Négy törvényjavaslatról döntött a T. Ház. Kettőre egységesen ellenszavazatok nélkül bólintottak rá, a másik kettő pedig, a hagyományokhoz híven, a kormánypártok többsége révén kapott zöld utat. Egyetlen meglepetésnek, de nem döntőnek számított, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát, az ellenzékkel karöltve Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is nemmel voksolva elutasította.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról.
ELŐTERJESZTŐ
TÖRVÉNYJAVASLAT
LÁZÁR JÁNOS
Miniszterelnökséget vezető miniszter
A cél az, hogy a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók legyenek egyszerű bejelentéssel. Ez azt jelenti, hogy e mérethatár felett azok fognak tudni élni az egyszerű bejelentéssel, akik saját lakhatásuk megoldása érdekében építkeznek.
A javaslatban foglaltakkal főként a bővítés területén érhető el jelentősebb eredmény. Jelenleg ugyanis egy 300 négyzetméter feletti lakóházban, ahol jellemzően több lakás van, nem végezhető bővítés egyszerű bejelentéssel akkor sem, ha az adott magánszemély tulajdonában lévő lakás 300 négyzetméter alatt van. Az új rendelkezésekkel ez megváltozik, így megnyílik az út az ilyen lakások egyszerű bejelentéssel történő bővítésére is. A lehetőség arra az esetre is nyitva áll, amikor egy lakást több tulajdonos – így jellemzően házastársak vagy egyéb rokonok – építtet, ha feltételeknek mindannyian megfelelnek.
Fontos kiemelni: az új szabályozás bevezetése után is lehet majd 300 négyzetméter alapterület alatt értékesítési céllal építkezni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint ez megengedett. Erre alapozva nagyszámú építőipari kivitelezés folyik vagy áll előkészítés alatt, amelyek nagyban hozzájárulnak a hazánkban fennálló lakáshiány enyhítéséhez.
Fontos kiemelni: az új szabályozás bevezetése után is lehet majd 300 négyzetméter alapterület alatt értékesítési céllal építkezni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint ez megengedett. Erre alapozva nagyszámú építőipari kivitelezés folyik vagy áll előkészítés alatt, amelyek nagyban hozzájárulnak a hazánkban fennálló lakáshiány enyhítéséhez.
A kereszténydemokraták vezérszónoka cseppet sem titkoltan hangsúlyozta: 2017 az otthonteremtés éve lesz! Ez a jogszabály, amennyiben elfogadja a T. Ház, segíteni fogja a családokat ha új otthont szeretnének teremteni, vagy a már meglévőt akarják bővíteni!
HOLLIK ISTVÁN: – Képviselőtársaim! Mindannyiunk számára ismert az, hogy a 2008-as válság után az ingatlanpiac nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban megroppant, az építések száma meredeken visszaesett. A kormánynak 2010 után, de 2014 után még inkább kiemelt célja az építőipart támogatása, hiszen az nagyban hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Nos, ha ez kiemelt célja a kormányzatnak, akkor az építéssel kapcsolatos szabályok rendbetétele is cél kell hogy legyen! Lehetőség szerint minél egyszerűbbé kell tenni annak érdekében, hogy ezeknek az építkezéseknek ‑ itt ugye magáncélú építkezésekről, nem kereskedelmi célú építkezésekről van szó ‑ az adminisztratív terhét csökkenteni tudjuk. Ezen az úton indult el a kormány, ez volt az az alapgondolat, ami életre hívta azt a törvényt, amely első körben a 300 négyzetméternél kisebb lakóingatlanok esetében bevezette az egyszerű bejelentés intézményét, felváltotta a korábban hatályos fölöttébb bonyolult engedélyeztetési eljárást. Helyes törekvés volt, ám eltelt már azóta annyi idő, hogy a tapasztalatait átszűrve tovább lehessen menni.
– A Fidesz-KNDP elkötelezett az otthonteremtés mellett. 2017 az otthonteremtés éve lesz, ezért fordít a kormány 211 milliárd forintot erre programra. A családi otthonteremtési kedvezmény 2015-ös bevezetése óta 36 ezer igénylést fogadtak be, ez majdnem 90 milliárd forintot jelent, és csak tavaly decemberben majdnem 10 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket. Az összes CSOK-támogatás majdnem 60 százalékát, 51 milliárd forintot az új lakást építő vagy vásárló családok vették fel. A támogatásoknak csaknem a felét nagycsaládosok kapták, vagy azok, akik vállalták, hogy legalább három gyermeket nevelnek, további 5 ezer családnak tudtunk 22 milliárd forint értékben áfa-visszatérítést adni. Ezek a számok is mutatják azt, hogy az otthonteremtés terén jó irányba indultunk el.
– Képviselőtársaim! Amikor bürokráciacsökkentésről vagy a jogszabályoknak az egyszerűsítéséről beszélünk, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy az otthonteremtési kedvezményt egyre több család veszi igénybe, egyre többen szeretnének építeni, és nyilván hogyha szeretnének építeni, akkor fontos, hogy őket se terhelje túlzott bürokrácia. Ezzel a törvényjavaslattal, amely most előttünk van, ezeknek a családoknak szeretnénk segíteni. Az egyszerű bejelentés intézményének a köre a korábban meghatározottakon kívül tovább bővül. Az új szabályozásnak köszönhetően, amennyiben elfogadjuk, a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók lehetnek egyszerű bejelentéssel. Ez azért fontos, mert jelenleg egy 300 négyzetméter méret feletti lakóházban, ahol jellemzően több lakás van, ahol mondjuk, valaki a földszinten lakik, és a földszinti lakásához szeretne egy 10-20 négyzetméteres szobát építeni, korábban nem volt elvégezhető az ilyen típusú bővítés egyszerű bejelentéssel akkor sem, ha az adott magánszemély tulajdonában lévő lakás 300 négyzetméter alatt volt, azért nem, mert a teljes lakóingatlan 300 négyzetméter feletti. Az új rendelkezéssel ezt az ellentétet oldja fel a szabályozás, így megnyílik az út az ilyen típusú lakások egyszerű bejelentéssel történő bővítésére is. A jelen törvényjavaslat természetesen ‑ azért ezt fontos kihangsúlyozni ‑ nem érinti a 300 négyzetméter alapterület alatti, értékesítési céllal épített lakásokat.
– Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ez a jogszabály, amennyiben ezt elfogadjuk, segíteni fog a családoknak abban, hogy ha új otthont szeretnének teremteni, vagy a már meglévőt akarják bővíteni, és ehhez családi otthonteremtési kedvezményt vesznek igénybe, akkor mindez egyszerűbbé és könnyebbé válhat. Mindezek alapján elmondhatom: a KDNP támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, és azt kérem ellenzéki képviselőtársaimtól is, hogy gondolják meg, és támogassák ők is ezt az alapvetően a családok érdekében született törvényjavaslatot!
***
Az Országgyűlés a javaslatot 110 igen szavazattal, 57 nem kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta. Nem kis meglepetésreFazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ellenzékkel karöltve is nemmel voksolt.A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, az azt megelőzően indult építésügyi engedélyezési eljárásokra nem vonatkozik.
A Nemzetközi Műholdas Távközlési Szervezetre (ITSO) vonatkozó megállapodás és módosítása kihirdetéséről.
ELŐTERJESZTŐ
TÖRVÉNYJAVASLAT
SESZTÁK MIKLÓS
Nemzeti fejlesztési miniszter
A Nemzetközi Műholdas Távközlési Szervezetet 11 állam alapította 1964-ben az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján, amely szorgalmazta a műholdas kommunikáció kialakítását globális és megkülönböztetés-mentes alapon. A Szervezetnek jelenleg 149 ország a tagja. Hazánk az országok együttműködésén alapuló nemzetközi szerződéshez 1994-ben csatlakozott. A szerződés megerősítéséről szóló módosítás 2017. január 16-án lépett hatályba, minden tagjának, így Magyarországnak is törvényben kell kihirdetni.
A Nemzetközi Műholdas Távközlési Szervezetet 11 állam alapította 1964-ben az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján, amely szorgalmazta a műholdas kommunikáció kialakítását globális és megkülönböztetés-mentes alapon. A Szervezetnek jelenleg 149 ország a tagja. Hazánk az országok együttműködésén alapuló nemzetközi szerződéshez 1994-ben csatlakozott. A szerződés megerősítéséről szóló módosítás 2017. január 16-án lépett hatályba, minden tagjának, így Magyarországnak is törvényben kell kihirdetni.
Az Országgyűlés a javaslatot 164 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.
Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai 7. melléklete 2014. május 24-én Genfben, az Egészségügyi Világszervezet 67. Közgyűlésén elfogadott módosításának kihirdetéséről.
ELŐTERJESZTŐ
TÖRVÉNYJAVASLAT
BALOG ZOLTÁN
Emberi erőforrások minisztere
Korábbi rendelkezései szerint a sárgaláz elleni védőoltást annak beadásától számított tíz év eltelte után meg kellett ismételni annak érdekében, hogy a folyamatos védettség vélelmezhető legyen. Az új rendelkezések értelmében – összhangban a legújabb nemzetközi tudományos állásponttal – a sárgaláz elleni védőoltás egész életre szóló védettséget biztosít, azaz tízévente azt nem kell megismételni a védettség fenntartásához.
Korábbi rendelkezései szerint a sárgaláz elleni védőoltást annak beadásától számított tíz év eltelte után meg kellett ismételni annak érdekében, hogy a folyamatos védettség vélelmezhető legyen. Az új rendelkezések értelmében – összhangban a legújabb nemzetközi tudományos állásponttal – a sárgaláz elleni védőoltás egész életre szóló védettséget biztosít, azaz tízévente azt nem kell megismételni a védettség fenntartásához.
Az Országgyűlés a javaslatot 168 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról.
ELŐTERJESZTŐ
TÖRVÉNYJAVASLAT
FIDESZ: dr. Galambos Dénes, Törő Gábor
Indoklása: az alkoholos lében áztatott, lecsepegtetett vagy szikkasztott és csokoládégyártáshoz felhasználandó gyümölcs bár jövedéki terméknek minősül, minimális a vele kapcsolatban elkövethető visszaélés kockázata. Erre tekintettel, ilyen esetben nincs szükség adóraktári engedélyre a csokoládét előállító számára, hanem részére az alkoholos gyümölcsöt előállító adóraktár az adófizetési kötelezettség alól mentesülve értékesítheti a terméket.
Indoklása: az alkoholos lében áztatott, lecsepegtetett vagy szikkasztott és csokoládégyártáshoz felhasználandó gyümölcs bár jövedéki terméknek minősül, minimális a vele kapcsolatban elkövethető visszaélés kockázata. Erre tekintettel, ilyen esetben nincs szükség adóraktári engedélyre a csokoládét előállító számára, hanem részére az alkoholos gyümölcsöt előállító adóraktár az adófizetési kötelezettség alól mentesülve értékesítheti a terméket.
Az Országgyűlés a javaslatot 132 igen szavazattal, 32 ellenszavazattal (MSZP+ függetlenek), 4 tartózkodás (LMP) kíséretében elfogadta.
Monetáris tanácsi tagokat is választott a parlament
A törvényalkotásnál jóval csendesebben döntött a Tisztelt Ház a jegybank Monetáris tanácsának kiegészítéséről. A jegybanktörvény szerint a tanács tagjává olyan magyar állampolgár választható, aki kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismertekkel rendelkezik a monetáris, pénzügyi vagy hitelintézeti területen.
A Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szervébe azért kellett új tagot választani, mert Cinkotai János Béla mandátuma 2017. március 22-én lejárt. Az ő helyét Parragh Bianka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa tölti be a továbbiakban, Kocziszky György pedig jelenleg is a monetáris tanács tagja, de mandátuma lejár 2017. április 5-én, ezért meghosszabbították. Mindketten hat évig tölthetik be a tisztséget.
Monetáris tanácsának így újra teljes létszámmal működik. A mindenkori jegybankelnök vezeti. Tagjai az MNB alelnökei és a korábban szintén az Országgyűlés által megválasztott tagok: Báger Gusztáv, Kardkovács Kolos és Pleschinger Gyula.Hatáskörébe tartozik a legfontosabb stratégiai döntések mellett a jegybanki alapkamat meghatározása is.
A parlament a gazdasági bizottság jelöltekről szóló javaslatát 110 kormánypárti igen, 35 nem (MSZP,LMP, független) szavazattal, a Jobbik 21 tartózkodásának kíséretében fogadta el.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
