Folytatja a munkát Nagyszombat megye alelnökeként Berényi József, akire a következő választási ciklusban elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos feladatok hárulnak. A sokéves megyei vezetői tapasztalattal bíró politikus szerint a déli járások közlekedési problémáinak megoldásához azonban már nem elegendő a megyei szintű munka: az R7-es folytatásához és a hiányzó észak–déli főút megépítéséhez kormányzati döntésekre lenne szükség. Berényi a Felvidék.ma -nak nyilatkozva elmondta: a csaknem 40 ezer megszerzett szavazatot a választók bizalmának és az elmúlt évek munkája elismerésének tekinti.
Jozef Viskupič újraválasztott nagyszombati megyeelnök a következő négy évre öt terület mentén osztotta fel az alelnöki feladatköröket. Berényi József számára az infrastruktúra, azon belül az útfelújítások és a kerékpárutak ügye marad az egyik legfontosabb felelősségi terület.
A feladatkör annyiban változik az előző ciklushoz képest, hogy a buszközlekedés kikerül Berényi hatásköréből, és külön alelnöki felelősségi területté válik. A változtatás mögött a megyei elnök azon regionális közlekedési elképzelése áll, amely szerint jobban összekötnék a szomszédos megyék közötti buszjáratokat, valamint egységesítenék a jegyvásárlást és hatékonyabban összehangolnák a menetrendeket.
Berényi szerint a mostani feladatmegosztás alapvetően az eddigi munkájának folytatását jelenti.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alelnöki tisztség nem kizárólag a konkrét szakmai feladatkörökről szól. A megyei vezetésben regionális képviseleti szerepet is betöltenek, így a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás érdekeinek megjelenítése szintén fontos feladata.
Mint fogalmazott, a két járás intézményvezetői elsősorban hozzá fordulnak a megyei hatáskörbe tartozó szociális és oktatási kérdésekben. Ezt a regionális képviseletet legalább olyan fontosnak tartja, mint az infrastrukturális feladatkört.
Uniós források nélkül nem megy az útfelújítás
Berényi elmondása szerint a következő négy év infrastruktúra-fejlesztéseinek finanszírozása várhatóan nem változik lényegesen. A megye saját költségvetése mellett továbbra is meghatározó szerep jut az európai uniós támogatásoknak.
Hangsúlyozta, hogy az uniós források megszerzése kulcsfontosságú, hiszen vannak olyan útszakaszok, mint például a légi betonút, amelyek felújítását a megye saját költségvetéséből nem tudná finanszírozni. A nagyobb beruházásokhoz ezért mindenképpen külső támogatásokat kell találniuk.
A közlekedési infrastruktúra állapota nemcsak a gazdasági fejlődés szempontjából fontos, hanem mindenekelőtt a közlekedés biztonságát is meghatározza. Berényi erre az R7-es gyorsforgalmi út megépítését hozta fel példaként.
Az új út megváltoztatta a közlekedési szokásokat. Pozsony irányába már nemcsak a Dunaszerdahelyi járás lakói, hanem a Komáromi járásból, sőt a tágabb dél-szlovákiai térségből is sokan ezen az útvonalon közlekednek. Ennek következtében jelentősen megnőtt a forgalom a megye másod- és harmadosztályú útjain is. Berényi különösen a Gúta – Ekecs – Alistál közötti útszakasz forgalmának növekedését emelte ki.
A Galántai járásban más jellegű, de ugyancsak súlyos problémát jelent az észak–déli irányú első osztályú főút hiánya. Emiatt a forgalom, köztük a teherautók jelentős része a Galánta–Dunaszerdahely, illetve a Galánta–Nagymegyer útvonalon halad.
A megyei alelnök szerint ezek rendszerszintű hiányosságok, amelyeket a megye önmagában nem képes megoldani. Kiemelte, a megyei vezetés legfeljebb alkalmazkodni tud a kialakult helyzethez, és a rendelkezésére álló pénzügyi lehetőségek szerint javíthatja az úthálózatot.
A nagyobb fejlesztésekhez kormányzati döntés kell
A hosszabb távú infrastruktúra-fejlesztések tervezésére a megye számára továbbra is van lehetőség, a megvalósításukhoz azonban sok esetben már nincs meg a szükséges hatásköre.
