géza2026. 07. 23., cs – 16:35
A pozsonyi Közigazgatási Bíróság döntése alapján a belügyminisztériumnak meg kell szüntetnie Branko Kišš rendőrfpkapitány-helyettes visszahívását és újra kell kezdenie a folyamatot. Kišš-t minden indok nélkül váltották le az új kormány hivatalba lépése után.
A döntésről a sértett ügyvédje, Peter Kubina értesítette a nyilvánosságot. A bíróság kifogásolta, hogy 2023 őszén a kormányváltást követően indok nélkül váltották le Kišš-t és ugyanúgy nem magyarázták el, hogy miért helyezik át Pozsonyból Besztercebányára. A lépésre az átfogó rendőrségi tisztogatások keretén belül került sor.
A belügyminisztérium ugyan fellebbezhet a döntés ellen, de a menesztés felfüggesztése jogerős és legfeljebb csak elhalaszthatják a végrehajtását. Matej Neumann, a tárca szóvivője a döntés kapcsán kijelentette, nem fogják kommentálni a fejleményeket.
A KDH ugyanakkor reagált az ítéletre, az ellenzéki párt szerint ismét bebizonyosodott, hogy a rendőrségnek csak káoszt hozott Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter ténykedése és sokadik elveszített pere. Viliam Karas, a párt alelnöke – egyben korábbi igazságügyi miniszter – szerint ugyan a tárcavezetőnek jogában áll lecserélni a rendőrségi vezetőket, de ezt csak a törvények figyelembe vételével teheti meg. Ha erre nem képes, akár távozhat is, vagy legalább a jogi tanácsadóit meneszthetné – jegyezte meg Karas.
Šutaj Eštok a kormányváltást követően alapos személyi tisztogatásba kezdett a rendőrségen. Több nyomozót felfüggesztett az állásából, valamint mindkét helyettes rendőrfőkapitányt is áthelyezte, miután megszüntette a tisztségüket. Az érintett rendőrök ugyanakkor több pert is indítottak, kifogásolva a minisztérium eljárását.
Kapcsolódó cikkünk
Az ügyvéd nyilvános kijelentéseseit kifogásolják, amelyek szerintük túlléptek egy határt, ezért fegyelmi eljárást kérnek a kamarától. Kubina munkája elismerésének tartja az ellene tett panaszt.
Panaszt tett a Szlovák Ügyvédi Kamaránál a belügyminisztérium Peter Kubina ügyvéd ellen, aki Ján Čurillát és társait képviseli a bíróságon. A belügyminiszter szerint az ügyvéd nyilvános kijelentései „túllépték azt a visszafogott és professzionális kommunikációs keretet, amely egy ügyvédtől elvárható, és így akár ügyvédi fegyelmi vétség jegyeit is kimeríthetik”. A belügyminisztérium Kubina közösségi médiában nyilvánosságra hozott állásfoglalásaira hivatkozik, amelyekben a minisztérium szerint az ügyvéd
„indulatos és nem tárgyszerű módon kommentálta a folyamatban lévő bírósági eljárásokat, valamint a belügyminisztérium és annak képviselőinek tevékenységét”.
A belügyminisztérium véleménye szerint Kubina kijelentései tudatosan arra irányulnak, hogy mediális és társadalmi nyomást keltsenek, beavatkozva így az eljáró bíróságok függetlenségébe.
Habár a belügyminisztérium maga tájékoztatott egy sajtóhírben a Kubina ellen tett panaszra, azt írják, nem akarnak nyilvános adok-kapokba keveredni, ezért „kérte a Szlovák Ügyvédi Kamarát az ügy kivizsgálására”.
Kapcsolódó cikkünk
Ján Čurilla és Pavol Ďurka nyomozók szabadlábon maradnak az ellenük folyó büntetőeljárás idejére – döntött a Pozsonyi Kerületi Bíróság, az ügyésznek nem sikerült elérnie előzetes letartóztatásukat.
A kerületi bíróság ezzel megerősítette a Pozsonyi Városi Bíróság korábbi ítéletét, tájékoztatott a Sme.sk. Ján Čurilla és Pavol Ďurka nyomozókat a rendőrség belső ellenőrzése (ÚIS) gyanúsítja hatáskörrel való visszaéléssel és zsarolással az úgynevezett „Bűnbánó-ügyben” (Kajúcnik). A bíróság szerint az előzetes letartóztatást kezdeményező ügyész rossz bírósághoz fordult, az ügyben szerinte a nagyszombati bíróság az illetékes.
Ján Čurillát és Pavol Ďurkát a Tisztítótűz-ügy miatt gyakran támadja Robert Fico (Smer) kormányfő és Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke is.
