Megkezdődik a héten a már regisztrált pedagógusok oltása, a többieknek hétfő éjfélig lehet regisztrálni, hogy időben megkapják a vakcinát. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádiónak azt mondta: megnőtt az oltási kedv, a pedagógusok átérzik a védőoltások szerepének fontosságát. Arról is beszélt, hogy számos nehézséget, veszélyt és megoldhatatlan helyzetet hozott magával a digitális oktatás.
Oltás nélkül a jelenlegi járványhelyzetben nagy veszélyeket rejtene iskolába, óvodába engedni a 20-30 fős osztályokat, valamint az is kiderült, hogy ha több hétről, középiskolák esetében több hónapról van szó, akkor a digitális oktatás nem tudja kiváltani a hagyományost. Sem a gyerekek, sem a jövőjük szempontjából nem elég hatékony ez a módszer, nem beszélve azokról a közösségi élményekről, amelyek mindenkinek hiányoznak – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádióban.
A tanárok, iskolai dolgozók oltási hajlandóságáról nincsenek pontos számaik, csak az államtitkári közlést ismerik, amely szerint a felhívás előtt a tanárok 54 százaléka regisztrált oltásra. Horváth Péternek tudomása van számos fiatalabb dolgozóról, akik akkor még azért nem regisztráltak, mert úgy gondolták, úgysem kerülnének időben sorra – ám a bejelentés óta hozzá érkezett visszajelzésekből úgy látja, most mindenki érzi, hogy normális, biztonságos munkavégzés csak az oltással lesz lehetséges.
Nincsenek pontos adataik a megbetegedett, elhunyt tanárok számáról sem, jegyezte meg az elnök.
A híradások alapján úgy véli, hogy a pedagógusok között körülbelül 60 áldozata lehetett eddig a járványnak.
Náluk, a győri Révai Miklós Gimnáziumban a kollégiumi dolgozókkal együtt 70-en vannak, közülük 12-en kapták el a vírust, ez nagyjából 20 százalékos arányt jelent.
Az Unesco közölte: 2020-ban világszerte a diákok 20 százaléka nem szerezte meg az alapvető olvasási ismereteket az iskolában a pandémia miatt, és figyelmeztetnek, hogy megnövekedhet az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek száma. A járvány hazai negatív hatásairól és a szükséges lépésekről Horváth Péter elmondta: rögtön kiderült, amikor tavaly az általános iskolák is bezártak három hónapra, hogy nagyon nehéz a dolga a tanítóknak, különösen az elsős-másodikos gyerekeknél. Náluk az írás-olvasási készség – ami később a szövegértést, -alkotást fogja jelenteni –, digitális oktatásban nagyon nehezen fejleszthető. „A kisgyerekeknek a 45 percet az iskolában is nehéz fegyelmezetten végigülniük. Nem nehéz hát elképzelni, hogy otthon, ahol sok minden elterelheti a figyelmüket, egyrészt nehezebb koncentrálniuk, másrészt nincsenek ott az iskolai segítő személyek sem. Nem is beszélve a hátrányos helyzetben lévő diákok nehézségeiről, akiknek sokszor az eszközeik sem voltak meg a digitális oktatáshoz – náluk még nagyobb annak veszélye, hogy nem kapják meg az alapvető készségek kialakulásához szükséges fejlesztést, pedig ez a későbbiek során rendkívüli fontos lenne számukra.”
A tanévből még hátralévő másfél hónapban Horváth Péter szerint minden intézményben alaposan fel kell mérni, hogy mit sikerült átadni a korábbi időszakban, és mit nem. Az általános iskolásoknál nem volt olyan hosszú kiesés, mint tavaly volt, de főként az alsó tagozatokon muszáj megnézni, hogy mennyit fejlődtek a gyerekek, mit kell pótolni, és a legfontosabbak pótlását, azokra koncentrálva, erőltetettebben végre kell hajtani – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
