A 2030-ig érvényes pártprogram, valamint a romániai magyar romák integrációját célzó munkadokumentum is napirenden szerepelnek majd az RMDSZ e heti kongresszusán, miután ezeket a tárgyköröket pénteken vitára alkalmasnak ítélte a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT).
Az RMDSZ miniparlamentje pénteken Kolozsváron tartott „technikai munkaülést”, amelyen az e heti temesvári, 16. tisztújító kongresszust készítette elő.
Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában sikeresnek nevezte a másfél hónapja zajló kormányzati konzultációt, amelyet véleménye szerint valamilyen formában a továbbiakban is folytatni kell. Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy az embereket érdekli, mit tesznek a szövetség politikusai Bukarestben – jelentette ki. Rámutatott: kihívásokkal teli időszak következik, amelyben a legfőbb cél az oktatási törvény elfogadása anélkül, hogy azt a parlament megfosztaná tartalmától. Több száz javaslat érkezett a jogszabály-tervezethez, így szerinte célszerűbb lenne, ha a kormány felelősségvállalással fogadná el. Hangsúlyozta: a tervezet kapcsán a szakma sem ért egyet, és parlamenti vita esetén előfordulhat, hogy a számos módosítás után „nem lesz koherens a végeredmény”. A jogszabálynak tehermentesíteni kellene a diákokat, és a magyar oktatásra vonatkozóan is fontos kitételeket tartalmaz – mondta.
A szövetségi elnök emlékeztetett: májusban esedékes a kormányfőcsere is. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem részese a folyamatnak, az erről szóló megállapodást a két román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) kötötte. Rámutatott: ha valóban végre akarják hajtani, lehetségesnek tartja. A kormányzati munkáról elmondta: az RMDSZ jelenléte többet nyom a latban, mint az általa képviselt 6 százalékos magyarság. Ugyanakkor úgy vélte, „rossz üzenete van”, hogy az energiaszabályozó hatóság alelnöki tisztségéből leváltották a szövetség által javasolt szakembert, bár szóbeli megállapodás volt az ellenkezőjére.
A 2024-es választási évről elmondta: az RMDSZ az előrehozott választást tartaná a legjobb megoldásnak ahhoz, hogy ne álljon le a munka, de ha nincs konszenzus, nem fogja erőltetni. A választások összevonása jogi és alkotmányossági kérdést vet fel, mivel nincs vész- vagy veszélyhelyzet, ami indokolná, mint volt a járvány idején – mondta.
Az SZKT ülésén két munkadokumentumot is alkalmasnak ítéltek arra, hogy megvitassák a temesvári kongresszuson. A felzárkózás évtizede 2023–2030 című a szövetség új programja, a meglévőt hivatott aktualizálni. Székely István ügyvezető alelnök ismertetésekor elmondta: a kettő kiegészíti egymást, az eredetiben célként szerepel az autonómia, az új a kisebbségi törvényt tartja aktuálisnak. Három sarokköve van – a népszámlálás eredményei, a kormányzati szerep és a 2024-es választások –, számos munkacsoport részvételével dolgozták ki – mondta. A másik elfogadott munkadokumentum címe Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről, és 30 éve várat magára – közölte Makkai Péter munkaügyi államtitkár. Emlékeztetett: a népszámlálás előzetes adatai szerint több mint 100 ezer magyar roma van Romániában, akik szintén nemzetalkotó közösséget jelentenek, így az RMDSZ-nek fel kell vállalni a helyzetük rendezését. Az államtitkár szerint a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas erre, mivel a romániai romaintegrációs stratégiát is ezután fogják megvalósítani. Az RMDSZ a dokumentumot egy stratégia alapjának szánja, melynek célja, hogy a jövőben „a magyar roma közösség egyenlő rangon és szinten vegyen részt a romániai magyar társadalom építésében” – hangzott el.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
