Új parkolási rendszer jön Budapesten – indulnak a mintaprogramok

Júliusban indul a közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási intézkedések tesztelése és társadalmi egyeztetése Budapesten, a kerületekkel összehangolva pedig már készül a fővárosban az egységes parkolási rendszer, amely a helyben lakók érdekeit kiemelten kezeli.

Az előző közgyűlés által elfogadott Budapesti Mobilitási Tervvel összhangban 2021-ig dolgozzák ki a közlekedéscsillapítási programot, melynek célja:

a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele – a halálos kimenetelű és súlyos sérülést okozó balesetek csökkentése;

a közlekedésből eredő zaj- és légszennyezés mértékének csökkentése;

a város élhetőségének, a közterületek minőségének növelése;

a szelíd közlekedési formák, a gyaloglás és a kerékpározás, valamint a közösségi közlekedés segítése;

a helyi kiskereskedelem, vendéglátás, a kereskedelmi és kulturális tengelyek erősítése.

Mintaprojektek július és október között

A környező, hasonló méretű nagyvárosokhoz képest – magas a közlekedésbiztonsági kockázat, áltagosan heti egy ember veszti életét a közutakon. A közlekedésbiztonság javításának egyik pillére a gépjárműforgalom mértékének és sebességének csökkentése, amely egyben a klímavédelmi célok megvalósítását is segíti – mondta a főpolgármester csütörtök délután a Restart Budapest beszélgetéssorozat „Tervezzük újra együtt Budapest közlekedését!” című részében. Karácsony Gergely főpolgármester beszélgetőtársai Csősz Krisztián, a Budapesti Autósok Közössége alapító főszerkesztője, Winkler Róbert, a Totalcar alapítója és Várfi Melinda, a Socialfokus elnöke, az Impact Hub alapítója voltak.

Karácsony Gergely szerint a forgalomcsillapítási intézkedéseket a lakóterületek mellett különösen az oktatási és egészségügyi intézmények, parkok és játszóterek környékén indokolt bevezetni, mivel a balesetek és a légszennyezés szempontjából leginkább az idősek és a gyerekek veszélyeztetettek.

A mintaprojekteket a kerületekkel együttműködve dolgozta ki a Fővárosi Önkormányzat, mindegyiket az érintett lakosságot és a területet használókat megszólító társadalmi egyeztetés kíséri. A július és október között megvalósuló projekteket indulás után interaktív online felületen lehet véleményezni.

Az így szerzett tapasztalatok és társadalmi visszajelzések beépítésével készül az akcióterv 2020 végéig a BKK koordinálásával.

E több lépcsős közös munka eredményei alapján a konkrét intézkedések 2021 folyamán, ütemezetten vezethetők majd be – derül ki a Főpolgármesteri Hivatal közleményéből.

Budapesten jelenleg is viszonylag nagy a forgalomcsillapított zónák aránya. Jelenleg

a teljes budapesti úthálózat egynegyede fő- és gyűjtőút,

háromnegyede mellékút,

a teljes úthálózat egyharmada ma is lakó-pihenő övezetként vagy 30 km/h-ás sebességcsillapított zónaként működik a lakóterületek védelmében.

Az utak legnagyobb részén, nagyjából felén 50 km/h a megengedett sebesség.

Emelt sebességűnek számít a főúthálózat egyharmada, ami a teljes úthálózat 7 százaléka.

Egységes budapesti parkolási rendszer jön Budapesten

Budapesten az elmúlt tíz évben 20 százalékkal nőtt a gépjárművek száma, sok helyen az utcák területének akár harmadát elfoglaló parkolóhelyek miatt nem lehetséges fák ültetése, zöldfelületek telepítése, a járda kényelmes, akadálymentes kialakítása, illetve a földszinti üzletekhez és vendéglátóhelyekhez kapcsolódó teraszok létesítése. Karácsony Gergely szerint az egységes parkolási rendszer fejlesztése során a közterületek újrafelosztását is ösztönözni kell a közterületek és a város élhetőségének javítása érdekében.

Az egységes budapesti parkolási rendszerrel a főváros többek között azt akarja elérni, hogy méltányos előnybe kerüljön a lakossági parkolás, javuljanak a célforgalmi parkolás lehetőségei, rendezettebbek legyenek a közterek és ahol lehet, fel is szabaduljanak a parkolás és a járműtárolás alól a lakosság számára. Racionalizálni kívánják továbbá a parkolás-üzemeltetést.

Az eddig megismert konkrétumok az új rendszerről:

A parkolás első időszaka ingyenes lenne, majd sávosan emelkedne – ettől azt remélik, hogy így mozgásban marad a város.

A parkolási zónák közötti rugalmasság azt a célt szolgálná, hogy ha egy utca túloldala esetleg a másik kerülethez tartozik, a helyben lakók megállhassanak ott is anélkül, hogy megbírságolnák őket ezért.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »