A Washington Post egy munkatársa testvérétől kapta meg elhunyt édesapjuk egy régi ládájában talált fotókat, amelyekről hamarosan kiderült, hogy Magyarország hungarista diktátorának, Szálasi Ferencnek a kivégzését ábrázolják.
James Goode a második világháború végén, az amerikai hadsereg kötelékében szolgálva jutott el Magyarország területére. Itt ismerkedett meg egy magyar nővel, akivel összeházasodott és akivel együtt tért haza az Egyesült Államokba. Az egykori veterán halála után lánya, Melba Goode nézte át apja régi holmijait. Ekkor bukkant rá egy ósdi faládában 32 fekete-fehér, gyűrött és az időtől kissé már megsárgult fényképre, amelyek négy férfi kivégzésének pillanatait örökítették meg.
Melba a fényképeket a selejtezés során elküldte testvérének, aki jelenleg a Washington Post munkatársaként dolgozik. Minthogy egyikőjüknek sem volt ötlete arról, hogy kik lehetnek a képeken szereplő személyek, azokat megmutatták a lap egyik újságírójának, aki a rejtély nyomába eredt.
A fotókon feltűnő szovjet katonai egyenruhák alapján sikerült leszűkíteni az események lehetséges időpontját és helyszíneit. Egy történelmi fényképadatbázisban ezután végignézte a második világháborút követően, kelet-európai országokban végrehajtott kivégzésekről készült felvételeket, így hamarosan megszületett a megoldás: a képek Budapesten készültek és az egyik halálra ítélt nem volt más, mint Magyarország nyilas „nemzetvezetője”, Szálasi Ferenc.
Szálasi és hungaristái Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérletét követően kerültek hatalomba a megszálló német erők támogatásával. A következő hónapokban kiépülő nyilas rémuralom során több ezer embert végeztek ki Budapesten és tízezreket indítottak nyugat felé az úgynevezett halálmenetekben.
A szovjet előrenyomulás miatt a Szálasi-kormány előbb a Dunántúlra, majd tovább, az akkor Németországhoz tartozó Ausztria területére menekült. Szálasi 1945. május 5-én esett amerikai katonák fogságába, akik a többi nyilas vezetővel együtt október 3-án kiadták Magyarországnak.
Az egykori nemzetvezetőt és társait (Vajna Gábort, Gera Józsefet és Beregfy Károlyt) 1946. februárjában népbíróság elé állították, majd háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt halálra ítélték. A nyilvános kivégzést március 12-én délután hajtották végre a Markó utcai börtön udvarán, a Goode-hagyatékból előkerült fényképek ekkor készültek. A képeket a washingtoni Holokauszt Múzeumnak adományozták.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
