Új információkat találtak a Kennedy-gyilkosságról

Új információkat találtak amerikai elemzők a Kennedy-gyilkosság péntekre virradóra nyilvánosságra hozott dokumentumaiban.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön este közleményben tudatta, hogy a John F. Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatos titkosított dokumentumok csak egy részének nyilvánosságra hozatalát engedélyezi, de 2800 iratot az Országos Levéltár péntekre virradóra hozzáférhetővé tett a honlapján.

A dokumentumok között tallózva a Politico című lap több új információt talált. Ezek közé tartozik, hogy Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója mennyire aggódott azt illetően, hogy sikerüljön meggyőzni az amerikai közvéleményt Lee Harvey Oswald bűnösségéről. Hoover 1963. november 24-én, azon a napon, amikor Jack Ruby agyonlőtte Oswaldot, feljegyzést írt arról, hogy Oswald meggyilkolása kétségeket ébreszthet az amerikaiakban arról, hogy valóban ő ölte meg Kennedy elnököt. Az FBI-igazgató konkrét bizonyítékokat sürgetett.

Hoover egy másik feljegyzésében „megbocsáthatatlannak” nevezte, hogy a dallasi rendőrség „lehetővé tette” Oswald meggyilkolását, annak ellenére, hogy a szövetségi kormányzat felhívta a figyelmet az elnök meggyilkolása miatti lehetséges bosszú veszélyeire.

Az Országos Levéltár honlapján közzétett dokumentumok között szerepelnek azok a leiratok, amelyek Oswald és egy KGB-ügynök telefonbeszélgetéseinek lehallgatásai nyomán készültek. Egyértelművé vált, hogy Oswald két hónappal a gyilkosság elkövetése előtt telefonon egyeztetett a mexikói fővárosban lévő szovjet nagykövetség egyik KGB-ügynökével. Oswald – az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dokumentuma szerint – „tört oroszsággal” beszélt.

A CIA korabeli feljegyzése hozzáteszi: teljességgel szokatlan volt, hogy a rettegett szovjet titkosszolgálat ilyen jellegű beszélgetést nagykövetségről bonyolítson.

Az iratokban sok szó esik ifj. Martin Luther Kingről is, akit az FBI folyamatosan megfigyelt. Az erről nyilvánosságra hozott dokumentumokat alaposan „megszerkesztve” közölték. 1966-ban keltezett feljegyzések arról tanúskodnak, hogy kapcsolatban állt a kommunista mozgalommal, köztük az olasz kommunista párttal is.

Az újonnan ismertté vált egyik dokumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson-kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975. áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az álláspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnököt, Ngo Dinh Diemet. A dél-vietnami államfőt 1963-ban tartóztatták le és ölték meg egy, az Egyesült Államok által támogatott puccs során.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön este közleményben tudatta, hogy a John F. Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatos titkosított dokumentumok csak egy részének nyilvánosságra hozatalát engedélyezi, de 2800 iratot az Országos Levéltár péntekre virradóra hozzáférhetővé tett a honlapján.

A dokumentumok között tallózva a Politico című lap több új információt talált. Ezek közé tartozik, hogy Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója mennyire aggódott azt illetően, hogy sikerüljön meggyőzni az amerikai közvéleményt Lee Harvey Oswald bűnösségéről. Hoover 1963. november 24-én, azon a napon, amikor Jack Ruby agyonlőtte Oswaldot, feljegyzést írt arról, hogy Oswald meggyilkolása kétségeket ébreszthet az amerikaiakban arról, hogy valóban ő ölte meg Kennedy elnököt. Az FBI-igazgató konkrét bizonyítékokat sürgetett.

Hoover egy másik feljegyzésében „megbocsáthatatlannak” nevezte, hogy a dallasi rendőrség „lehetővé tette” Oswald meggyilkolását, annak ellenére, hogy a szövetségi kormányzat felhívta a figyelmet az elnök meggyilkolása miatti lehetséges bosszú veszélyeire.

