Ügynökügyben bőven meglehet a támogatottsága a népszavazásnak, a kormány pedig több alkalommal is bizonyította, hogy ilyen helyzetekben könnyen zavarba hozható és meghátrálásra kényszeríthető. A kormánypártok soraiban eleve nem csekély a korábban vörös párttagkönyvet birtokló tagok száma. Tények és vélemények a Momentum Mozgalom felvetésére, miszerint Nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, hogy az ügynökaktákról nem tudunk semmit.
A Momentum Mozgalom csütörtökön, az olimpiai pályázat visszavonását célzó sikeres aláírásgyűjtésről szóló sajtótájékoztatón közölte: céljuk, hogy az ügynökakták nyilvánossá váljanak. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke úgy fogalmazott, miközben őket ügynöközték le kormánypárti politikusok, továbbra is titkosak az ügynökakták.
Ezzel kapcsolatban Török Gábor elemző az MNO-nak elmondta: egyelőre nem világos, hogy a Mometum népszavazást tervezne-e ebben a kérdésben, hiszen a sajtótájékoztatón elég titokzatoskodva beszéltek erről. „Nem tudom tehát megítélni, hogy mi lehet a céljuk, de nem zárható ki, hogy ismét népszavazásban gondolkoznak. A kormány már több alkalommal is bizonyította, hogy ilyen esetekben könnyen zavarba hozható és meghátrálásra kényszeríthető” – vélekedett.
Ez „nem csupán az ügynökökről szól”
Országos népszavazási kezdeményezéshez egyébként 200 ezer érvényes aláírás kell, és Török Gábor úgy véli, ennyi embert érdekel is az országban még ez a kérdés. Ráadásul egy ilyen ügyben nem csupán azok támogathatják a kezdeményezőket, akik az ügy elkötelezettei, hanem azok is, akik politikai fantáziát látnak a népszavazásban – fűzte hozzá.
Török Gábor elemző Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
Az elemző szerint a titkosítás feloldása vegyesen hatna a politikai pártokra, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormányoldalon is nagyon sok támogatója van az ügynökakták nyilvánosságra hozásának. „Lázár János például többször elmondta, hogy a maga részéről a teljes nyilvánosság híve a múlt megismerésében, de más kormánypártiakról is lehet tudni ugyanezt. Gulyás Gergely, Hoffmann Rózsa, Bencsik János, Balog Zoltán a szavazatával is támogatta a nyilvánosságot korábban a parlamentben. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az LMP kezdeményezéseit a tárgyban eddig rendre megtorpedózta a kormánytöbbség. Azt is tudjuk, hogy több kormánypárti vezető kifejezetten ellenzi, az ország érdekei ellen való lépésnek tartja a titkosítás feloldását” – fogalmazott.
„Azokkal értek egyet, akik szerint addig nem lehet a »múltat lezárni«, amíg minden információ nem lát napvilágot. Az is nyilvánvaló, hogy nem csupán az ügynökökről szól ez a történet, sokkal inkább a rendszerről, a rendszer vezetőiről, a Belügyminisztérium és a III-as főcsoportfőnökség szerepéről, valamint a hivatásos állomány tagjairól. Jó lenne, ha nem csupán az ügynökök neve lenne tehát publikus, bár már azzal is sokat lépnénk előre” – közölte az elemző. Mint mondta, a tisztánlátás kezdetben mindenhol komoly feszültségeket okozott, traumákat eredményezett, de hosszabb távon megoldást, nyugvópontot jelentett, és szerinte ez történne nálunk is.
Lemaradásban
„A rendszerváltás alapvető következményének kellett volna lennie, hogy hozzáférhetővé válnak a kommunista rendszer fenntartását biztosító titkosszolgálati tevékenységgel kapcsolatos adatok – nyilvánvalóan az ügynöklisták is ide tartoznak. Sajnos ez nem történt meg” – mondta lapunknak Stark Tamás történész. Hozzátette: morális kötelességnek tartaná a titkosítás feloldását, így pozitívnak ítélne egy ilyen kezdeményezést, ám azt nem tudja, hogy egy esetleges népszavazás során hány százezer embert lehetne megmozgatni. „Úgy tudom, a német gyakorlat az, hogy az ügynöklisták, és az ügynökakták is hozzáférhetőek. Valószínűleg ezt a példát lenne érdemes követni” – vélekedett a történész.
Stark Tamás történész YouTube
Mint mondta, az ügynöklisták kiadásával szemben általában három érvet szoktak említeni.
Az ügynökök tevékenysége és motivációi között hatalmas különbségek voltak, és ezek érzékeltetésére a listák alkalmatlanok. Az ügynökök neveinek kiadásával tehát eltűnhet a különbség azok közt, akik önként vállalták ezt a „munkát”, illetve azok közt, akiket zsarolással kényszerítettek a hálózatba. Sok olyan ember kerülhet vád alá, akik valójában nem tettek semmit, emellett bizonyos esetekben a beszervezési karton megvan, de nem maradt fent semmilyen irat azzal kapcsolatban, hogy az illető pontosan mit csinált.
Egy másik ellenérv az, hogy amennyiben egy titkosszolgálat kiadja az ügynökeinek a nevét, a jövőben mindig fel fog merülni annak a veszélye, hogy valamikor ezeket az adatokat nyilvánosságra hozzák majd.
A harmadik ismert ellenérv szerint ma már Magyarországon nem is létezik teljes ügynöklista, mert annak egy részét a múltban megsemmisítették, kivettek, betettek neveket – tette hozzá.
„Véleményem szerint a méltánylandó ellenérvek ellenére az ügynöklisták, és ügynökakták nyilvánosságra hozatala egyfajta késői információs kárpótlás volna és a közérdeket szolgálná. Szembe kellene nézni múltunknak ezzel a részével is” – vélekedett Stark Tamás.
Csak láthatósági mellény?
Nem hinném, hogy a Momentum népszavazási kezdeményezést indítana az ügynökkérdésben, már csak azért sem, mert valószínűleg meg sem tudnák közelíteni a Nolimpia sikerét – mondta a Magyar Nemzetnek Böcskei Balázs politológus.
Az elemző szerint a mozgalom új témát keres, amivel fenntarthatnák a közérdeklődést, most, hogy az olimpia lekerült a napirendről: ezért is fordulhattak alkalmilag az ügynöklisták kérdéséhez, ami az értelmiség számára fontos, de a társadalom egésze szempontjából sokadlagos fontosságú – és nem is lehet rá állandó kampányt építeni.
Böcskei Balázs politológus Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
A Monumentumnak egy színét nem vesztő láthatósági mellény kell most, olyan egyedi program, amit párttá alakulásuk után is követni lehet – magyarázta Böcskei Balázs – az ügynöktémát viszont már az LMP, az Együtt és a Párbeszéd is körbejárta: azok a pártok, akiknek lehetséges szavazóiért a Monumentum is versenyezni fog majd 2018-ban.
A politológus szerint a Monumentum legfeljebb egy politikai geg erejéig nevezhető új SZDSZ-nek, Orbán Viktor pedig azért aggatta rájuk a jelzőt, hogy ezzel a jól ismert negatív értelmezési körbe helyezze a mozgalmat. A liberális, az szdsz-es régi szitokszó a kormánypárt szavazótáborában, a miniszterelnök tehát a sajátjainak üzent ezzel – ráadásul, így új ellenfeleit is besorolhatta egy már ismert és címkézhető közegbe.
Soproni Tamás, a Momentum alelnöke korábban arról beszélt, hogy az egész Kárpát-medencében meg akarják alakítani „a cselekvés köreit” annak érdekében, hogy erőt mutassanak a politikai elitnek. Böcskei szerint ez már a pártosodás szerves része, a Momentum ezzel háttérországot akar kiépíteni a következő egy évben. Bár a körök kifejezés némileg rímel a Fidesz által alapított polgári körökre is, Böcskei Balázs hangsúlyozta, ez más jellegű szerveződés, a mozgalom ugyanis alulról és nem kormányzati megbízás alapján építkezik.
Botrány és megtisztulás
Hatalmas botrány robbanhat ki abból, ha nyilvánosságra hoznák az ügynöklistákat, úgy, hogy azokról büntetlenül beszélni is lehessen – mondta a Magyar Nemzetnek Ungváry Krisztián történész, mikor a Momentum Mozgalom felvetéséről kérdeztük.
A titkosítás feloldása parlamenti pártokat is megrengetné, a legsúlyosabb csapást Ungváry szerint azonban a magát harcos antikommunistaként beállító a Fidesz-KDNP szenvedné el „ahol egyébként sem csekély a korábban vörös párttagkönyvet birtokló tagok száma”.
Ennél azonban többről is szó van: az ismeretlen nevek mellett közéleti és egyházi szereplők százairól derülne ki, hogy hogy ügynökök, hálózati személyek voltak, akiknek érintettségét eddig nyilvánosan meg sem lehetett említeni. Mindez éles, de hasznos társadalmi vitákat generálhatna – fejtette ki a történész.
Ungváry Krisztián történész Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
Ungváry Krisztián biztos abban, hogy van kereslet a feltáró munkára: a közvéleményt 28 év elteltével is érdekli, ki jelentett kiről – a Momentum pedig jó érzékkel tért vissza a D209-es ügynök Medgyessy Péter leleplezése óta többször felhánytorgatott, majd szőnyeg alá sepert témához.
Hozzátette, az ügynöklistákról ugyanolyan joggal lehetne népszavazást kiírni, mint az olimpiarendezés ügyéről, ez hitelességi kérdés. Ráadásul a listák nagyobb része ma is elérhető lenne a titkosszolgálatoknál őrzött mágnesszalagokon: az archívumról 2008-ban készített jelentést a Kenedi-bizottság.
Az első és legfontosabb lépés azonban a jogszabályi háttér átírása kell legyen Ungváry szerint: az állambiztonsági iratokról szóló 2003-as törvény a mai napig tiltja, hogy bizonyíthatóan beszervezett embereket nyilvánosan hálózati személyeknek nevezzünk.
Az ügynöktörvény megváltoztatása nélkül ezért értelmetlen lenne akár egy sikeres népszavazás is a listák feloldásáról. „Ha ez megtörténik, akkor a valóban nemzetbiztonsági érdekeket sértő anyagok kivételével mindent nyilvánosságra kell hozzunk – véli Ungváry Krisztián. Az eddig lapító érintettek pedig maguk bizonyíthatnák, hogy a hálózat áldozatai vagy cinkosai voltak. De megszólalniuk sem kell, az állambiztonsági adatok magukban is beszédesek: sejthető, mit jelent, ha valakit egy év múlva kirúgott tartótisztje, vagy ha 23 éven keresztül szorgalmasan jelentgetett. Ungváry példaként a szlovák és a cseh gyakorlatot említette: mindkét országban a kétezres évek elején tették nyilvánossá, név szerint is kereshetővé a hálózati ügynöklistákat.
A történészt megkérdeztük, mit gondol arról, hogy Orbán Viktor új SZDSZ-nek nevezte a Momentumot. Ungváry szerint az hasonlítás szimplán nevetséges: a mozgalom az utóbbi évtizedek egyik legígéretesebb hazai kezdeményezése – még nem tudni, mi lesz belőle, de annak is örülnünk kell, hogy fiatal tehetséges emberek egyáltalán hajlandóak részt venni a politikában. „Az utóbbi években annyira megundorodott mindenki a hazugságoktól, hogy a normális emberek menekülnek a politikától. Ha azonban a normálisak menekülnek, akkor a játéktér az elmebetegeké lesz. Ez nem lehet az ország érdeke, még a Fideszé sem” – fogalmazott.
Mindig lesöpörték az asztalrólAz elmúlt években többször is napirendre került az ügynökakták feltárásának kérdése. Az LMP számos alkalommal terjesztette elő az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó javaslatát, ám ezt rendre leszavazták. Tavaly novemberben pedig például a Jobbik miatt került ismét középpontba a kérdés: a párt az ügynökakták nyilvánossá tételének tárgysorozatba vételét próbálta elérni, ám az Országgyűlés igazságügyi bizottsága ezt leszavazta. Kicsit korábban Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott, a rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad kormányainak közös felelőssége, hogy a kádári diktatúra kiszolgálói megúszták az elszámoltatását.„Én nem vitatom képviselő úrnak azt az állítását, hogy az állambiztonsági tisztek részvétele a rendészeti munkában torzítja a minőséget és fölvet demokratikus kérdéseket. És azt sem vitatom, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának volna helye, természetesen a megfigyeltek hozzájárulásával, hiszen az áldozatok ebből a történetből nem kihagyhatóak” – mondta válaszul Lázár János. A miniszter emlékeztetett, hogy ő maga 130 ügynök nevét hozta nyilvánosságra, amikor Hódmezővásárhely polgármestere volt. A múlt feltárása jót tett a városnak és a helyi közéletnek – jegyezte meg. Ám azt is közölte, hogy az ügynökmúlt eltitkolása volt a békés rendszerváltozás egyik ára.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
