Egy agrárminisztériumi rendelet értelmében 2026. február 1-jétől új szabályok léptek életbe a Magyar Élelmiszerkönyvben.
A 3/2026. (I. 30.) AM rendelet új melléklete a malomipari termékek követelményeit írja át. A módosítás célja a termékek jobb megkülönböztethetősége, az egészségesebb táplálkozási szempontok érvényesítése és a minőségi elvárások szigorítása – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye.
A rendelet egyik legfontosabb újdonsága a teljes kiőrlésű gabonakészítmény fogalmának részletes meghatározása.
A jövőben csak az a termék nevezhető teljes kiőrlésűnek, amelyben a szemtermés fő alkotóelemei – magbelső, csíra és korpa – ugyanolyan arányban vannak jelen, mint az ép szemben.
Új elemként megjelenik a teljes kiőrlésű durumbúza őrlemény kategóriája is.
A „teljes kiőrlésű” megnevezés használata várhatóan egyértelműbb és ellenőrizhetőbb lesz: ami eddig lazábban értelmezhető volt, mostantól pontos definícióhoz kötött.
A szabályozás jelentősen korlátozza a leggyakrabban használt búzalisztek adalékolását. Az alábbi típusoknál a jövőben kizárólag aszkorbinsav (E 300) adható a termékhez, más adalékanyag nem:
A gyakorlatban a közlemény szerint ez azt jelenti, hogy indokolt a gyártók receptúráinak és minőségbiztosítási dokumentációjának felülvizsgálata,
különösen ott, ahol eddig többféle javító/adjuváns szerepelt.
A szabályozás kiterjed többek között a búza-, tönkölybúza-, rozs-, tritikálé- és kukoricaőrleményekre, valamint a hántolt rizsre és borsóra is, és részletesen rögzíti azok fizikai, kémiai és érzékszervi követelményeit.
A rendelet főszabály szerint 2026. február 1-jén lép hatályba, de a jogszabály átmeneti időszakot biztosít:
A korábbi előírásoknak még megfelelő, de az újnak már nem megfelelő termékek a hatályba lépéstől számított 18. hónap utolsó napjáig még előállíthatók és forgalomba hozhatók.
A már legyártott készletek a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő lejártáig a polcokon maradhatnak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