Hírdetés

Az Országos Levéltár honlapján közzétett dokumentumok között szerepelnek azok a leiratok, amelyek Oswald és egy KGB-ügynök telefonbeszélgetéseinek lehallgatásai nyomán készültek. Egyértelművé vált, hogy Oswald két hónappal a gyilkosság elkövetése előtt telefonon egyeztetett a mexikói fővárosban lévő szovjet nagykövetség egyik KGB-ügynökével. Oswald – az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dokumentuma szerint – „tört oroszsággal” beszélt.

A CIA korabeli feljegyzése hozzáteszi: teljességgel szokatlan volt, hogy a rettegett szovjet titkosszolgálat ilyen jellegű beszélgetést nagykövetségről bonyolítson.

Az iratokban sok szó esik ifj. Martin Luther Kingről is, akit az FBI folyamatosan megfigyelt. Az erről nyilvánosságra hozott dokumentumokat alaposan „megszerkesztve” közölték. 1966-ban keltezett feljegyzések arról tanúskodnak, hogy kapcsolatban állt a kommunista mozgalommal, köztük az olasz kommunista párttal is.

Az újonnan ismertté vált egyik dokumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson-kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975. áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az álláspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnököt, Ngo Dinh Diemet. A dél-vietnami államfőt 1963-ban tartóztatták le és ölték meg egy, az Egyesült Államok által támogatott puccs során.

Képtalálat a következőre: „kennedy gyilkosság”

Az esernyő nem más, mint puska, amiből a halálos harmadik lövést adták le. Az esernyőből mérget lőttek Kennedyre, hogy megmerevítsék.

John Kennedy meggyilkolása előtt figyelmeztetést kapott egy brit lap

John F. Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolása előtt nem egészen fél órával rejtélyes figyelmeztetést kapott egy vidéki brit lap arról, hogy hamarosan valamilyen „nagy hír” várható.

A Kennedy-gyilkosságról újonnan nyilvánosságra hozott aktatömeget szemlézve a BBC brit közszolgálati médiatársaság bukkant rá pénteken egy feljegyzésre, amelyet 1963. november 26-án, négy nappal a dallasi merénylet után küldött James Angleton, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóhelyettese J. Edgar Hoovernek, az FBI akkori igazgatójának.

A feljegyzés szerint a brit elhárítás arról tájékoztatta az FBI-t, hogy a merénylet napján, 1962. november 22-én, brit idő szerint 18:05 órakor a Cambridge News című regionális újság vezető riporterét valaki felhívta, és azt tanácsolta neki, hogy hamarosan lépjen kapcsolatba az Egyesült Államok londoni nagykövetségével, „ha valami nagy hírt akar hallani”. A hívó ezután letette a telefont.

Az FBI igazgatóhelyettesének feljegyzése szerint a riporter – miután befutottak a dallasi merényletről szóló első hírek – értesítette a hívásról a cambridge-i rendőrséget, a cambridge-i rendőrség pedig a brit elhárítást.

Az ügy fontos mozzanata, hogy az MI5 kalkulációja szerint a rejtélyes hívó 25 perccel Kennedy meggyilkolása előtt telefonált a brit lap riporterének, aki azelőtt soha nem kapott ilyen telefonhívást – áll a FBI igazgatóhelyettesének feljegyzésében. Angleton hozzáteszi, hogy az MI5 „rendes, lojális személyként” tartja nyilván az újságírót, akiről nincsenek biztonsági kockázatra utaló adatok.

A BBC pénteki beszámolója szerint ez a szál már nyáron, az amerikai Nemzeti Levéltár által júliusban nyilvánosságra hozott Kennedy-aktákban szerepelt, de akkor elkerülte a média figyelmét, ám a feljegyzés a most nyilvánosságra hozott újabb aktákban is felbukkant.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »