Szent István ünnepén, augusztus 20-án, a Csíkszeredához tartozó településrész kápolnájának búcsúünnepén szentelték fel a magyar kormány támogatásával épített új pálos kolostort Hargitafürdőn. A szentmisét Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a pálos rend magyarországi és lengyelországi elöljáróival, Tamás József nyugalmazott püspökkel, pálos konfráterrel és számos paptársával együtt mutatta be.
Az ünnepi szentmisét a kápolna melletti parkolóban kialakított oltárnál tartották.
Prédikációjában Kovács Gergely érsek Prohászka Ottokár 1893-ban elhangzott beszédéből idézve megjegyezte: Szent István király a végtelenbe látó és az örökkévalóságba törő személyiség volt. Aki a végtelenbe akar látni, annak az Isten gondolatait kell átvennie alázatos hitben, és első szent királyunk egyik fő jellemvonása az alázatos hite volt. Országot alapított, és bölcs döntéseivel, hittel, felelősségtudattal mindig országa javáért cselekedett, ezért ma is kiváló példakép.
„Az ember, különösen az, aki nagy eszméknek él, azt szeretné, hogy rövid földi pályafutása befejeztével maradjon valami utána – fogalmazott a gyulafehérvári érsek. – A pap templomot, óvodát épít, a polgármester leaszfaltozza az utat, a politikus törvényt módosíttat, és hosszan lehetne sorolni, hogy mindenki igyekszik, hogy hagyjon maga után valami jót, szépet, hasznosat. Szent István királyunk országot alapított.”
De nem elég létrehozni valamit, meg is kell védeni, megmaradását biztosítani kell. Így gondolkodunk-e? Mit teszünk annak érdekében, hogy amit létrehozunk, alkotunk, az megmaradjon? Azt, amit örökségül kaptunk apáinktól, nagyapáinktól, őseinktől, komolyan vesszük? Igyekszünk-e megőrizni, megtartani, vagy ha úgy adódik, könnyen lemondunk róla, mert valaki többet fizet érte? Nehéz kérdések, de komolyak – mondta a főpásztor.
Mindegy, hogy hol vagyok, mindegy, hogy mekkora és mi a felelősségem, de érzem-e döntéseim súlyát? Mert nemcsak a vezető szerepet betöltő személyek döntéseitől függ a jövőnk, hanem attól is, hogy mit tesz a szülő az ő gyerekeiért; milyen döntéseket hoznak a fiataljaink, a házastársak, minden egyes ember – ott, ahol van, ahol él, ahol munkálkodik. Mit teszünk önmagunkért és családunkért? Mit teszünk a közösségért, a közjóért, másokért? Cselekedeteink igazolják vissza a hitünket. Tetteink kell hogy megmutassák, miben, kiben hiszünk – hangsúlyozta Kovács Gergely érsek.
A szentmise végén felszólaló Arnold Chrapkowski pálos generális I. Remete Szent Pál ereklyéjét adományozta az új kolostornak. A lengyel rendi elöljáró úgy fogalmazott: a kolostor átadásával új korszak kezdődik a 2014-ben Erdélybe visszatelepedő pálosok történetében. Ám
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a pálosok történetét idézte: közel nyolcszáz évvel ezelőtt a Pilis volt a pálos rend bölcsője. A rend több mint ötszáz esztendő alatt lélekben és lélekszámban kiteljesedett a Kárpát-medencében, közel 250 évvel ezelőtt megtöretett; a lengyelországi Jasna Górán, a Fényes Hegyen 1382-ben alapított és a Márianosztráról érkezett szerzetesek által benépesített kolostor jelentett menedéket, ahol feltámadt, és napjainkra „íme ismét fészket rakott a székelyek szent hegyén”. Igen, a pálosok hazatérnek, mert történeti adatok igazolják, hogy 1352-ben Csíksomlyón már megtelepedtek. Boldogasszonynak szentelt monostorukat 1432-ben a tatárok feldúlták; a romokat 1442-ben Hunyadi János erdélyi vajda a ferencesek gondjaira bízta. A csíksomlyói Szűz Mária és a częstochowai Fekete Madonna megoltalmazta a pálosokat.
