Hogyan kapcsolható össze a társadalom-lélektan és a politikatudomány, és milyen gyakorlati előnyökkel járhat ez a közéletben? Az alábbi interjúban Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar PPKE BTK) Politológia Tanszékének vezetője beszél az intézmény új mesterképzéséről, amely Európában is egyedülálló szemléletmódot kínál az érdeklődők számára.
– Milyen konkrét hiányt próbál pótolni az új mesterképzés a politikatudomány területén?
– A szak lehetővé kívánja tenni azt, hogy a politikatudomány elméleti alapjait a társadalomlélektan ismereteivel ötvözve olyan szakembereket képezzünk, akik képesek a gyakorlati életben a politikai–társadalmi célok megfogalmazására és hatékony közlésére. Tapasztalhatjuk, hogy a politikai kommunikáció sokszor elszakad a hétköznapi emberek gondolkodásától, a különböző szakmai szervezetek, intézmények keresik a megfelelő módokat az üzeneteik átadásához. A társadalomlélektan alapvető ismerete ma már elválaszthatatlan része a közéleti megnyilvánulásoknak. Nem elég pusztán meggyőzően kommunikálni: azt is tudnunk kell, hogy kiknek milyen formában kell egy üzenetet átadnunk ahhoz, hogy sikeresek legyünk. A legfontosabb az, hogy ismernünk kell a társadalom várható reakcióit egy megnyilvánulás, döntés, gesztus kapcsán.
– Milyen egyedi szemléletmódot vagy módszertant kínál a képzés?
– A társadalmimagatartás-elemzés és politikai kommunikáció mesterszak egyedi módon ötvözi a pszichológia és a politikatudomány elméleti és gyakorlati ismereteit. Kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy a politológusoknak a társadalomlélektan, a pszichológusoknak pedig a politikatudomány sajátos ismereteit adja át. A képzés nemcsak a magyar piacon, de Európában is egyedülálló módon ötvözi a két tudományterület egymás számára releváns ismeretanyagát.
– Milyen karrierlehetőségeket kínál a mesterképzés a végzett hallgatóknak? Hogyan segíti elő az elhelyezkedést a munkaerőpiacon?
– Mivel ez egy újonnan alapított képzés, amelyre ugyanakkor jelentős igény mutatkozik, egyelőre nem tudunk elhelyezkedési mutatókról beszámolni. Ugyanakkor látjuk azt az igényt, amely a pártok, társadalmi szervezetek, intézmények oldaláról nyilvánul meg az ilyen – kétféle diszciplínában is járatos – szakemberek iránt. Nemzetközi összehasonlításban pedig egyértelműen látszik, hogy a jól kommunikáló, a társadalmi viselkedést elemezni és értelmezni tudó, magukat a közéletben is kiismerő szakemberekre óriási igény van.
– Milyen fő tantárgyakat és speciális modulokat tartalmaz a képzés?
– A három főbb modulból – kommunikációtudományi, pszichológiai és politikatudományi – felépülő képzésben a hallgatók egyebek mellett az alábbi főbb kurzusokat kell teljesítsék: politikai kommunikáció és kampányok; értelem és érzelem a politikai gondolkodásban; politikai kultúra és az érzelmek pszichodinamikája; politikai kommunikáció és kampányok; előítéletek, sztereotípiák és csoportközi viszonyok; az elit döntéshozatala; politikai polarizáció.
– Milyen gyakorlati elemeket tartalmaz a képzés, például szakmai gyakorlatokat, projektalapú feladatokat vagy együttműködéseket más intézményekkel?
– A két féléves képzés az igen rövid idő miatt szakmai gyakorlatot nem, ellenben jelentős mennyiségű gyakorlati órát tartalmaz.
– Kik jelentkezhetnek?
– A képzésre kiegészítő tanulmányok nélkül jelentkezhetnek pszichológia alap-, illetve mesterszakos hallgatók, illetve politikatudományok alap- és mesterszakos hallgatók is. Párhuzamosan is végezhető megkezdett politikatudományi vagy pszichológiai mesterszakkal. Ha azonban már tíz államilag támogatott félévet elhasznált a mesterszakját is befejezett hallgató, még mindig van esélye arra, hogy a maradék két félévének felhasználásával egy harmadik diplomához jusson. Én egészen biztosan megfontolnám a hallgatók helyében ezt a lehetőséget.
Forrás és fotó: PPKE BTK
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
