Azt gondolom elég idő telt el az új típusú koronavírus felbukkanásaóta, hogy lássuk, nincs a földön olyan ország, ahol a lakosság elégedett lennea helyzet hatósági kezelésével és bár nem szeretek ellentétes táborokat látnimagam körül, ha nem muszáj, az is elég világos, hogy a lakosság reakciója kétfő csoportba sorolható. Egy részről vannak azok, akik szerint az állam nem teszeleget, hogy megvédje őket a veszélytől, és természetesen vannak, akik szerinttúl sokat tesz, amennyiben az intézkedések csorbítják szabadságjogaikat. Etekintetben nincs nagy eltérés a civilizált országok koronahelyzete között, ígyMagyarország sem kivétel. A kérdés persze, amire most nem tudunk biztos választadni, hogy a járvány csupán jó ürügy az ilyen intézkedések meghozatalához vagyaz egyes országok járványkezelésének mikéntje a véletlen műve, esetleg az adottkormány politikai nézeteinek eredménye, vagy netán, hogy az elvetemültebbelméleteket se hagyjuk ki, a járvány az intézkedések kedvéért van egyáltalánjelen.
Az 1918-as spanyolnátha lényegesen több áldozatot követelt afiatalabb és egészségesebb korosztály körében az újtípusú koronavírushoz képest.Az akkori intézkedések korábban soha nem látott szigorral és intenzitássalérkeztek, mégsem voltak képesek megállítani a betegség terjedését. A korabeli orvosokszerint pácienseik nagy részének a közönséges nátha mellett egyedül a félelmeivelkellett megküzdeni ahhoz, hogy jobban legyen, a lakosságnak pedig idővel elegelett a mindent megbénító járványügyi szabályokból. Az ellenállás egyreagresszívabb formákat öltött.
Érdemes megfigyelni, miként írta át a média a spanyolnáthajárvány történetét az elmúlt hónapok során, mintha a betegség a drákóiintézkedéseknek köszönhetően tűnt volna el, amikor valójában szinte akadálynélkül vonult át a legtöbb nagyvároson, míg végül a vírus kiégett és széplassan eltűnt, anélkül, hogy bármilyen hatékony oltás felbukkant volna aláthatáron. A vészhelyzet fenntartása csak elhúzta a járvány időtartamát. Tudom,tudom, a járványgörbe laposítása meg minden, csakhogy ez egy olyan terület,ahol senki sem rendelkezik használható tapasztalatokkal, és egyelőre azegyetlen görbe, ami igazán lapos lett az intézkedések hatására, az a gazdaságteljesítménye.
A járvány az intézkedések ellenére halad a maga útján, így nem meglepő, ha egyre többen gondolkoznak el azok létjogosultságán. Hat hónap elteltével láthatjuk, hogy a karanténintézkedések nem sokat jelentettek, ha azok célja az időhúzás volt egy hatékony oltás kifejlesztéséig, arról nem beszélve, hogy az ilyen sebtében összehozott szerek nem sok jóval kecsegtetnek, ha lehet múltbeli példákra hagyatkozni (Lásd még: LINK).
Ha azonban a korlátozó intézkedések célja egy totalitáriusrendszer bevezetése, vagy legalábbis a lakosság hozzászoktatása az ehhez szükségeslépésekhez, jó úton járnak. Keresve sem találhatnánk eredményesebb eszközt erreegy globális egészségügyi vészhelyzetnél, függetlenül attól, hogy az véletlenülvagy szándékosan jött létre.
A probléma ott jelentkezik majd, amikor már semmi sem indokoljaa totalitárius rendszer fenntartását, így addigra el kell érni, hogy a lakosságnagy része elvből szükségesnek tartsa. Azt kell hinniük, hogy hosszú távútúlélésük záloga szabadságjogaik önkéntes feladása.
Közben egy másik jelenség is megérdemli figyelmünket. Az EgyesültÁllamokon végig söprő, legtöbbször erőszakba, fosztogatásba és rongálásbatorkoló Black Lives Matter tüntetések szinte ellenállás nélkül folyhatnak, amédia teljes támogatása mellett, miközben a korlátozó intézkedések ellen békésenfelszólalókat ugyanezen médiumok közellenségként kezelik, egyes országokhatóságai (lásd Ausztrália, Spanyolország vagy Nagy-Britannia) pedig bűnözőknekkijáró szigorral büntetik, legyen szó akár egy Facebook bejegyzésről vagy azutcai maszkhasználat elmulasztásáról. Tudva a végcélt, a taktika tökéletes. Amennyibenaz erőszakos tüntetők sikerrel járnak a társadalom szétverésében, az újkollektivista birodalom felépítése sokkal egyszerűbb lesz az ellenállást nem ismerőlakosság feje felett. Ha viszont az erőszakhullám hatására a lakosságerőteljesebb fellépést kezd követelni a rendőrség részéről, az orwelliintézkedéseket is könnyebben elfogadják majd saját védelmük ürügyén.
Mindkét forgatókönyv elérheti célját: egy igazi rendőrállamot. Az Egyesült Államok esetében legalábbis nagyon logikusnak tűnik: amennyiben az egészségügyi vészhelyzet nem jár sikerrel a diktatúra kiépítésében, a felfegyverzett és fegyvereit használni is képes lakosság ellenállása miatt, még mindig megpróbálhatják rávenni a többséget a statárium önkéntes támogatására, az erőszakos baloldal miatti félelmet kihasználva.
A követendő hozzáállás ezúttal is az, ha mindkét csapdát elkerüljük. Nincs mitől félnünk. Emlékezzünk rá, hogy a birodalmak jönnek és mennek, mi viszont örökre itt vagyunk.
A megoldás sem változott, hiszen a félelmet, ahogy avírust vagy az erőszakot is, a tökéletes szeretet1 képes csakmaradéktalanul legyőzni, Ő viszont játszi könnyedséggel, ráadásul ezekben anapokban tálcán kínálkoznak a jobbnál jobb lehetőségek a szeretet terjesztésére.Ilyen zűrzavaros időkben senki sem képes kizárni mindennapjaiból az élet éshalál kérdéseit, nekünk pedig nincs egyéb dolgunk, mint bíztatni őket, hogy ezÉletet válasszák.2 Az, hogyezt maszkban vagy anélkül teszik, másodlagos. Legyen nekik az ő hitük szerint.Isten így is úgy is tárt karokkal fogadja őket.
Források:
alt-market.com
“Destroyer andTeacher”
How did “flattenthe curve” become “flatten the economy?”
1. János 4:18 – A szeretetbennincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelemgyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.V. Mózes 30:19, János 14:6, II. Timótheus 1:9-10
Forrás:idokjelei.hu
Tovább a cikkre »
