Gyászol a román alvilág, elhunyt a bukaresti bűnözők koronázatlan királya, a közéletben csak Fane Spoitoruként ismert Titisor Ion. Az összesen több mint húsz év börtönbüntetésre ítélt, roma származású keresztapát fáraóknak kijáró pompával kísérték utolsó útjára a román fővárosban.
Tapsoljon mindenki, érkezik Fane úr! – hangzott a ceremóniamester felszólítása a hangosbemondón keresztül, amint a több száz méter hosszan kígyózó gyászmenet A Keresztapa című filmdráma zenéjére, virágszőnyegen befordult Bukarest leghíresebb sírkertje, a Bellu temető bejáratán. A koporsót szállító gyászkocsit virágcsokrokkal és három-négy méter magas, szív alakú koszorúkkal tömött teherautók követték, az elhunyt életnagyságú portréit pedig kigyúrt és tetovált figurák cipelték. Az öt ortodox pap celebrálta gyászmise előtt és után végeérhetetlenül követték egymást a Romániában rendkívül népszerű balkáni zenei műfaj, a manele élőben előadott remekei, amelyeket időnként megszakítottak a száz vagy ötszáz euró fejében küldött, az ötezer eurós öltönyben nyugvó címzett erényeit kidomborító részvétnyilvánítások. Helyszíni beszámolók szerint így zajlott a hét végén 56 éves korában agyvérzés következtében egy izraeli klinikán elhunyt Titisor Ion 150 ezer euró összköltségű temetése, amelyen megannyi közéleti személyiség kísérte utolsó útjára az egyik legismertebb romániai alvilági figurát. No és persze megszámlálhatatlan bűnöző, akiknek részvétele a romániai bűnözés kisebbfajta népszámlálásának is beillett.
Szamurájkard és hat lövés
A polgári nevén csak a bírósági tárgyalásokon emlegetett, Fane Spoitoruként (a Fane Stefania nevű keresztanyja, míg a Spoitoru a híres bukaresti roma klán nevéből származik) hírhedtté vált román keresztapa „fényes” karriert futott be pályafutása során. Az ökölvívást 18 évesen, egy lakodalmi késelés miatt abbahagyni kénytelen bandita már fiatalon bűnözésre adta a fejét, rablásért, zsebtolvajlásért és tiltott valutaüzérkedésért hatszor, összesen tíz évre ítélték el a nyolcvanas években, az 1989-es rendszerváltás után amnesztiával szabadult. Többéves németországi „üzletelés” után éttermet, taxitársaságot, játéktermet nyitott Bukarestben. 1992-ben a főváros egyik diszkója előtt egy nindzsakarddal rásújtott egy rendőrfelügyelőre, aki hat lövéssel leterítette Spoitorut; mindketten több hétig feküdtek kórházban. Egészségi okokból szabadlábra helyezték az előzetes letartóztatásból, rablások miatt ismét fogdába került, ahonnan az orvosai újfent kihozták, majd 1996-ban Magyarországon keresztül Kanadába szökött. Mivel emberölési kísérletért kilenc év letöltendőre ítélték, a kanadai hatóságok 2000-ben kiadták Romániának, ám mindössze három év után feltételesen szabadlábra került. Azóta – hivatalosan legalábbis – nem követett el újabb bűncselekményt. A tevékenységét a médiában hosszasan elemző szociológusok és véleményformálók szerint a Spoitoru temetésén tapasztalt pompa és személyi kultusz arra enged következtetni, hogy a román társadalomban felborultak az értékrendek. – Valami nincs rendben ott, ahol előadóművészek rímbe foglalják egy köztörvényes bűnöző nevét, és valóságos kultuszt építenek köré – jegyezte meg egy társadalomkutató.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 20.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
