Folyamatosan készül az új KRESZ, ezúttal a gyalogosokra, a kerékpárosokra és az e-rollerezőkre vonatkozó új szabálytervezetekbe engedtek betekintést az illetékesek.
2025. március 31-ig kerül a kormány asztalára az új KRESZ. A kidolgozásért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet csütörtöki háttérbeszélgetésén sok új részletet osztottak meg a készülő reformról. Egy korábbi alkalommal a képzési háttér és a közlekedési kultúra fejlesztéséről beszéltek, ezúttal a gyalogosokat, a kerékpárosokat és a mikromobilitási eszközöket használókat érintő szabálytervekről volt szó. Ez utóbbi terület azért is különösen érdekes, mert az e-mobilitási eszközök használata gyorsan terjed, de a közel 50 éve érvényben lévő jelenlegi KRESZ-ben ezek értelemszerűen semmilyen módon nincsenek szabályozva.
A közlekedési rendszer komplex felülvizsgálata során a védtelen közlekedők az egyik legtöbb indulatot generáló probléma. A reneszánszát éli a kerékpározás, a gyalogos közlekedés, új eszközök is megjelentek, a forgalom pedig jelentősen megnövekedett a korábbi szabályozás óta – mondta Kerékgyártó János, az ÉKM közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára. Szerinte ketté kell választani a szabályozás és a közlekedési kultúra kérdését, és a kettőt egyaránt rendbe kell tenni. A korszerű szabályoknak nagyobb biztonságot kell adni a védtelen közlekedőknek, és nevelő hatással is bírnak, de nagyon sok múlik a közlekedők hozzáállásán is.
Gyalogos szabályozás
Major Róbert, a Nemzeti Közbiztonsági Egyetem Közbiztonsági Tanszékének vezetője azzal kezdte, hogy az új KRESZ fontos újítása lesz, hogy a korábbival szemben egy helyen, világosan meghatározza majd, hogy kit tekintünk pontosan gyalogosnak. Elmondta például, hogy a gyakorlatban a közlekedők között sokszor probléma keletkezett abból, hogy az autót, motort toló ember a jelenlegi szabályok szerint járművezetőnek számít-e, ezért pontosan meghatároznák, hogy ők is gyalogosnak minősülnek.
A jelenlegi szabályozás szerint a gyalogosnak onnantól van elsőbbsége a zebránál, ha már lelépett a járdáról. Ezzel szemben nemcsak az áthaladónak lenne elsőbbsége, hanem az áthaladni szándékozónak is.
Ennek az a feltétele, hogy az autós számára látható legyen az áthaladási szándék, a gyalogos olyan sebességgel közlekedik vagy olyan távolságban van, ami erre utal. „Nem ördögtől való gondolat, Nyugat-Európában általánosságban már ez a gyakorlat” – tette hozzá a szakértő. Egyértelműen meghatároznák azt is, hogyha az autóval széles, többsávos úton haladunk, akkor kell megállni, ha a mellettünk lévő sávban közeledik a gyalogos. Ez vonatkozna arra az esetre is, hogyha a gyalogos a járdán egy bizonyos távolságon belül közlekedik.
Lehet, hogy túl bonyolultnak tűnik ez a szabályozás, de úgy érezzük, hogy a magyar közlekedési kultúrának szüksége van a szabályok egzakt meghatározására – mondta Major.
A hatályos KRESZ szerint az is nehezen érthető, hogy mit értünk a gyalogos elsőbbségi jogán, ezért az új szabályokat úgy fogalmaznák meg, hogy egyértelművé váljon: a gyalogos elsőbbsége tulajdonképpen felsőbbrendű. Például akár fékezésre és irányváltásra is lehetne majd kötelezni az elsőbbséggel rendelkező járművezetőt, hirtelen fékezésre és irányváltásra azonban nem. Viszont, ha a gyalogosoknak van elsőbbségük, akkor semmiféle irányváltoztatásra nem lehetne kötelezni őket.
