Egyelőre még csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, milyen következményekkel jár Donald Trumpnak az amerikai katonák Szíriából történő kivonására vonatkozó döntése, elemzők azonban abban egyetértenek, hogy az amerikai elnök váratlan bejelentése alaposan felkavarhatja az erőviszonyokat a polgárháború sújtotta ország területén zajló – sokszereplős – hatalmi játszmában.
Trump azzal indokolta döntését, hogy az Egyesült Államok legyőzte az Iszlám Államot Szíriában, a dzsihadista csoport elleni küzdelem pedig az egyetlen oka volt az amerikai csapatok jelenlétének az ő elnöksége idején, eljött hát az idő, hogy mások harcoljanak az amerikai katonák helyett.
Az elnök állításával, miszerint Amerika győzelmet aratott az Iszlám Állam felett, még a Fehér Házon belül sem ért egyet mindenki, Washington szövetségesei pedig egyenesen úgy érzik, magukra maradtak a terrorellenes harcban, a hirtelen lépés mindazonáltal arra késztette a szíriai polgárháborúban aktívan részt vevő regionális hatalmakat, hogy erőfeszítéseik fokozásával átvegyék a mindeddig amerikai ellenőrzés alatt álló területeket.
Az al-Dzsazíra hírportál elemzése szerint az Egyesült Államok – kurd szövetségesein keresztül – Szíriának körülbelül egyharmadát tartja ellenőrzése alatt a jelen pillanatban, a szóban forgó területeket azonban szakértők leginkább „hasznos Szíriaként” emlegetik, mivel az az ország fő olaj- és gázmezőit, erőműveit és hasznos földjeit is magában foglalja. Éppen emiatt Oroszországnak kulcsfontosságú, hogy saját ellenőrzése alá vonja ezeket a területeket, egyrészt a Szíriában folytatott jelentős újjáépítési erőfeszítések fenntartására, másrészt pedig a költséges katonai beavatkozások ellensúlyozása érdekében. Nem lesz azonban könnyű dolga, hiszen Irán is hosszú ideje vár arra, hogy az amerikaiak végre elhagyják Szíriát. A perzsa állam régóta munkálkodik egy síita félhold létrehozásán, amely Kuvaiton, Irakon, Szírián és Libanonon keresztül lehetővé tenné Teheránnak, hogy tengertől tengerig felügyelete alatt tartsa az olajszállítást.
Trump utalt arra, hogy az amerikai kivonulás után átadja a terepet térségbeli szövetségeseinek, a terrorellenes koalícióban részt vevő Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek azonban aligha örül ennek: előbbi például óriási erőfeszítéseket tett azért az elmúlt évben, hogy meggyőzze az amerikai elnököt az Észak-Szíriában való jelentős katonai erő fenntartásának szükségességéről, mégpedig Irán és Törökország ellensúlyozása érdekében. Izraelnek szintén rossz hír az amerikaiak távozása, a zsidó állam ugyanis így kénytelen a saját kezébe venni Irán fokozatos térnyerésének visszaszorítását.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azonban aligha kaphatott volna szebb karácsonyi ajándékot az amerikai elnöktől, Ankara elől ugyanis elhárul az akadály, hogy hadműveletet indítson azok ellen a kurd fegyveres csoportok ellen, amelyek az Iszlám Állam elleni szárazföldi küzdelem éllovasaiként vívták ki a nyugati közvélemény elismerését.
Magyar Idők – Tóth Loretta
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »