Új utakon Dél-Amerika

Új utakon Dél-Amerika

Latin-Amerika két vezető államában, Argentínában és Venezuelában is választást tartottak 2015-ben. A korrupciós botrányokkal, inflációval és gazdasági regresszióval küzdő országokban a baloldali populista kormányzás csődöt mondott, a jövőre olimpiát rendező Brazíliában pedig egyre nő a társadalmi feszültség, mind nagyobb tömegek vonulnak az utcára az elnök távozását követelve. Bekövetkezhet-e a korszakváltás az egész kontinensen?

Dél-Amerika nem túl fényes kilátásokkal indul neki a 2016-os esztendőnek: az ENSZ a fejlődő országok számára a következő két évben stagnálást, illetve regressziót jósol, Dél-Amerika a felmérések alapján 2002 óta a leggyengébb évét zárta; a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet pedig a munkanélküliségi ráta emelkedésére hívja fel a figyelmet, ami az elmúlt öt évben negatív rekordon áll (6,7 százalék). Az IMF nyugati félteke ügyeivel megbízott osztályának vezetője, Alejandro Werner szerint Latin-Amerikában legfőképpen az elhúzódó és elmélyülő brazil politikai és gazdasági válság következtében estek a gazdasági mutatók, a növekedés mindössze 0,3 százalék, ami jövőre is csak 0,8 százalékra nőhet. Emellett a nyersanyagárak csökkenése és a kínai gazdaság visszaesése tehető felelőssé a negatív helyzetért, de fontos tényező az is, hogy az Egyesült Államokban a kamatlábak emelkedése miatt a dél-amerikai fizetőeszközök elértéktelenedtek.

Átrendeződhet a politikai térkép

Az elégedetlenség eredményeként Argentínában a jobboldali liberális Mauricio Macri győzelmével zárult november végén az elnökválasztás. A Cambiemos párt előretörésével véget ért a 12 éves baloldali populista, kirchneri kormányzás, és elemzők szerint Dél-Amerika második nagyhatalmának új kormánya a szomszédos viszonyok, de akár az egész kontinens politikai térképét is átrendezheti. Macri valószínűleg mind az Egyesült Államok, mind a hírhedt keselyűalapok, mind pedig a nemzetközi partnerek felé nyitni fog, igyekezvén a befektetői bizalmat visszaszerezni, s búcsút int a nyersanyagokra épülő gazdaságpolitikának.

Venezuelában decemberben rendeztek választást, a Hugo Chávez politikáját követő Nicolás Maduro komoly vereséget szenvedett, 16 év után először nyert ellenzéki tömörülés a Demokratikus Egység Kerekasztala színeiben, és kétharmados abszolút többséget szerzett a parlamentben. Így lehetősége nyílik az alkotmány megreformálására, a chávezisták leváltására, új gazdasági és szociális programok bevezetésére.

Hírdetés

A feszültség tovább gyűrűzik Bolíviára, ahol Evo Morales elnök egyre keserűbb arccal nézi a baloldali erők gyengülését korábbi barátainál, és az imperialisták reneszánszától retteg. Nem így Mexikó, Kolumbia vagy Paraguay, melyek vezetői üdvözölték az új argentin elnököt és abban bíznak, hogy a neoliberalizmus ismét visszatérhet Argentínába, és az argentin jobboldali győzelem dominóeffektust indít majd el az egész térségben.

Regionális hatások

Brazíliában szintén sokan osztják ezt a véleményt, ahol a munkáspárti Dilma Rousseff második elnöki ciklusa korrupciós botrányokkal, gazdasági recesszióval és folyamatos tüntetésekkel teli, és sokan – hasonlóan a venezuelai történésekhez – az ellenzék erőszakos akcióiban és hatalomátvételében látják a változás lehetőségét.

Rosendo Fraga argentin elemző szerint a venezuelai és argentin történések, a jobbközép felé való elmozdulás regionális hatásokat hordoz magában, a populista kormányokkal szembeni ellenzéki győzelmek Brazíliában is hasonló irányváltást hozhatnak. Ez azt jelenti, hogy a régió Chávez 1998-as hatalomra jutásával elindult irányvonalával ellentétes politikai fordulatot hajthat végre. Februárban döntenek Bolíviában arról, hogy ratifikálják-e az alkotmányos reformot, elutasítása Evo Morales negyedik ciklusát kérdőjelezheti meg. Peru áprilisban választ elnököt, ahol a jobboldali Keiko Fujimori győzelme látszik esélyesnek, Ecuadorban pedig a szocialista kormányzó, Correa elnök maga döntött úgy, hogy 2017-ben nem jelölteti magát újra. Mindezen események Macri új kormányával valódi fordulatot hozhatnak a kontinens életében.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2015. 12. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »