A Győri Egyházmegye lelkipásztorai és szüleik március 17-én elzarándokoltak a győri Nagyboldogasszony-székesegyházba, hogy kifejezzék tiszteletüket a Könnyező Szűzanya kegyképe előtt. A szentmise főcelebránsa Veres András győri megyéspüspök, ünnepi szónoka Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke volt.
Szent Patrik, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepe a Győri Egyházmegye búcsúnapja. Idén háromszázhetven éve annak, hogy 1655-ben, a katolikusok elleni Cromwell-féle üldöztetés idején Szűz Mária kegyképét Győrbe menekítette Walter Lynch ír püspök. Amikor később újabb üldöztetés sújtotta a katolikusokat, 1697. március 17-én a kép vérrel könnyezett.
Az együttérzés, a szenvedés, a szeretet és a vigasztalás könnyeit hullató Szűzanyához minden évben, így idén is zarándokok sokasága érkezik. Szent Patrik emléknapján a papság gyűlt össze Mária köszöntésére a Nagyboldogasszony-székesegyházban. 2019 óta Veres András megyéspüspök kezdeményezésére a papok szüleit is meghívják az ünnepre.
A szentmise főcelebránsa Veres András győri megyéspüspök, szónoka Szocska A. Ábel OSBM, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke volt. A liturgián Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök és Fazakas Márton premontrei apát koncelebrált. Az asszisztenciát a győri Brenner János Hittudományi Főiskola papnövendékei adták.
Az egész liturgiát átszőtték az énekek, a búcsú hagyományos Mária-dallamai.
Veres András püspök a következő szavakkal köszöntötte a paptestvéreket és szüleiket, valamint a székesegyházat zsúfolásig megtöltő zarándokokat: „Örömünkre szolgál, hogy nemcsak a szombati és vasárnapi búcsúnapon, hanem ma is ilyen sokan meghallották a Szűzanya hívását, és együtt imádkozhatunk papi és szerzetesi hivatásokért. Az egyházmegyei zsinat kezdetén, szeptemberben hoztunk döntést arról, hogy minden hónap 17-én szentmisét mutatunk be az egyházmegyéért, a Szűzanya közbenjárását kérve papi és szerzetesi hivatásokért.”
Szocska A. Ábel egy személyes emlékét osztotta meg a jelenlévőkkel: „Kisgyermek voltam, és édesanyám tudta, hogy súlyos beteg, készülnie kell. Egy késő nyári délután kinn üldögélt az udvaron, én a lábainál játszottam. Odahajolt fölém, megsimította a hajam, kezét a vállamra tette, és így szólt: Ugye, megígéred, hogy mindig jó gyermek leszel? Akkor könnyen mondtam igent, mit sem törődtem a világ gondjával, bajával. Nem sokra rá édesanyám elköltözött tőlünk.”
Teltek az évek, sok minden történt. Szocska Ábel atya fiatal felnőttként egy zarándoklat alkalmával jutott el a máriapócsi kegytemplomba. Megállt Mária kegyképe előtt, és úrrá lett rajta egy érzés, amit talán csak azok éreznek, akik fiatalon veszítették el az édesanyjukat. Ott, a kegykép előtt összeforrt benne édesanyja emléke a Szűzanya jelenlétével, s a szívében újra hallotta édesanyja szavait: „Ugye jó gyermek leszel?”
A püspök így folytatta beszédét: „Elgondolkodtam azon, hogy milyen csodálatos a Jóisten. Atyát és anyát ad nekünk, parancsolatokat és törvényeket.
Szocska Ábel megvallotta: a szívében azóta minden kegyhelyen hallja az anyai kérést, szembenéz azzal, vajon tudta-e teljesíteni egykori ígéretét, és beismeri, nem mindig sikerül az atyai, anyai parancs szerint élni. De úgy érzi: mégis van benne valami vigasztaló, felemelő, s ugyanolyan fontos számunkra, mint a szüleinkkel való kapcsolat.
A Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora arról is szólt, hogy teológusként, szerzetesként kereste a választ arra a kérdésre, vajon ki az, aki a mennyei Atya és a Szűzanya előtt kedves, jó gyermek. Keleti hagyományaink lelki irodalmában talált rá egy hármas tanításra, amely azt igyekszik megértetni velünk, ki az, aki jó.
A tanítás nem a jó emberrel kezdődik, hanem az okos emberrel. A szöveg szerint nem az az okos, aki sokat tanult, s nem is az, aki járatos az élet dolgaiban, hanem az, aki tisztában van végességével, azzal, hogy minden, amit megszerez, mulandó, és hogy élete Isten, az örökkévalóság felé tart.
A lelki irodalom ezután tér rá annak kibontására, hogy ki a jó ember. Mondhatnánk: jó az, aki szépen viselkedik, mindig kedves, és igyekszik segíteni másoknak. A tanítás szerint azonban
A tanítás ezután arra buzdít, hogy legyünk lelki emberek, ám meglepő meghatározást ad azzal kapcsolatban is, hogy ki a lelki ember. Azt gondolnánk: a templomba járó, a felszentelt, az, aki olvassa a Szentírást és a szentek életét.
A tanítás azonban úgy fogalmaz:
Ebben a küzdelemben segíti őt a szertartásokon való részvétel, az imádság, a lelki olvasmányok és a zarándoklatok egy-egy kegyhelyre.
„Ma mi is azért jöttünk a Szűzanyához, hogy leboruljunk elé, hogy megköszönjük tanítását, s talán jobb emberré válva térjünk haza. Mária mindannyiunktúl kérdezi: Ugye jó gyermek leszel?” – zárta beszédét a nyíregyházi megyéspüspök.
A szentmise végén a papság és az asszisztencia a Könnyező Szűzanya-kegyoltárhoz vonult. A győri főpásztor által vezetett imádságban Mária és Szent Mihály pártfogását kérték a Győri Egyházmegye papjaiért és híveiért, azért, hogy az egyházmegyei zsinat évében együtt keressék hitéletük megújításának útját.
Veres András püspök Mária közbenjárását kérte a papi és szerzetesi hivatásokért, a családokért is, és köszönetet mondott a Szűzanyának paptestvérei szolgálatáért. „A nehézségek idején érezzük közelségedet, rád hagyatkozunk, és átadjuk életünket” – fogalmazott a főpásztor.
A zarándoklat résztvevői végül együtt imádkoztak a teljes búcsú elnyeréséért.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
