Sátorosbánya új attrakcióval várja a látogatókat. A nógrádi településen új tanösvény létesült, amely a hátráló erózió által létrehozott egyedülálló sziklalépcsőhöz, a Kőszoba-gödréhez vezeti az érdeklődőket.
Az új tanösvény közvetlenül a 71-es főút mentén halad Sátorosbányáról. Az erdei ösvény elején lévő pihenőnél található hat információs tábla az erdőről és az ott élő állatokról. Innen kevesebb, mint háromszáz méterre bújik meg a Kőszoba.
„A Kőszoba-gödre egy népi elnevezés a Sátorosbánya területén található földtani helyszínre. A 14 m magas homokkőfallal és egy időszakos vízeséssel végződő mély vízmosásos árok az ún. hátráló erózió legjellegzetesebb példája a Novohrad–Nógrád Geopark területén.
A felszíni vízfolyás felső szakasza szűk és mély völgyet váj ki a mállékony homokkőben, közben a kőzet keményebb részein emeleteket képez időszakos vízeséssel. Az időközönként lezúduló víznek a völgyfenékről visszacsapódó cseppjei egyrészt koptatják a háttérben lévő kőzetet, ugyanakkor nedvesítik is a falat, ami a téli időszakban kifagyásos folyamatokat indít el. Ezeknek az erőknek a hatására évszázadok, évezredek alatt üreg alakul ki a perem alatt, és alátámasztás hiányában a fal idővel leomlik. A vízesés azonban nyomban a következő üreg kialakításán kezd dolgozni.
Mivel ez az eróziós folyamat szüntelenül ismétlődik, a völgy hátrafelé, vagyis a hegy irányába hosszabbodik. A szaknyelv ezt nevezi hátráló eróziónak. A vízesés melletti függőleges homokkőfalakon megfigyelhető a 20 millió évvel ezelőtti sekély tenger fenekén áramló víz lenyomata” – magyarázta György Balázs, a Novohrad–Nógrád Geopark irodavezetője.
Mint elmondta, az odalátogatóknak különösen szép látványban lehet részük, amikor az időjárás csapadékosabb, és akkor is, amikor a hőmérséklet huzamosabb ideig fagypont alatt tud maradni.
Ilyenkor kimondottan szép a jéggé fagyott vízesés és az alatta kialakuló jégképződmények. A völgynek egyedi mikroklímája van, ami általában hűvös és páradús. Erről tanúskodik a helyszín növényvilága, jellemzően a páfrányfajok csoportjai
– tette hozzá György Balázs.
Mivel nagyobb túrát nem igényel, ezért kisgyermekes családok számára is könnyen megközelíthető. A tanösvény a Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezet együttműködésével jött létre, Besztercebánya Megye Önkormányzata régiófejlesztési ügynökségének 8000 eurós pénzügyi hozzájárulásával.
„Sátorosbánya esetében nagyon jól látszik, hogy ha van olyan geoparki település, amelynek a kataszterében érdekes attrakciók találhatóak, és ehhez társul a faluvezetés aktivitása is, akkor lehet előrehaladni.
Nyilván Sátorosbánya ilyen szempontból nagyon szerencsés helyzetben van, hiszen nemcsak a somoskői vár tartozik hozzá, hanem az alatta lévő bazaltorgona vagy bazaltvízesés is, és ezt a kínálatot nagyon szépen kiegészítik azzal, hogy a Kőszoba-gödrét is elérhetővé tették.
Amikor megszületett az ötlet, hogy megközelíthetővé, látogathatóvá szeretnék tenni ezt a következő geosite-ot, akkor felmerült Peter Badinka polgármester úrnál az a kérdés, hogy mi legyen a szlovák megnevezése a helynek. És a javaslatomra a magyar népi megnevezést fordították le szlovákra, így lett Kamenná izba. Szerintem ez is fontos, hogy ne művi elnevezések szülessenek. Szerintem ez egy szép gesztus és követhető példa” – magyarázta Agócs Attila, Fülek polgármestere, megyei képviselő, a Novohrad–Nógrád Geopark elnöke.
A régió meghatározó turisztikai látványossága a somoskői vár, amelyet évente körülbelül 30 ezer látogató keres fel. Az újonnan elérhető helyszínnel bővül a térség turisztikai kínálata és népszerűbbé válik a Novohrad–Nógrád Geopark is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
