Évek óta tartó, házastárs sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat végére tehet pontot egy bántalmazott nő, ha feljelenti az egyik budapesti ügyésznőt a Fővárosi Főügyészségen. A probléma kiindulópontja, hogy sok esetben a nyomozó hatóság és az igazságszolgáltatás sem tudja értelmezni az informatikával kapcsolatos bűnelkövetési lehetőségeket a szakember szerint.
Évek óta tartó, házastárs sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat végére tehet pontot egy bántalmazott nő, ha feljelenti az egyik budapesti ügyésznőt a Fővárosi Főügyészségen. A probléma kiindulópontja, hogy sok esetben a nyomozó hatóság és az igazságszolgáltatás sem tudja értelmezni az informatikával kapcsolatos bűnelkövetési lehetőségeket a szakember szerint.
“A jog határait feszegetjük akkor, amikor azt állítjuk, hogy maga az igazságszolgáltatás is lehet a házastársak egymás ellen folytatott játszmájának eszköze” – jelentette ki Szöőr Anna, pszichológus-jogász, aki felháborodott azon, hogy egy budapesti ügyésznő nem nők és gyermekek elleni erőszakos bűncselekmények miatt indítványozta a távoltartás elrendelését.
“Az Országos Kríziskezelő Szolgálat vezető helyetteseként magam is részt vettem a Távoltartási Tv néven elhíresült jogszabály előkészítésében. Fogalmam nem volt arról, hogy kétélű fegyvert tartok a kezemben, pláne nem gondoltam arra, hogy a hazai igazságszolgáltatás egyes, ráadásul női dolgozói képtelenek értelmezni ennek lényegét” – nyilatkozta a szakember.
Nevezett ügyben egy, a feleségét lelkileg súlyosan bántalmazó férj ügyvédje javasolta a távoltartási intézkedés elrendelést, mint ötletet egy budapesti ügyésznőnek avégett, hogy a bántalmazott feleség semmilyen formában, azaz sem közvetlenül, sem közvetve ne tudjon sem a férjével, sem annak ügyvédjével kapcsolatba lépni. Az ügyvéd és a bántalmazó férj azért jelentették fel együtt a feleséget, mert miután a férj közösségi oldalakon élt igen látványos szerelmi életet, a nő ezt megelégelve elköltözött tőle, majd a férj állítása szerint néhány hónap alatt összesen 24 db e-mailt írt az őt nyilvánosan megalázó férjének és kb. ugyanennyit annak ügyédjének, amelyben, állításuk szerint, kifejezte feléjük a rosszallását, A férj és ügyvédje, közösen zaklatás vétsége miatt tettek feljelentést az egyik budapesti rendőrkapitányságon a feleség ellen. A rendőrség és az ügyészség mindeddig sem a levelek tartalmát, sem ezek keletkezési körülményeit nem vizsgálták, az előzményeket nem mérlegelték, az említett ügyésznő az elektronikus levelek igazságügyi informatikai szakértővel való alapos megvizsgáltatása nélkül akar vádat emelni a korábban testileg, újabban lelkileg bántalmazott nő ellen. Az informatikában járatlan ügyésznő nem gondol arra, hogy a jómódú, többdiplomás, többek között informatikus végzettségű bántalmazó férj és ügyvédje, vajon miért nem tiltják le egyetlen egy kattintással az elektronikus levelező rendszerükről a bántalmazott asszonyt, ha egyébként semmiképpen nem akarnak vele kapcsolatot tartani. Az sem ütött szöget az ügyésznő fejébe, hogy a férjet idén nyáron azért ítélte el jogerősen a Fővárosi Törvényszék, mert az a korábbi házastársát a kiskorú gyermekeik előtt fizikailag és lelkileg bántalmazta, a közös otthonukba napokra bezárta étel, ital és mobiltelefon nélkül, majd a nevében lejárató szándékkal elektronikus leveleket küldött, vélhetően a Webgalamb, vagy más, a feladó nevét hitelesnek tűnően behelyettesítő szoftver segítségével.