Továbbá a KRESZ-ben egy Gyalogosok című fejezetben egyesítenék a járművezetők és a gyalogosok találkozása esetén érvényes szabályokat. Major szerint ugyanis rossz irányba visz az a logika, hogy külön-külön tanítjuk a szabályokat a két közlekedési szereplőnek.
Új alapokra helyeznék azt a szituációt is, amikor a gyalogos nem tud járdán, gyalogúton stb. közlekedni, ezért az úttestre kényszerül. Mivel ilyenkor a gyalogosok mellett a biciklisek is az út szélére kerülnek, ezért érdemes külön fogalmat alkotni erre. Ezt egyelőre
forgalmi zónának nevezik, de még nincs hivatalos megnevezése. Gyakorlatilag egy virtuális sáv lenne minden út jobb szélén, amire eltérő szabályokat lehetne alkotni, mint az aszfalt többi részére.
Kerékpározás
Fülöp Ágnes közlekedésre szakosodott nyugalmazott bíró szerint erős igény alakult ki annak jogszabályokban való megjelenítésére, hogy a kerékpárosok egyenrangú felek az autósokkal. Hozzátette, a jövőre nézve a gyaloglás mellett a biciklizés ösztönzése nélkül fenntartható közlekedés nem lehetséges.
Fülöp elmondta, hogy a bukósisakot fokozatosan kötelezővé tennék a fiatal biciklizők számára, ami egyelőre csak ajánlott. Ezt úgy tennék, hogy aki a törvény hatálybalépésekor még nem töltötte be a 14 éves kort, annak már a továbbiakban kötelező lenne a védőfelszerelés használata.
Mivel a kerékpározásnak új formái is megjelentek, ezért az új KRESZ-ben különbséget tennének a kerékpár és a különleges kerékpár között, utóbbiakra részben más szabályok is vonatkoznának.
Fontos újítás, hogy bevezetnék a kerékpáros övezet intézményét, ami akár több út hálózata is lehet, és a kis teljesítményű motoros rolleresek és a gyalogosok is használhatnák. Más járműveknek célforgalom kivételével tilos lenne behajtaniuk, és azok is maximum 30 km/h-val közlekedhetnének. A biciklisek ezeken a területén figyelmen kívül hagyhatnák az egy- vagy két oszlopban haladásra és a parkolásra vonatkozó szabályokat, ha ezzel mást nem akadályoznak.
Habár nem igazán szoktunk törődni vele – talán nem is tudjuk –, de a kerékpározásra eddig is vonatkoztak sebességkorlátozások. Az új KRESZ a tervek szerint ezeket megváltoztatná, erre egyelőre több elgondolás is van.
Az A verzió szerint
A B javaslat szerint
A C opció szerint
Fülöp Ágnes elmondta, hogy tervezik a kerékpáros átkelők szabályainak tisztázását is, mely fogalom nem is létezik a mostani KRESZ-ben.
Az elképzelések szerint ezeknél a kerékpárosoknak lesz elsőbbségük, és a bicikliúton sétáló gyalogosoknak is itt kell átmenniük majd az úton. Az átkelés veszélytelenségéről meg kell majd győződniük, és a biciklizők legfeljebb 10 km/órás sebességgel gurulhatnának át. A KRESZ-tervezet megengedné, hogy a kerékpárosok leszállás nélkül áttekerjenek a zebrákon, ha egyébként is a járdán mentek, de itt ezután sem lesz elsőbbségük, és csak 4 km/h-val, azaz sétatempóban kelhetnének át az úton.