Gašpar vádlott a Tisztítótűz ügyben, amelynek tárgyalása májusban kezdődik. A smeres politikus károsultként bejelenetkezett ebbe az ügybe is, amivel elérte, hogy betekintést kap a vádiratba.
A parlament alelnöke élt is a sértetti jogaival, és a bíróságnak állásfoglalást küldött az előzetes letartóztatásról szóló döntéshez. Azt állítja, hogy az ő védelemhez való jogai is sérültek a Tisztítótűz-ügy vizsgálata során, amelyben vádlottként szerepel.
Ján Dulovič, a vádlottak jogi képviselője a bíróságnak küldött állásfoglalását irrelevánsnak minősítette, és arra kérte a szenátust, hogy azt ne vegye figyelembe. Kifogásolta, hogy az ÚIS Gašpar ügyvédjét, Marek Parát hamarabb beengedte az ügyiratba, mint magukat a gyanúsítottakat. Nekik ugyanis mindmáig sem tették lehetővé az ügyirat megismerését.
Kapcsolódó cikkünk
A rendőrség belső ellenőrzése azzal vádolja a Ján Čurilla köré szerveződő csoportot, hogy rendszerszinten gyakoroltak nyomást a gyanúsítottakra, hogy együttműködjenek, illetve vallomást tegyenek konkrét személyek ellen. Az érintettek tagadják a vádakat.
Az ellenőrző hivatal nyomozója a “Bűnbánó” akció keretében zsarolással és hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja a volt nyomozókat, valamint Michal Šúrek ügyészt, akiket kedden vettek őrizetbe.
A 133 oldalas határozat szerint a csoport tudatosan nehezítette az előzetes letartóztatásban lévők helyzetét: korlátozták a látogatásokat és telefonhívásokat, visszatartották a leveleket, akadályozták a védőkkel való kapcsolattartást, s egyes esetekben a fogvatartottakat különböző börtönökbe helyezték át – írja a Denník N.
A cél a gyanú szerint az volt, hogy „megtörjék” az érintetteket, és együttműködésre bírják őket.
„Technikai irat” és előkészített vallomások
A rendőrség belső ellenőrzése szerint a később együttműködővé vált vádlottakat – az úgynevezett bűnbánókat – a hivatalos kihallgatások előtt „felkészítették”, vallomásaikat pedig egy párhuzamos, úgynevezett technikai iratban rögzítették, amelyhez a védelem nem fért hozzá.
A határozat „vallomásokkal való kereskedésről” is beszél: eszerint a nyomozók enyhébb elbírálást vagy tényleges büntetlenséget ígérhettek azoknak, akik terhelő vallomást tesznek kijelölt személyek ellen.
Az ügy több nagy visszhangot kiváltó eljárást is érint, köztük a Tisztítótűz-ügyet, amelyben vádlott a parlament alelnöke, Tibor Gašpar is.
Az ügyben tanúként hallgatták meg többek között Jaroslav Haščák vállalkozót is, aki arról beszélt, hogy előzetes letartóztatása során pszichikai nyomás érte: korlátozták a családjával való kapcsolatát, és rendszeres éjszakai ellenőrzésekkel zavarták meg az alvását.
A volt rendőr Ján Kaľavský – aki korábban jogerősen elítélték – azt állította, hogy a vallomások „előzetes begyakorlása” bevett gyakorlat volt.
A védelem tagad
A megvádolt rendőrök és az ügyész visszautasítják az állításokat. Védőügyvédjük szerint az ellenőrző hivatal olyan ügyeket vesz elő újra, amelyekben korábban már megszüntették az eljárást.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek bocsánatot kell kérnie hat rendőrtől, köztük Ján Čurillától, amiért korábban kijelentéseiben a maffiózó Mikuláš Černákhoz hasonlította őket.
A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.
A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.
A rendőrök még korábban pert indítottak a miniszter kijelentései miatt, ám Šutaj Eštok négy hónapon keresztül nem reagált a keresetre. A mulasztás következtében a rendőrök jogerős ítéletet értek el – hívta fel a figyelmet az őket képviselő ügyvéd, Peter Kubina. Mint mondta, az ítélet immár végrehajtható, és a végrehajtó már zárolta is a miniszter bankszámláját.
Kubina a bejegyzésében kiemeli, hogy ezt a pénzt Šutaj Eštoknak a saját vagyonából kell kifizetnie, nem pedig az államéból, mivel a kereset fizikai személyként, és nem a Belügyminisztérium ellen irányult.
“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” – írta az ügyvéd.
Kubina szerint a döntés végrehajtásának halogatása csak tovább növelné a költségeket. A miniszternek ugyanis a késedelem miatt kamatokat is kell fizetnie, emellett állnia kell az esetleges végrehajtási eljárás költségeit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint négy éve tart az eljárás a NAKA-nyomozók, Ján Čurilla és társai ellen, akik korábban a legnagyobb korrupciós ügyeket vizsgálták. Letartóztatásuk óta több vádemelési javaslat is született ellenük, de ezek többségét később alaptalannak nyilvánította az ügyészség. Legutóbb a Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni büntetőeljárást szüntette meg a kerületi ügyészség.
Čurilláék korábban olyan korrupciós ügyeket vizsgáltak, mint a Tisztítótűz, az Isten malmai vagy a Júdás. Ezekben az ügyekben olyan nevek merülnek fel, mint Norbert Bödör, Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke, Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész vagy Milan Lučanský, volt országos rendőrfőkapitány.
A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:
a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket
– tájékoztatott a SME.
Az utóbbi hetekben úgy tűnik, több olyan ügyben is kezd elakadni, amelyben Čurilláékat meggyanúsították. Peter Kubina ügyvéd szerint a Veritas nevű felügyeleti nyomozócsoport, amely Čurilláék ügyeivel foglalkozott, széthullott, és a vádemelések sorra összeomlanak. Úgy véli, az ellenük folyó eljárások politikailag motiváltak, és a hatalom bosszúját szolgálják.
Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.
Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.
Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.
Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek
Az ügyészség megszüntette a volt NAKA-nyomozók, Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni eljárást, akiket azzal vádoltak, hogy 2019-ben hamis információk alapján kértek lehallgatásokat, és ezzel félrevezették a bírót. A rendőröket igazságszolgáltatás akadályozásával és hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsították, de az ügyet ejtették. Ez már a Čurilla köréhez tartozó rendőrök elleni több megszüntetett ügy egyike. Dunčko és Magula azonban továbbra sem térhetnek vissza dolgozni, mert egy másik eljárás még folyamatban van ellenük.
Folyamatban lévő ügyek
Jelenleg két eljárás van még folyamatban a Čurilla-csoport tagjai ellen. Még 2024 júliusában gyanúsította meg a rendőrség belső ellenőrzése Ján Čurillát, Pavol Ďurkát, Ľubomír Daňkót (volt NAKA-főnök) és Michal Šúreket (volt különleges ügyész). A vád szerint a rendőrök ún. technikai dossziékat használtak a nagy ügyek vizsgálatakor, hogy előnyhöz jussanak az eljárásokban, és eltitkolják a tanúk vallomásait a védelem elől.
A vádlottak szerint azonban az ilyen dossziék bevett gyakorlatnak számítanak, ezekben gyűjtik a tanúk vallomásait, mielőtt azokat külön ügyekre bontják. A főügyész korábban ideiglenesen felfüggesztette Šúreket, de ő 2025 februárjában visszatérhetett a munkába.
Jelenleg a vádlottak a Főügyészség döntésére várnak. Abban bíznak, hogy a vádat a 363. paragrafus alapján megszüntessék.
A második folyamatban lévő eljárás Dunčko és Magula ellen folyik. A két nyomozót 2025 júniusában gyanúsították meg. A vád hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása. Maguláék ügyvédje, Kubina panaszt nyújtott be az ügy kapcsán. Jelenleg a panasz elbírálására várnak.
Kapcsolódó cikkünk
A Ján Čurilla körül csoportosuló rendőrök beperelték Robert Fico miniszterelnököt és Tibor Gašpart, a parlament alelnökét – számolt be róla az Aktuality portál. Čurillaék több tízezer eurós kártérítést követelnek. Szerintük a Smer politikusainak nyilatkozatai túllépték a tűréshatárt.
Tibor Gašpar parlamenti alelnök nyilvánosan azt állította, hogy Čurilláék felelősek emberek tucatjainak haláláért. Robert Fico kormányfő pedig egyenesen terroristához hasonlította Ján Čurilla rendőrt. A Čurilla-körhöz tartozó rendőrök szerint ez már túl van minden határon, ezért most személyiségvédelmi pert indítottak Fico és Gašpar ellen.
A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.
Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.
Ján Čurilla korábban az Aktuality.sk Na rovinu című műsorában is azt mondta, hogy a miniszterelnök támadásai túlmentek a józan ész és az illem határain, ezért bíróság elé viszi az ügyet. Most be is nyújtotta a keresetet személyiségi jogainak védelme érdekében, és bocsánatkérést, valamint 20 ezer euró nem vagyoni kártérítést követel tőle.
Tibor Gašpart is perbe fogják. Ő szintén áprilisban vádolta meg nyilvánosan Čurilláékat. Akkori sajtótájékoztatóján egy listát mutatott be olyan személyekről, akiket korábban eljárás alá vontak, és akik állítólag a szóban forgó rendőrök miatt vesztették életüket.