“Óhatatlanul felvetődik bennem az a kérdés is, hogy egy ügyésznő, hangsúlyozom női ügyész, miért akadályozza meg a távoltartási intézkedés által azt, hogy a külön élő feleség, vagy annak barátiköre, rokona kapcsolatot teremtsen a férjjel és ügyvédjével a köztük fennálló anyagi elszámolás végett? Milyen érdek fűzheti az igazságszolgáltatás dolgozóját ahhoz , hogy hosszú hónapokig ne indulhasson el az érdemi párbeszéd a felek között ? Gondolni sem merek arra, hogy ha ez a terv a házastársak közötti anyagi elszámolás megakadályozására irányul, akkor akár az ügyésznő anyagi korrupció gyanújába is keveredhet a mára már bizonyítható ideológiai korrupció mellett. További kérdéseket vet fel bennem az is, hogy természetes-e a heti rendszerességgel megvalósuló telefonos kapcsolattartás az ügyésznő és a bántalmazó férj ügyvédje között? Adhat e perstratégiai ötletet az ügyvéd az ügyben eljáró ügyésznek?” – gondolja tovább e szokatlan esetet Szöőr Anna.
“Ha a válni nem akaró, a feleségének milliókkal tartozó, az anyagi elszámolási vitát a távoltartási intézkedés által lassítani szándékozó informatikus férj nem tiltja le a feleségét a saját és az ügyvédje elektronikus levelező rendszeréről, akkor folyamatos technikai fogadókészséget biztosít az ő elektronikus levelei számára, akár azért, hogy a válni akaró feleség nevében írjon saját magának és ügyvédjének elektronikus üzeneteket, amelyekkel imitálhatja a feleség általi online zaklatást. Ehhez ugyanis már egyáltalán nem szükséges feltörni az elektronikus levelező rendszert, bőven elég az említett Webgalamb, vagy más ezen az elven működő szoftver alkalmazása. Megoldást jelentene az ügyben, ha a jogalkotók és a jogalkalmazók felvennék a versenyt a száguldó informatikával, azaz elengedhetetlenné vált néhány ide vonatkozó jogszabály módosítása és az igazságszolgáltatás dolgozóinak az informatikai képzése is” – nyilatkozta Szöőr Anna.
“Belegondolni is rossz abba, hogy, ha a házastársak közötti normális kommunikációt tekintve nem túl sok és egyáltalán nem fenyegető hangvételű e-mail miatt zaklatással gyanúsított feleség egyik gyermeke a nő telefonjával hívja fel a férjet, vagy annak ügyvédjét a távoltartási végzés kihirdetése után ez akár 200 ezer Ft rendbírság kiszabását, vagy rendőri kényszerintézkedést vonhat maga után. De azt is nehéz megkerülni, miért kell egy asszonynak zokszó nélkül eltűrnie azt a megaláztatást, ha a férj, házas emberként a külső kapcsolataival dicsekszik a közösségi oldalán. A nyilvánosan történt, látványos megcsalás talán nem a lelki terror eszköze? Esetleg az ügyésznő nem olvasta a jogi egyetemeken mára már kötelező párkapcsolati erőszakkal foglalkozó könyveket, módszertani füzeteket? Az ügyésznő nem gondol arra, hogy a férj szándékosan provokálhatja a távoltartási intézkedés ideje alatt is a feleséget a közösségi oldalán?” – teszi fel kérdéseit a szakember.
“Ha az ügyben eljáró ügyésznő nem akar a férj párkapcsolati bántalmazásaihoz törvényes eszközt nyújtani, akkor meg kell tanulnia az adott szövegkörnyezetben gondolkodnia, át kell látnia az ok-okozati összefüggéseket” – zárja le a gondolatmenetet a pszichológus-jogász.
Arról nem is beszélve, hogy a feleség és férj közötti játszma szinte elhagyhatatlan eszközévé vált az okostelefon, amely egyre gyakrabban lesz melegágya a kommunikációs félreértéseknek.
Papíralapon ma már nem működhet hatékonyan sem a nyomozó hatóság, sem az igazságszolgáltatás, a XXI. században szinte funkcionális analfabétának számít az a jogász, aki nem tudja értelmezni az informatikával kapcsolatos bűnelkövetési lehetőségeket.
Szöőr Anna pszighológus-jogász a napokban azért vette fel személyesen a kapcsolatot Varga Judit igazságügyi miniszterrel, valamint a Belügyi szemle főszerkesztő helyettesével, hogy mind a saját, mind a Fülöp Tamás Miklós igazságügyi informatikai szakértő ügyfélkörének tapasztalataiból merítkezve, konkrét példákkal, akár cikksorozat megjelentetésével is segítse az internetes bűnelkövetésekkel kapcsolatos, valamint a párkapcsolati erőszakra vonatkozó jogszabályi környezet átalakítását.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