A kerékpárok kivilágítására és a láthatóságára vonatkozó KRESZ-szabályokat is megváltoztatnák. Az új időszámításban az is megfelelő lenne, ha a kerékpár helyett annak vezetőjén lenne a világítás, és a fényvisszaverő ruházatot más megfelelő kiegészítőkkel is ki lehetne váltani. Viszont a kerékpárt – vagy magunkat – nemcsak korlátozott látási viszonyok közt kellene kivilágítani, hanem nappal, jó látási viszonyok esetén is, ha nem bicikliúton tekerünk.
Jelenleg biciklivel előzni jobbról csak álló járműveket szabad. Az új KRESZ-tervezet szerint bicajjal a torlódásban álló vagy nálunk (tehát 20km/h-nál) lassabban haladó járműveket jobbról, legfeljebb 20 km/h-val szabadna előzni, igaz, útkereszteződés előtt.
Ezt azzal a kikötéssel lehetne megtenni, hogy az álló kocsi előzése előtt megállva, mozgó jármű esetében pedig annál nem nagyobb sebességgel haladva meg kell győződni arról, hogy veszélytelen az előzés. Az új KRESZ tervezete az úttípusok között a jelenlegivel szemben szoros használati sorrendet jelöl ki, amely a kerékpárúton haladás kötelezettsége alól több választható kivételt enged.
Mikromobilitás
A nagyobb teljesítményű elektromos rollerek esetében idén bevezetett kötelező biztosítás után a KRESZ-ben is külön fognak szerepelni a nagyobb mikromobilitási eszközök. Major Róbert rendőrezredes szerint reagálni kell az új eszközök elterjedésére, amik nincsenek meghatározva a jogszabályokban. Jelenleg ugyanis a KRESZ szerint ezek, habár járműnek számítanak, de ezen belül már nem lehet például sebességkorlátot szabni rájuk.
Mint mondta, az új szabályok szerint motoros rollernek számítanának a minimum kétkerekű, egy tengelyen kormányozható, állva vezethető, 1000 wattot nem meghaladó teljesítményű vagy 35 kilónál könnyebb, sík terepen önerőnél 25 km/h-nál lassabban közlekedő eszközök. A nagy teljesítményűeknek azok számítanának, amelyek az előbbi vezethetőségi tulajdonságok mellett 1000 wattnál erősebbek, vagy 35 kilónál nehezebbek, vagy 25 km/h-nál többre képesek.
A kisebb teljesítményű e-rollerekre a kerékpáros szabályok vonatkozhatnak majd, szóval jogosítvány vagy kötelező biztosítás sem kell hozzájuk. Ezeket 12 évnél idősebbek használhatnák olyan helyeken, ahol biciklizni is lehet, főútra pedig akkor mehetnének ki bukósisakban, ha van biciklinyom. A nagy teljesítményű motoros rollerekre a segédmotor-kategória szabályai lennének érvényesek, szóval maximum 40 km/h-val mehetnének, kellene hozzá kötelező biztosítás és védelem is. Fontos különbség, hogy ezekkel viszont már nem szabadna használni a járdákat és a gyalog- és bicikliutakat sem.
Az új jogszabályokat rugalmasabban fogják kezelni, a különleges kialakítású, például önegyensúlyozó járműveket viszont egyelőre nem tekintik járműnek. Kivárják, hogy ezek az elsősorban hobbiból használt eszközök mennyire terjednek el, de lehetséges, hogy ezekre is fokozatosan kötelezővé tennék a bukósisakot. Az pedig valószínű, hogy a KRESZ-reform végeztével majd a többi közlekedő, elsősorban a gyalogosokhoz igazodva lehetne használni ezeket.
Az 1976-ban bevezetett KRESZ megújítása a hatalmas botrányt kiváltó Árpád hídi halálos kimenetelű gázolás után került a jogalkotás fókuszába. 2023. július elején egyik éjszaka egy Mercedes és két BMW a sebességhatáron túl versenyzett a hídon, amikor az egyik 700 lóerős autó megcsúszott, majd egy, az útjába kerülő 26 éves biciklist elütve szalagkorlátnak csapódott.
(24)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