Berényi két fontos példát említett. Az első az R7-es folytatása, valamint egy Galánta és Nagymegyer közötti első osztályú főút megépítése. Azonban mindkét beruházáshoz kormányzati döntésre és támogatásra lenne szükség.
Kérdésünkre a megyei alelnök kiemelte, hogy a megye előrelátóan kidolgozhatja a szükséges terveket, előkészítheti a projekteket, és folyamatosan jelezheti a kormány felé a térség közlekedési hiányosságait.
A döntés és a szükséges pénzösszeg azonban nem a megye kezében van.
Berényi úgy látja, a komolyabb előrelépéshez elengedhetetlen lenne a magyar képviselet parlamenti jelenléte és a kormányzati szerepvállalás. Szerinte ellentmondásos, hogy az emberek elvárják a fejlődést és a problémák megoldását, ám ezekhez az igényekhez országos szinten a részükről azonban nem társul megfelelő politikai támogatás.
Csaknem 40 ezer szavazat és a választók bizalma
Berényi József a választásokon megszerzett csaknem 40 ezer szavazatot egyértelműen pozitív visszajelzésként értékeli. Eredményét különösen jelentősnek tartja annak fényében, hogy a szlovák jelöltek közötti szavazatmegoszlás nem úgy alakult, ahogyan azt korábban várta.
A csaknem 40 ezer voks elsősorban a két érintett járásban elért támogatottságát mutatja. Ennek eredményeképpen a Magyar Szövetség megyei frakciója egyhangúlag támogatta alelnöki jelölését, a megyeelnök pedig elfogadta a javaslatot.
Figyelemre méltó, hogy Galántán immár negyedik alkalommal ő szerezte meg a legtöbb szavazatot a képviselőjelöltek közül. Ezt azért is értékes eredménynek tartja, mert a járásban már csak mintegy 35 százalék a magyar lakosság aránya.
Berényi szerint a hosszú ideje tartó választói bizalom nem véletlen. Úgy véli, a jó eredményhez három dologra van szükség: munkára, kézzelfogható eredményekre és a tisztség iránti alázatos hozzáállásra. Arra is ráirányította a figyelmet, hogy a választók közötti személyes megjelenést nagyra értékelik a megye két járásaiban élők.
Ezt a fiatalabb politikusok számára is követendő példának tartja. Mint hangsúlyozta, a választók a hosszú évek alatt elvégzett munkát és a tisztséghez való hozzáállást is értékelik.
Egyedüli főállású alelnökként folytatja
A következő ciklusban a Magyar Szövetség megyei képviselőinek mozgástere valamelyest szűkül, hiszen már nem ők alkotják a legnagyobb frakciót. Berényi tájékoztatása szerint a másik, több pártból álló képviselői csoport 15 tagot számlál, míg a Magyar Szövetségnek 12 képviselője van.
Úgy véli, az eltérő politikai hátterű pártokból álló frakcióban idővel érdekkonfliktusok alakulhatnak ki, ezért a megyeelnök számára is fontos lehet a Magyar Szövetséggel való együttműködés.
A megye eredményes irányításához ugyanis stabil és kiszámítható partnerségre van szükség.
A következő ciklus egyik sajátossága, hogy Berényi lesz az egyetlen főállású megyei alelnök. Elmondása szerint az elmúlt kilenc évben mindig két főállású alelnök dolgozott a megyei vezetésben, most azonban nem így lesz.
Berényi ezt a korábbi években kialakult szakmai és politikai együttműködés, valamint a Magyar Szövetség 12 tagú frakciójának megbízhatósága szempontjából is fontosnak tartja.
A főállású tisztség lehetővé teszi számára, hogy nap mint nap jelen legyen a megyei hivatalban, és közvetlenebbül vegyen részt a döntés-előkészítésben, illetve a megye irányításában.
Szerinte ez a déli járások érdekeinek képviseletében is előnyt jelenthet. Folytatni szeretnék azt a korábban megkezdett munkát, amelynek célja, hogy a járások a lakosságuk arányában részesüljenek a megyei támogatásokból, és a megye irányítása igazságosabb elvek alapján történjen.
A következő négy évben tehát az útfelújítások és a kerékpárutak mellett a déli járások érdekeinek következetes képviselete is meghatározó része marad Berényi József megyei alelnöki munkájának.
Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
