Külön rendelet jelent meg erről a sajtféléről, illetve a vadkovász szó használhatóságáról.
A Magyar Élelmiszerkönyv I. kötet tejtermékekről szóló előírása 2009-ben bővült a trappista sajtra vonatkozó előírásokkal, majd ezt néhány év múlva kiegészítették a részletesebb követelmények meghatározásával, hogy ne csak a termékcsoport szintű (érlelt, félkemény sajt) követelmények vonatkozzanak rá, hanem termékszinten is legyenek kritériumok, amelyek köre kiterjedt a felhasználható összetevőkre, a sajt alakjára, méretére, összetételi szabályokra is.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben újabb szigorítás történt. Nagy István agrárminiszter rendelete a trappista sajtra vonatkozó minőségi követelményekről szól, hogy „biztosítsa ezáltal a fogyasztói bizalom megerősödését” – derül ki a szövegből. Az előírásokban szerepelnek a sajt összetevőire, méretére, szárazanyag-tartalmára vonatkozó előírások csakúgy, mint az alakját és a sótartalmát szabályozók. Például hasáb alakú trappistát lehet gyártani, de sajtként forgalomba hozni csak szeletelt vagy reszelt formában lehet majd.
Azt is hosszan részletezték, hogy a termék mikor megfelelő, itt például a csomagolására, a sajt állagára és hasonló tulajdonságokra vannak leírások.
A hvg.hu mindezzel kapcsolatban megjegyzi: ez az első sajtféle, amelyre külön jogszabályt hoztak.
Nagy István agrárminiszter rendeletének második fele arról szól, hogy a vadkovász kifejezést tartalmazó jelöléssel kizárólag olyan terméket lehet forgalmazni, amely kovászos technológiával, legfeljebb 8 Celsius-fok hőmérsékleten legalább 12 órán keresztül történő kelesztéssel készült, és a felhasznált kovász kizárólag vadkovász, amely liszt és víz keverékének fermentációjával, természetes mikroorganizmusok segítségével jön létre.
A pénteki nappal már hatályba is lépett a rendelet. A kritériumoknak így már meg nem felelő pékipari termékeket még 7 napig lehet gyártani, a sajtokat pedig még 30 napig, és ezek a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalmazhatók.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