„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”
– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.
Hasonló pert indítottak korábban Boris Kollár ellen is. Ő volt az első, aki 2021 tavaszán a „Čurilla-féle maffia“ kifejezést használta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóira. Egy nem jogerős bírósági ítélet szerint a Sme rodina elnökének 50 ezer eurót kell fizetnie Čurillának, és nyilvánosan bocsánatot kell kérnie.
Matúš Šutaj Eštok ugyanakkor továbbra is kiáll a Čurilla-nyomozócsoport tagjairól tett korábbi kijelentései mellett. Azt mondta, munkaköri leterheltsége miatt a Slovensko.sk oldalon levő elektronikus postaládáját gyakorlatilag nem használja, és szerinte a bíróságnak más úton is értesítenie kellett volna őt. A miniszter a közösségi médiában reagált a nyomozók ügyvédjének bejelentésére.
„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.
Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.
Šutaj Eštok kijelentette, nem volt lehetősége elmondani a saját álláspontját a bírósági eljárás során, és ha erre sor kerülhetett volna, a bíróság másképp látná az ügyet. „Megismétlem, hogy kitartok a kijelentéseim mellett, és minden jogi eszközt kihasználok, hogy megváltoztassam ezt a kétes bírósági döntést. Megfélemlíthetnek, büntethetnek a véleményem miatt, de a meggyőződésemet nem vehetik el” – tette hozzá.
(dennikn, aktuality, tasr)
Minden gyanúsított szabadlábon van
A kerületi bíróság ma csak kimondta, hogy az ügyész hibázott a bíróság kiválasztásánál, ezért utasította el az előzetes letartóztatását, az ügy érdemi részét nem minősítette. A Pozsonyi Városi Bíróság korábbi döntése azonban kitér a vádelemelési javaslatra is. Tomáš Hajduk bíró az ügyirat alapján kétségeit fejezte ki a rendőrök gyanúsítása miatt.
A gyanú szerint Ján Čurilla, mint a “bűnszervezet” feje irányította a többi gyanúsítottat, és közösen használták az előzetes letartóztatást a gyanúsítottak “megtörésére”, így szereztek tőlük vallomásokat, érték el, hogy együttműködő vádlottként mások ellen valljanak.
A rendőrség belső ellenőrzése március 3-án tartóztatott le és vitt be kihallgatásra több rendőrnyomozót és Michal Šúrek ügyészt, a gyanúsítottak többségét még aznap, a kihallgatásuk után szabadon engedték, most a bíróság az utolsó két gyanúsított előzetes letartóztatását is elutasította.
Kubina: Köszönet!
Kubina megköszönte a belügynek, hogy panaszt tettek ellene. Szerinte ugyanis ezzel elismerték a munkáját.
„Ezt a panaszt egyúttal munkám minősége és eddigi eredményei legmagasabb fokú elismerésének is tekintem, amelyet ez az ellenérdekű fél a jelenlegi állapotában képes felém kifejezni. Ebben az értelemben köszönöm nekik érte”
– írta újabb bejegyzésében Kubina.
Egyben azonban úgy véli, hogy az ellene tett panasz a megfélemlítését célozza. „Ezt a lépést úgy értelmezem, mint az ügyvéd végrehajtó hatalom általi megfélemlítését a hivatása gyakorlása miatt” – írja Čurilla és társai ügyvédje. Szerinte azért akarják megfélemlíteni, mert különösen eredményes a belügyminisztériummal szemben, százszázalékos sikeraránnyal.
„Másként fogalmazva: ez a panaszosok frusztrációjának megnyilvánulása amiatt, hogy a bíróságokon és a büntetőeljárásokban nem tudnak törvényesen és a szabályok szerint győzni az ügyfeleimmel szemben”
– írja Kubina.
Szerinte egyszerűbb utat is választhatott volna Matús Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter és az általa vezetett tárca.
„Elég lenne abbahagyni a törvénysértéseket, kizárólag a törvény és a bizonyítékok alapján eljárni, valamint nem elhanyagolni az elektronikus postafiók ellenőrzését. És a problémák azonnal megszűnnének”
– írja ironikusan Kubina. Matús Šutaj Eštoknak ugyanis több mint 100 ezer eurós kártérítést kell fizetnie az általa „lemaffiázott” volt NAKA-s nyomozóknak. Ezt a pert is Kubina nyerte meg nekik, ráadásul nagyon könnyen: a belügyminiszter nem nézte a hivatalos elektronikus postafiókját, ahová a bíróság az idézéseket küldte neki, és nem vett részt a tárgyaláson, amit így elvesztett.
Az ellene tett panasztól nem tart Kubina, mint írja az elmúlt évtizedben többen tettek ellene panaszt, de egyik sem volt sikeres.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