Szent István nélkül nem jöhetett volna létre a keresztény Magyarország, és benne nem születhetett volna meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend sem. „Istennel élünk, vagy nélküle? A válaszadásban a csendesen szemlélődő pálosokat Európa és Magyarország elöljáróinak kell tekintenünk, mert előttünk járnak azon az úton, melynek végén feltárulkozik az emberhez méltó válasz. Ez az út a megtisztulás, a via purgativa, a megvilágosodás, a via illuminativa és a tökéletesedés, a via unitiva útja.” E kolostor szentelése nem pusztán székelyföldi, nem pusztán magyar és lengyel ünnep, hanem örömhír minden jóakaratú európai ember számára – hangsúlyozta Kövér László.
Az eseményen köszöntő beszédet mondott Soltész Miklós államtitkár, majd Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke; valamint Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Bátor Botond – immár nyolcadik éve Hargitafürdőn élő – pálos szerzetes köszönetet mondott a segítőknek, az építést támogatóknak; majd az új kolostor felszentelésével folytatódott az ünnep.
A Macalik Arnold kolozsvári műépítész tervezte, 170 négyzetméter alapterületű, 660 négyzetméternyi hasznos felületű épület központi részén, a legfelső emeleten van a tetővilágítással ellátott kápolna, alatta könyvtár, a földszinten konyha. Az ezeket körülvevő térben lesznek a szerzetesek, valamint a lelkigyakorlatra érkező vendégek szobái és a közösségi terem.
*
Bátor Botond az ünnepi esemény után elmondta: az a céljuk, hogy olyan vendégeket fogadjanak itt, akik elcsendesedésre érkeznek, hiszen ennek a kolostornak nem csak az a szerepe, hogy a pálos szerzetesek itt éljenek. „Szeretnénk fogadni embereket, akik eljönnek akár egy-két hétre, hogy »ideiglenes szerzetesként« velünk éljenek. Együtt imádkozzanak velünk, együtt dolgozzanak velünk. A kolostor miliője, az életünk imádságos jellege és a munka, úgy hiszem, bőven elegendő ahhoz, hogy valaki újból egy kicsit magára találjon, a Jó Istenre találjon” – fogalmazott az új kolostort bemutatásakor a pálos szerzetes. Elmondta, hogy szerzetestársával, Szűcs Imre testvérrel otthonra találtak a Hargitán. Az új kolostorépület külső homlokzatának színe a hargitafürdői tájat idézi.
A kolostorépítés jelentős kihívás volt – ismertette a szerzetes. – A nagyon meredek területen a két szint közötti különbséget úgy kellett áthidalni, hogy megmaradjon a kolostor kerengőjellege. Szerették volna, hogy ne nyomja el a régebbi épületeket. A főbejárat fölülről közelíthető meg, a kápolna mögötti, jelenlegi kolostorként szolgáló házhoz, egykori plébániaépülethez híddal csatlakoztatva. Minthogy a területen nagyon laza, kaolinos, agyagos a talaj, betonoszlopokat kellett fúrni a földbe, hogy stabilan állhasson az épület.
* * *
Bátor Botond atya és Szűcs Imre testvér Hargitafürdőn plébániai tevékenységet is ellátnak. A hívek lelki gondozását és a közösségépítést is segítik. „Sok közös programunk van, zarándoklatok, kirándulások. A vallásos népi szokásokat megtartjuk: például a kilencedeket, a Szent Család-kilencedet. Házról házra megyünk, és úgy imádkozunk. A Szent Antal-kilencedet is megtartjuk, a Szent József-kilencedet is, tehát nagyon jó kapcsolatot sikerül kialakítani az itteni hívekkel, nagyon jól érezzük magunkat. Nekünk a legfontosabb a közös imádság, ezt sikerül megvalósítani, hála Istennek.” Erre törekszenek az új kolostorban is, ezért került az épület közepére a kápolna.
A hely csöndes; a szerzetesi létre alkalmas az egész környezet. „Halljuk a patak csobogását, amint befolyik ebbe a kis tavunkba, amit még Rezső atyával alakítottunk ki” – mondta Szűcs Imre pálos testvér.
Forrás: romkat.ro
Szöveg: Csúcs Mária
Fotó: Csúcs Mária, Csúcs Péter; Misszió Tours Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
